- Kiadó: Jaffa
- Kiadó székhelye: Budapest
- Kiadás éve: 2026
- Oldalszám: 264
- Kötés: Puhatáblás
- ISBN: 9789636873806
- Megjelenés időpontja: 2026. augusztus 31.
Szász Mátét és a könyveit először Youtube-ról ismertem meg. A munkám egy része mellett teljesen normális a zene hallgatás (amikor nem az olvasókkal dolgozom, hanem belső egyéb munkát végzek), itt találtam rá a vele készült beszélgetésekre. Az se zavart amúgy, hogy egy témában szerintem 3-4 -szer is meghallgattam, csak más beszélgető társsal, amit mondott. Kifejezetten jó fej embernek találtam, mert közvetlen, vicces, szeret sztorizni, és amúgy borzalmasan okos és világlátott. Tehát jó volt hallgatni, így felírtam a könyveit a könyvtárnak, hogy vegyük már meg, mert tök jókat mond, biztos, hogy sokan vinnék. Az első kötetét amúgy még nem én írtam fel, de a többit már igen.
Valaki amúgy már elő is jegyezte ezt a könyvet, hétfőn amikor majd dolgozom már viszem is vissza!
Amit tudni érdemes a könyvről. Cseppet sem száraz, nagyon gyorsan lehet vele haladni. Sokszor elég kellemetlenül érzi magát olvasás közben az ember, és sokszor gondolkodik el rajta, hogy a telefont lehet el kellene raknia a közeléből, míg olvas, mert már ez rossz érzést kelt benne. A kötet végén amúgy el is mondja, hogyha elmélyülten akarsz valamit csinálni, akkor roppant mód ne legyen a közeledben a telefonod...mert rossz hatással van rád....akkor is, ha azt hiszed, hogy nem nézel és gondolsz rá...akkor is.
A könyv egy része rám egyáltalán nem vonatkozott, de borzalmas volt olvasni. A fiatalok mobil és közösségi oldal használatának százalékos számai, kifejezetten aggasztanak, úgy is, hogy nincs gyerekem, és nincs kit féltenem ettől a világtól. Az unokahúgom és unokaöcsém meg 9 évesen még nem mobilozik, és nincs facebook felhasználó felülete. Tudják mi az, de nincs és a szüleik, szerintem tök jól menedzselik a képernyőidőt is.
De borzalmas volt olvasni, milyen hatással van ez a figyelmükre a gyerekekre, és hogy milyen visszaélések, zsarolások és emberek léteznek ezeken a platformokon. Örülök, hogy az én gyermekkorom netes használata, az online fórum alapú szerepjátékban ki is merült...ott nem voltak ilyen veszélyek.
Minden esetre, szülőknek mindenképpen ajánlom, hogy olvassák el, mert szerintem egy csomó jó és hasznos tanácsot ad a szerző amivel felismerhető, ha zaklatják a gyereket, meg, hogy mire kell figyelni, hogy tudod kirángatni a képernyő vonzáskörzetéből. Tehát hasznos és okos könyvnek tartom, sztorizós és cseppet sem száraz megfogalmazással.
És arra is rá kellett jönnöm, hogy nem véletlen, hogy bizonyos dolgok egyszerűen vonzzák az embert a telefonon. Tisztában vagyok vele, hogy én is pörgetem tök feleslegesen, van, hogy egy órát is a telefont, és most már tudom, hogy ez egy jól felépített algoritmus, aminek az a célja, hogy ne akard abbahagyni. A telefonomra játékot amúgy már nem is merek letölteni, mert tudom, hogy én órákig képes lennék nyomkodni. Olyan órák hosszat, amikor értelmes dolgot is csinálhatok, ahelyett, hogy egy képzeletbeli karaktert viszek ide-oda. Mert kikapcsolódásnak amúgy tök jó. Félreértés ne essék. Csak a mértéket ildomos megtartani és én tudom, hogyha ott van a telefonomon, akkor ránézek, akkor megnézem, akkor belépek, akkor játszok, oh csak tíz percet, ami húsz lesz, vagy egy óra. Én felismertem, hogy nem való nekem, így inkább nem töltöm le. Évente amúgy átlagosan 2-3 alkalommal szoktam ilyesmit letölteni, akkor átlagosan 2 hétig aktívan minden időmet elveszi, megvilágosodom és letörlöm.
Úgyhogy vigyázni kell az algoritmusokkal... próbálom amúgy a legkevesebbet nézni a telefont. Az email értesítéseket már kikapcsoltam. Egyrészt fontos emailem, könyvtárosként, megsúgom, hogy évente talán 2 alkalommal érkezik, akkor az meg megvárja, hogy mondjuk délbe, vagy este ránézzek. Messengert nem kapcsolom ki, de a legtöbb ember le van némítva, akik esélyesen rám írhatnak, csak pár beszélgetés van szabadon, ők meg nem írogatnak, csak amikor annak van értelme. (néha egy videó átküldésének is van értelme :D). Hívogatni, meg nem nagyon szoktak, hála a jó égnek, tudják, hogy nem szeretek telefonálni ;D
Megnéztem, jelenleg, itthon töltött nap volt, a képernyő időm a telefonomon 1 óra és 48 perc. Ebből 51 perc a Facebook....jah volt pár üres, könyv nélküli percem....értelmetlen videókat nézegetni :D... 20 perc vinted, mert raktam fel eladó könyveket, mert hoztak a rokonok, és 10 perc moly, 12 perc messenger 1 perc gmail - mondtam, hogy tök felkapott vagyok, elárasztanak az emailek XD - . Amin dolgoznom kell....Facebook. Igazándiból sose egyszerre vagyok ott ennyit, de ugye a 5 percek is összeadódnak. Tehát legalább 10-szer volt 5 felesleges időm, amit Facebookozásra használtam ahelyett, hogy pl. olvastam volna. Ha visszagondolok, ma semmi értelmeset nem láttam Facebookon ....de arra majd egy órám elment :(
És bár a magam statisztikáját is riasztónak tartom, én feltehetően kispályás vagyok és a függőséget talán még nem lehet rám húzni, pl. most hétvégén jönnek a tesómék haza, a terv, hogy a telefonom itt marad fenn, tehát kb 2-3 alkalommal fogok ránézni (hátha elárasztanak a vintedes levelek, hogy mindent is eladtam ;D), de amúgy nem tervezem levinni magammal. Mert tudom, hogy ha leviszem nyomkodom, a gyerek azt látja, hogy nyomkodom és ez lesz a normális pedig nem az.... megnézzük, hogy mennyire fog hiányozni a telefon nekem a nap folyamán....tekintve, hogy volt példa, hogy a táskámból se vettem elő sokáig, így feltehetően nem lesz akkora hiányérzetem, mint a mai fiataloknak.
De visszatérve a könyvre, érdekes volt, sok kutatásról olvashattam benne, érdekes, hogy hogy irányítanak a tech cégek, és hogy mekkora üzlet a figyelemért folytatott harc....Érdekes volt, és már várom a sorozat 3. részét is. Az elsőt nem olvastam....mondván, a podcastokban úgy kezdi, hogy a nők a nap első órájában 30 féle dolgot kennek magukra, ez nálam nem igaz....ennek ellenére lehet elolvasom majd. Én semmit nem kenek az arcomra...hát soha :D....kemikáliák a tusfürdő és a sampon, amit használok, meg szappan kézmosáshoz, oszt...néha kézkrém, de amúgy az se. Én a világra allergiás vagyok...kenegeti a fene magát bármivel is ;) Ennek ellenére lehet elfogom olvasni, és akkor még azt a 3 dolgot amivel találkozom azt se merem majd használni :D
Fülszöveg:
Az emberi agy egyszerűen nem áll készen a 21. századra. Adatok, tények, információk árasztják el elménket olyan sebességgel, amire korábban nem volt példa. Egyetlen napilap vasárnapi kiadása több információt tartalmaz, mint amennyit dédapáink egész életük során feldolgoztak. A social media, az internet és az okostelefonok szakadatlan pergőtüzében állunk, ami mára látható anatómiai elváltozásokat is okozott agyszerkezetünkben. Átalakult az értékrendünk, az önértékelésünk, a családi kapcsolataink, a figyelmi és munkavégző képességünk.
A Legkedvesebb mérgeink című sorozat második kötete példákon, izgalmas és gyakran megrázó eseteken keresztül vizsgálja, hogy milyen hatással voltak mindezek a gyermekeink lelki egészségére, figyelmére, hogyan távolítja el tőlünk őket, hogyan alakít ki bennük szorongást és izolációt. Emellett szóba kerül az is, hogy miként hat a social media a szexuális életünkre, a gyermekeinkhez és barátainkhoz fűződő kapcsolatainkra – és természetesen kiutat is igyekszik mutatni az információ örvénylő tengeréből.
A sorozat további kötetei:
Fülszöveg:A WHO jelentése szerint ma a lakosság 40,7%-a szenved valamilyen funkcionális emésztőrendszeri zavartól. Nagypapáink gyermekkorában ez szinte ismeretlen fogalom volt, mára azonban a világ évente 3,7 millió tonna növényvédőszert locsol a földekre, a forgalomban lévő szintetikus vegyi anyagok száma meghaladta a 350 000-et, az élelmiszeriparban engedélyezett adalékok (E-számok) száma elérte a 3000-et – a hasi panaszok pedig az életünk természetes velejárói lettek. Optimizmusra semmi ok, ezek a vegyületek bekerülnek a szervezetünkbe.
De hova vezet mindez? Képesek vagyunk-e felismerni a minket elárasztó vegyszer áradat egészségre gyakorolt hatását? Lehet-e ezeknek köze az egyre fiatalabb korban megjelenő daganatos, autoimmun és degeneratív betegségek tömegéhez? És főként: mit tehetünk, hogy megvédjünk a magunk és a gyermekink egészségét? Milyen uzsonnával engedjük el az iskolába, és mit, hol vásároljunk ahhoz, hogy ne kelljen folyamatosan a szeretteink egészségéért aggódnunk?
A Legkedvesebb mérgeink című sorozat harmadik kötete ezekre a kérdésekre keresi a választ olvasmányos, szinte regényszerű formában, humoros, olykor elgondolkoztató példákkal illusztrálva.




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése