2015. november 4., szerda

Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek

 Jesszus, hát ezt a könyvet sem most olvastam. Valójában nem szeretem azt, hogy nem rögtön írok egy könyvről, mert a sok frissebb élmény elnyomja a régebben olvasottakat. De valahogy akkor nem volt kedvem, vagy időm írni a könyvről, ma meg amolyan „számoljuk fel az elmaradásokat“ nap van számomra, tehát mindent próbálok pipálni amire eddig nem jutott időm, vagy mint ahogy szoktam volt mondani, majd megírom holnap... holnap.... holnap és mindig ma van, sosem holnap. De akkor nézzük is a könyvet.
 A maga 40 oldalával nem egy túlzottan terjedelmes mű, és a fele még ennek is színtiszta szín.... kép, fura képek sora. A könyv értéke egyrészt vitathatatlan, vannak témák amiket fel kell dolgozni, akár „mesekönyv“ formában is. Ilyen sajnos az alkoholizmus is, amit az ember szeretne kikerülni, szeretné, ha sosem hallana róla, vagy nem tapasztalná, de kicsiny országunkban kevesen vannak olyanok akiknek nincs az ismerősi körükbe legalább egy olyan ember (más nem a szomszéd), aki alkohollal él. Tehát kell erről mesélni, kell erről írni, csak nem tudom, hogy mennyit segít ez a könyv az egészen.

 Gyerek szemszögből íródott, és nem éleződik ki túlzottan arra, hogy ez olyan rossz dolog lenne. Persze hangsúlyozva van, hogy éppenséggel az anya, aki egyedül neveli már a gyerekét, miként reagál az italra, hogy néha elalszik, néha teljesen életveszélybe sodorja a gyermekét, úgy hogy ittasan vezeti a kocsit, hogy néha veszekszik vele, és néha fogalma sincs, hogy éppenséggel mikor, hol van. De nem éreztem azt, hogy kihangsúlyozná, hogy ez egy rossz dolog, és valóban, lehet a gyerekek nem látják, vagy még nem érzékelik annyira, amit majd amikor elmúlnak 10x évesek akkor érezni, felfogni fognak.
 Kellenek az ilyen könyvek, ennek ellenére, nem tudtam annyira nagyon szeretni. Tudom, hogy a téma is sötét és igen ez alapján illene hozzá az a sötét, és furán jellegtelen és torz illusztráció, de pont az illusztrációk miatt nem adnám gyerek kezébe..... Plusz nem tartom olyan könyvnek amit a gyerek éppenséggel egyedül olvasva értene, érzékelne, mögé látna. De persze jó, hogy írnak róla..

Belbecs: 4/5


Külcsín: 3/5

Sokkalta összeszedettebb kritika egy kollégámtól: itt

Fülszöveg:
Mi történik, ha anyát elrabolják a dzsinnek? A finom humorral átszőtt történetet kiskamasz kortól mindenkinek, felnőtteknek is ajánljuk olvasásra, beszélgetésre, feldolgozásra.
Elekes Dóra írása szépirodalmi eszközökkel mutatja be egy alkoholista anyával élő kislány mindennapjait.
A történet megrázó és felkavaró. Magyarországon sok ezer gyerek nő fel így, mégis évtizedek óta bagatellizáljuk a probléma jelentőségét. A kiskamasz látószögéből megírt történet sokakat hozzásegíthet a jelenség józanabb megítéléséhez.

Kiadó: Csimota
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 40
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789639768802
Illusztrálta: Kun Fruzsina

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.