Könyvmolyok problémái

Mivel a posztokkal nem nagyon haladok, gondoltam kitöltök pár ilyen booktag-et. Ez volt az első amivel összefutottam hirtelen, pedig egy csomóra bejelöltek, úgyhogy visszakeresem azokat is.

1. Körülbelül 20.000 könyv van az „Elolvasni” listádon. Hogy a fenébe döntöd el, hogy mit olvasol el legközelebb?

Nos, igen, hogy döntöm el. Van, amikor használom a moly „random olvasatlan könyv a várólistádról” funkciót, vagy ennek tesóját, a „random olvasatlan könyv a magánkönyvtáradból”-t. Amiket aztán addig nyomogatok, míg olyan könyv nem jön ki, amihez kedvem is van. Ismerős ugye? A legújabb elméletem az, hogy odamegyek a polchoz, és leemelek egyet. Ezzel amúgy ugyanaz a gond, mint az előzőekkel… ha nem tetszik, visszarakom és kezdem elölről. Vannak persze „közeljövőben” olvasandó könyveim is, amiket folyamatosan tolok magam előtt, pedig nem szabadna… ők lennének az elsőbbséget élvezettek… és vannak a frissen beszerzettek, amiket kihívás miatt kellene gyorsan olvasni… ennek ellenére idén még nem sikerült zsigerből jót választanom. Olvasási válság :(

2. Már elolvastad, több mint a könyv felét, de egyszerűen nem tetszik neked. Abbahagyod, vagy folytatod?

Recit, nagyon ritkán hagyok félbe, akkor is, ha pocsék! Önkínzó könyveket, amiket eleve tudom, hogy rossz lesz, szintén nem hagyom félbe, mert  olvasatlanul nem lehet kritikát írni. A nem recenzió, és nem „alapból pocsék” könyveknél abbahagyom, ha nem tetszik. Bár ha már a könyv feléig elszenvedtem magam, akkor nem lehet annyira rossz… általában első 30-50 oldalban kiderül, hogy nem kompatibilis velem a könyv.

3. Közeledik az év vége és oly közel, mégis távol vagy az olvasási kihívásod teljesítéséhez. Megpróbálsz felzárkózni, és ha igen, akkor mégis hogyan?

Nem nagyon veszek részt kihívásokon. A legtöbb hosszú lejáratú és így nincs nagy hajrá. No meg év közepétől lehetett látni például, hogy Worsi, Amit főztél edd is meg kihívását buktam, onnantól már nem is túlzottan stresszelt a dolog. Izolda kihívása a 80%-os magánkönyvtár olvasottsággal, meg még olyan távoli lejáratos… jah, hogy 3 év alatt kéne 700 magánkönyvtárit olvasni körülbelül? Teljesen teljesíthető :D…

4. Egy könyvsorozatnak, amit egyszerűen imádsz, a borítói. Nem. Egyeznek!! Hogy birkózol meg ezzel a szörnyűséggel?

Könnyen! Ilyen mélységig azért nem érdekelnek a borítók. Tény, hogy láttam olyan könyvsorozatot, ami borító-gerinc részenként megváltozott, aztán vissza, és hülyén néz ki a polcon. Na ha ilyenem lenne… meditálnék azon, hogy a bel tartalom számít, és nem néznék felé :D Olvasás közben úgyis csak az egyik van a kezemben, így nincs összehasonlítás.

5. Mindenki imádnak egy könyvet, amit te egyszerűen ki nem állhatsz. Kivel osztod meg az érzéseidet?

Barátaimmal a Molyon, munkatársakkal, random gyanútlan olvasókkal! Főleg a blogon írom ki magamból az ilyeneket is. És általában pont az ilyen posztok hozzák a blog felé a „szóljunk be, mert nem érted a könyvet” kommentelőket. Ők amúgy viccesek!

6. Nyilvános helyen olvasol éppen és hirtelen elkezdesz sírni a könyvön. Mihez kezdesz magaddal?

Sírok! Hülye a kérdés. Mit tennék, érzékeny lélek vagyok, ha olyan van, akkor mélyeket lélegzek, körbenézek, hogy mindenki engem figyel-e, vagy nem. Próbálom megrázni magam, hogy „ez egy könyv, ez csak le van írva, nincs is úgy”… nem, amúgy ez nem válik be, de azért próbálkozom. Nagy bőgésem még nem volt nyilvános helyen, de torokszorítós már párszor igen.

7. A folytatása egy könyvnek, amit nagyon imádtál, éppen most jelent meg, de már nem emlékszel mindenre az előző részből. Újraolvasod az előző könyvet? Vagy inkább nem olvasod el ezt a folytatást? Keresel valami összefoglalót róla az interneten? Esetleg elkezdesz bőgni a frusztrációtól?!

Általában én meg szoktam várni, hogy egy sorozat minden része megjelenjen, és csak utána állok neki. Vannak kivételek, itt áldom azokat, akik gondoltak arra, hogy mint a sorozatoknál az elejére egy „ez történt eddig” vagy az „előző részek tartalmából” összefoglalót írnak (pl. Összetört Glóriáknál örültem, mert már nem emlékeztem mindenre!). Újraolvasás nem valószínű, úgy vagyok vele, hogy eszembe jutnak a fontos dolgok, olvasás közben. Emiatt nem hagynám ki a következő részt. És emiatt bőgni sem szoktam… a függő végek, na, ott toporzékolni is tudok!! :D

8. Nem akarod senkinek, ismétlem, senkinek kölcsönadni a könyveidet! Hogyan utasítod vissza udvariasan az embereket, mikor kölcsönkérnek tőled egyet?

Ez nem jellemző rám, én szívesen adok kölcsön! Tény, hogy morcos vagyok, ha nem úgy kapom vissza, ahogy odaadtam! De szeretek kölcsönadni!

9. Ebben a hónapban már 5 könyvet kezdtél el és egyiket sem fejezted be. Hogyan lépsz túl ezen a „nem olvasási időszakon”?

Ha tudnám… nem volnék éppen benne.

10. Nagyon sok könyv jelenik meg, amikért szinte haldokolsz, hogy elolvashasd. Hányat fogsz ezek közül megvenni?

Megvenni… 10 nagyon vágyott könyvből körülbelül 1-et, vagy 2-őt. Megvetetem őket a könyvtárral, ez olcsóbb megoldás, és több ember örül neki! Vagy kölcsönkérem… vagy recenzióba kérem. Kevés a helyem, úgyhogy meg kell gondolni mit, vegyek meg!

11. Miután megvetted a könyvet, amire annyira vágytál, körülbelül mennyi ideig csücsülnek, a polcodon mire elolvasod őket?

Változó… 2 naptól 5-6-7-8 évig terjed az időintervallum, míg eljutok az olvasásig. Vannak olyanok amiket rögtönazonnal kell. De vannak olyanok is, amiket bár úgy vettem meg, hogy rögtönazonnal kell, mégis évekig porosodnak, mert mire sikerül megvennem, már elmúlt a varázsa :D

Januári Új Lakók

Az idei évben sok fogadalmam nem volt, elhatározásom annál több. A legtöbbet még mindig tartom. Ilyen, hogy nem hozok ki a könyvtárból könyvet, csak a magánkönyvtári könyveket olvasom. Nem veszek könyvet, míg az itt tornyosuló recenziókkal nem végzem. Ezeket tartom is egyelőre.

Worsi kihívása miatt sokszor meggondolom, hogy a selejtezésben előbukkanó könyveket hazacipeljem-e vagy hagyjam ott, hisz idén nem valószínű, hogy sorra is kerülne. Ennek ellenére azért nagyon drukkoltam, hogy én nyerjem a Shakespeare összest, még ha a kihívást miatta nagy valószínűséggel buktam is volna. Bár, kiszámoltam, csak 100 oldal Shakespeare kellett volna havonta és kész lett volna decemberre, no meg van pár, amit átlapozhattam volna, mert már olvastam. De Fortuna nem hozzám pártolt. Kicsit azért bánom ^.^

 De selejtezésből még így is több könyv költözött át hozzám a könyvtárból, mint azt elgondoltam Január elsején. Vásárlás terén jó vagyok, még nem vettem egyet sem! Csere ügyletbe sem bonyolódtam, egészen február elsejéig, de erről majd a Februári beszerzős posztban olvashattok :P

 A rukkolával is jelenleg leálló félben vagyok. Nehezen adok már akár csak 10 pontot is egy könyvvért, akik meg rukkolnak néha egészen telhetetlenek, 20-40 pontokat akarnának egyetlen egy könyvért… úgyhogy így nem hiszem, hogy gyorsan elfogyna az a 78 pontocskám, ami van. Bár azok a pontok amúgy is anyukámé, mert az ő könyve ment el sok pontért!

És akkor nézzük mivel gazdagodtam könyv terén Januárban:

Happok száma: 2

Shan Sa: A gójátékos

Martha Wells: Stargate Atlantis – Az ereklyetartó

 A Gójátékos még tavalyi volt, csak idén sikerült ideérnie, így gyors olvasás is kerekedett belőle, mert idén a terv, hogy ahogy beszerzek, valamit el is olvasom. Kisebb nagyobb sikerrel sikerül is tartanom ezt, persze akkor borult az egész, amikor egyszerre vándorolt hozzám 10 könyv :D Az Atlantiszos szembejött velem, és megvolt az első rész, így happoltam is a másodikat, alap happpontért!! Ebből adódóan olvashattam el az elsőt, hogy utána ennek is nekivágjak. Csak ezzel együtt a sorozatot is elkezdtem elölről nézni ;D a kettő meg nem igazán megy egyszerre, úgyhogy most áll a könyv a felénél körülbelül és a sorozattal butítom egy kicsit az agyamat, hátha kilábalok az írói-olvasói válságomból.

Selejtezésből: 10

Sárosi Ervin: Zarándokúton Nyugat-Tibetben

Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes emlékiratai / The Memoirs of Sherlock Holmes

Vághidi Ferenc – Nostradamus: Tények és jóslatok

Horváth Andrea: Feng shui asztrológus szemmel

Oscar Wilde: Gránátalmaház / A House of Pomegranates

Winston Groom: Gump & Tsa

Margaret Mitchell: Elfújta a szél

Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója

John Steinbeck: Egerek és emberek / Lement a Hold / Szerelem csütörtök

Szepes Mária: A Vörös Oroszlán

Nos, igen, sok került selejtezésbe, vagy olyan ajándék volt, ami nem kellett a könyvtárnak. A Feng Shui elkezdett érdekelni már tavaly, bár nem nagyon olvastam még a témában, de így, hogy most már van két könyvem is róla, talán sikerül kicsit kikulturálódnom, és majd sikeresen átrendezem a szobámat megint! A legtöbb könyv rövid, így nem lesz gond azzal, hogy mikor olvassam, vagy nem fog sokáig tartani. Az egyetlen nagy tégla benne, a két kötetes Elfújta a szél. Témában sem a legközelebb álló hozzám, és méretét tekintve is ijesztő (igen félek a tégláktól, bocsi!), de tavaly Bzsofi értékelése miatt rákerült a várólistámra, és ha már ott volt, úgy döntöttem, befogadom. Lehet, hogy a vége az lesz, hogy decemberben eladom, ha csak ezen múlik majd Worsi kihívása! :D

A vörös oroszlán már régóta várólistás, Steinbecktől is már ezer éve olvasni szerettem volna valamit. A tibetis könyv, ugyebár a keleti gyűjteményembe illik Sherlock és Wilde meg alap, hogy kell!! :) Gump-al meg úgy vagyok, hogy a film tetszett, és valamilyen könyvet is olvastam már a szerzőtől, remélem ez is jó lesz majd.

Recenzió, vásárlás, csere a hónapban nem volt. Próbálom ledolgozni a felhalmozottakat!

Várólista csökkentéssel eddig remekül haladok, tartom az egy hónap, egy könyv tempót! Úgyhogy most neki is állok a másodiknak, csak még ki kell találni melyik, legyen az.

A héten több poszt is várható, azt hiszem az írási kedvem kezd visszatérni, most már csak az olvasási válságomat kell kezelnem. Minden évben van ilyen és mindig utálom, hogy egyik könyv sem jó, aminek nekiállok, holott mindegyik jó… pedig még a hó is esik, igazi téli olvasós idő van ;D

Köszönöm, hogy olvastok :)

Sally Malcolm: A felemelkedés (Stargate Atlantis 1.)

 Úgy esett, hogy sikerült a sorozat második részét happolnom, és Worsi kihívása értelmében, még idén olvasásra kell kerülnie. Mivel az első részt sem olvastam, úgy döntöttem, hogy akkor már haladjunk sorba, végül is megvan az első itt áll, már úgy… három éve, ideje kézbe venni. Egy kis nosztalgia sosem árt. Ha nem lett volna meg az első rész, akkor nem happoltam volna ezt, nem vagyok én magam ellensége… most már csak a következőt is rukkolhatná valaki!

 A Csillagkapu sorozat nagy kedvencem, szerintem annak idején, amikor a tévében adták, akkor minden egyes részt láttam, legalább kétszer. Amikor elkezdték a Csillagkapu Atlantiszt, akkor természetes volt, hogy nekem ezt néznem kell! Ez a kötet az első rész „forgatókönyve” alapján készült, vagy valami hasonló lehetett. Annak ellenére, hogy jó 5-7 éve (tippelek, régen), néztem a sorozatot még mindig elég frissen emlékeztem erre az első részre, főleg arra, amikor még a Földön Sheppard beleül az Ősök székébe, mondván mekkora az esélye, hogy ő tudja működtetni… mint kiderült kicsi, de ő pont olyan, aki képes erre :D

 Nosztalgiának nagyon jó ez a könyv, annak, aki nem ismeri az alap Csillagkapus dolgokat, annak nagyon-nagyon sok kérdőjel lesz a végére a fejében. Tehát érdemes előtte alapozni, könyvvel, és sorozattal szintén, de minimum a nagy Csillagkapu film megnézésével, hogy egy kis háttér ismeret legyen hozzá. Amúgy is ajánlom mindenkinek a sorozatot, fiatal korom egyik legjobb sci-fi sorozata, én Stargate nemzedék vagyok és nem Star Trek… bár lehet utóbbit is el kéne kezdenem nézni?

 Az alap sztori, hogy egy felfedező csapat, orvosokkal, technikusokkal, katonákkal és hasonlókkal, elmegy egy teljesen más galaxisban. Adott, hogy onnan nem fognak tudni visszajönni, mert ahhoz, hogy odaérjenek, annyi energia kell, ami egyszer áll rendelkezésre csak. Tehát egy csak Oda út. Két ellentétes vezetővel, egy civillel és egy katonával, két teljesen más elképzelést képviselnek egy ősi városba, ami, amikor megérkeznek (elméletben) üres és a víz alatt van biztonságban. Mint kiderült van a csillagkapunak védelme, hasonló, mint a Földön. Itt amúgy nem értem, hogy az Ősök, hogy lehettek olyan pancserek, hogy otthagyták a várost leengedett csillagkapu pajzzsal? Bárki odamehetett volna így elfoglalni a várost, még a fő ellenség a Lidércek is. Ez olyan abszurd. Minimum lezártam volna a kaput és vittem volna magammal valamit, amivel távolról is leszedhetem a pajzsot… jó… feltehetően nem volt rá idejük. Mindegy is, a város amint lakók érkeznek, elkezd energiát használni, és mint kiderült annyi azért nincs, és lassan lekapcsolnak a pajzsok, amik a víztől védenék a várost, így még beköltözni sincs idő, máris ki kell menni a galaxisba körbenézni energiaforrás, vagy biztonságos hely után. És hát igen, amilyen szerencsés a csapat, rögtön megismerkedhetnek a fő ellenséggel :D

A többit nem mesélem el, a lényeg, hogy a könyv sajna olyan gyatrán lett fordítva és szerkesztve (ez utóbbit megkérdőjelezem, hogy megtörtént), hogy az ront az olvasásélményen. Telis teli van elgépelésekkel, és magyartalan mondatokkal. Nem kettő-hárommal, hanem rengeteggel. A közepében vannak képek a sorozatból, ami egyrészt remek ötlet, csak éppen rossz minőségűek, teljesen összevissza, és annyira gyermeteg gagyi mondatokkal feliratozva, hogy egy Csillagkapu rajongó sírva röhög rajta… vagy csak sír. Ennél többet érdemelt volna ez a könyv:(

 Sajnálom azt is, hogy a könyvek kiadása a harmadik részig jutott csak, azért külföldön sokkal több rész van, rengeteg olyan kötettel, ami végül nem lett megfilmesítve, és ezek azért egy rajongónak sokat jelentenének. Pl. én szívesen olvasnám tovább…
Belbecs: 4/5
Külcsín: 2/5

Kiadó: M&C

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2007

Oldalszám: 230

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9789638744166

Fordította: Miklósi Zsuzsanna, Radnóti Alíz

A sorozat:

Tegnap elkezdtem nézni, bele-bele tekerve a részekbe, mert felmérem most, mennyire emlékszem még egyes részekre. Mint kiderült, elég jól, bár most talán a hetedikbe beletekerve volt, azaz érzésem, hogy fogalmam sincs, kicsodák azok akik ellen harcolnak, úgyhogy végül arra jutottam, hogy majd maratont csapok és elejétől a végéig az Atlantiszos részeket megnézem. Már tudom, hogy a szinkrontól idegbajt kapok, mert Sheppard hangja például irritáló, Weir hangja sem igazán lett eltalálva, a többiek, úgy ahogy jók… hát lehet feliratosan kéne néznem?

Hol Molyol a Moly?

Mostanában Molyra elég sok képet raktam fel, hogy ilyen és olyan polcaim elkészültek, belaktam őket stb. Ma eljutottam odáig, hogy rendet raktam. Persze a könyvek rendszerezéséhez jelenleg nem igazán nyúltam, inkább a fekvő sorokból állók lettek, és így a könyves polc teteje sem néz ki olyan üresnek.

 Annak ellenére, hogy amúgy is rend volt, órákig tartott ide-oda rakosgatni dolgokat, és kidobni azokat, amik teljesen feleslegesek. Nos így sikerült elraknom mindent a helyére, és most úgy érzem, hogy úgy ahogy minden a tökéletes helyére került. Persze feltehetően x idő után megint rám jön, a pakolhatnék, és megint átrendezek mindent… :D

 Ez volna az én szobám, a kép készülte után még áthoztam a szobabiciklit, mert hogy tekerni tervezek, és meglett a helye is.
 Tehát én itt Molyolok, blogolok és általában itt olvasok is :) Benn az ágyamban, kényelmes helyen :)))

 

Elé került a szobabicikli, de úgy, hogy azért
elérjem kényelmesen a könyveket.

Orchideák az ablakban :)

Ágy melletti szekrény (vagy szembeni, attól függ honnan
nézzük :D, ez a szűk idei tervezet, ezeket mindenképpen.

Nos, innen Molyol, a moly :)

Boxzsák, ami amúgy stresszoldóként funkcionál
:)

Ez meg a tesóm szobája, itt csak a könyvespolcot fotóztam le, hogy ilyen lett a jelenlegi aktuális állapot :D

Ilyen lett szerdán...

És ilyen lett ma, egyelőre vége az átrendezésnek :)

Luc Jacquet: A róka és a gyerek

Várólista csökkentés 1!!

 Idén úgy döntöttem, hogy időben elkezdem teljesíteni a kihívásokat. Ebbe beletartozik a várólista csökkentés is, aminek első darabját az év első napján hajnali négy körül el is kezdtem, két nappal később (nem értem rá olvasni), be is fejeztem.

 A film azóta arra vár a gépemen, hogy megnézzem, és ez a poszt is álldogált, hogy majd megíródik magától rejtély, hogy miért nem írta meg senki helyettem…. A filmet még nem néztem meg, de úgy gondoltam, hogy a könyvről azért képernyőre vetem a gondolataimat, amit vagy majd kiegészítek a filmnézés után, vagy új poszt lesz a filmről, attól függően milyen is a film.

 A könyv egyszerűn gyönyörű, alig egy órás olvasnivaló, ha nem hajnali négy van és nem vagy túl fáradt, ha van egy nyugodt órád! Nagyon szerettem a könyvet lapozni. Jó kézbe venni.  Egy ideig nem tudtam rendesen besorolni a könyvet, hogy mi is akar lenni. Részben ugyebár a filmből készült, mese. Regénynek nem mondanám, mert a szöveg maga nem túl sok, és nem regényszerű. Akkor még ott van az album megjelölés, ami szerintem helytálló, mert van, hogy oldalakon keresztül, csak szép tájfotók, filmes jelenet fotók vannak, és semmi szöveg. Ismeretterjesztő könyv is, tekintve hogy a történet, ahogy halad előre, bele-bele ékelődik egy-egy kis ismeretterjesztő szöveg a sasokról, farkasokról, rókákról, akármikről. Ez egy remekül szerkesztett album-mese-ismeretterjesztő könyv. Örülök, hogy vannak ilyen könyvek, mert tényleg egyszerű szövegezése miatt, a gyerekek is értik, a fotók miatt remek csak lapozgatásra is! Természetbarát molyoknak ajánlom!

A történet is aranyos, adott a kislány, aki meg akarja szelídíteni a rókát. Olyan Kisherceges beütésű az egész, csakhogy a róka bár látszatra szelídítve lett, azért mégiscsak állat. Nem bírja, ha megkötik, ha bezárják. A kislány meg naiv, mert azt hiszi, hogy amit ő a kicsi fejében elgondolt, azt a róka is úgy gondolja. Nos általában abból vannak a konfliktusok, hogy a róka, róka fejjel gondolkodik, a kislány meg kislány fejjel, és ez a kettő nem mindig jár egy rugóra. (meglepő lett volna, ha mindig ugyanarra gondolnak :D). A vége a  történetnek tanulságos, nagyon szép lezárás, féltem a vége felé, hogy vagy nagyon nyálas lesz, vagy nagyon depressziós a vége, de szerintem korrektül le lett zárva.

Belbecs: 5/5

Mindenképpen ajánlom mindenkinek, aki:

-szereti a rókákat

-szereti a természetfotókat, és természetet

-szereti az állatokat, úgy egészében, és érdekli is a viselkedésük

-szereti a meséket

Külcsín: 5/5

Mit mondhatnék? Nagy alapú, gyönyörű kivitelezésű könyv. Elgépelés nem volt benne. Tartós, nem esik szét, látszik rajta, hogy ügyeltek arra, hogy minőségi kiadás legyen. Meseszép képek, fotópapírra nyomva(ebből adódóan feltehetően drága…én happoltam :D)

Kiadó: Best Hollywood

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2008

Oldalszám: 192

ISBN: 9789630642033

Fordította: Karácsonyi Mária

Fülszöveg:

Egy róka és egy kislány közt különleges barátság szövődik egy elbűvölő kaland során, s eközben egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A gyönyörű mese kereteibe ágyazott utazás alatt egy kislány szemén keresztül ismerjük meg az állatokat, találkozunk hiúzzal, farkasokkal, borzzal, sündisznókkal – és persze rókával és rókakölykökkel.

A könyv a film bámulatba ejtő felvételeinek segítségével a természet titkos, mégis otthonos oldalának kivételesen szép képeit tárja elénk.

Meghívás a hétköznapi csodák világába.