Ugrás a fő tartalomra

Hideg nappal zártuk a hetet...

 

Jelen állás szerint az aulában 9.7 fok van. Ezzel zártuk a hetet, hogy majd hány fokkal nyitjuk azt nem tudom.

Tapasztalatok a nagyjából 10 fokban végzett 5 órás munkanapokról. 5 órát vagyunk benn. Személy szerint, amikor hazaérek (én még utazok is, vidéki vagyok), akkor egy jó tíz perc, mire sikerül kihámoznom magam a pólók, mellények nadrágok, zoknik garmadájából. Hazaérkezés után nagyjából 1 órán belül olyan vörös az arcom, mintha rák lennék és éppen gőzölnének felfelé, ez úgy nagyjából még egy órán keresztül biztosan fennáll, majd jön az, hogy fázok. Fázok én odabenn is, a lábfejeimet átlagosan 2 óra után olyannak érzem, mintha lefagytak volna, nos ennek hazaérkezéstől számított nagyjából 5-6 óra mire azt mondom, hogy nem fázik. Ma nagyjából fél háromtól vagyok itthon és nagyjából.... fél nyolc volt az első, amikor nem rázott a hideg. És úgy ezt minden nap.

Úgyhogy jövőhéttől már csak fél műszakra megyek be, de ugye most még nem voltak mínuszok kinn. Nem tudjuk, hogy hétfőn majd milyen fok és pára fog majd minket várni, ugye a 9.7 már "elméletben" sokat nem megy lejjebb, mert a temperáló fűtésünk 5-8 fok. Bár pont tegnap gondolkodtam, hogy most akkor 5 vagy 6 vagy 7 vagy 8 fok? Nem mindegy. No nem mintha 8 fokban a könyvtáros használható lenne túl sok dologra. 

Egyre többször vesszük észre, hogy lassulunk, nem úgy megy a gondolkodás, nem úgy megy az élet. Az egészségünket ugye azért nem akarjuk a jelenleginél jobban veszélybe sodorni. Tehát kitartunk, de egyre gyanúsabb, hogy arra a kérdésre, hogy mégis Meddig? Azt kell majd mondanunk, hogy eddig, és nem tovább.

És persze ilyenkor találnak meg minket azok az olvasók (is), akik közlik, hogy hülye a nyitvatartásunk. Igen, tudjuk, de ez az amiben még tudunk szolgáltatni. Hogy lehetnénk egyszer a héten hétig is nyitva, erre a válasz, hogy nem. Egyrészt a lámpákat is már 4 után fel kell kapcsolni, áramot fogyaszt...az is megvan szabva mennyi lehet, tehát....nem. Plusz szerintem nincs az a pénz amiért késő este menjek átfagyva haza, már az 5 órai zárásnál is 6 mire hazaérek.... 11 mire kiolvadok .... nem. Sajnos alkalmazkodni kell az olvasóknak is ehhez a nyitvatartáshoz. Nem jó kedvünkből ilyen. Mi szeretnénk ha a régi lenne, ha mehetnénk minden nap 8 órába, hogy szolgáltassunk, de ahhoz nagyjából még 10 fokkal több kellene ... 

És tudom, hogy a világ sok olvasónk számára szar. Hogy az árak felmennek. Mi is tapasztaljuk, feltehetően ezért több az olvasó. A könyvek ára is felment, és megsúgom a könyvtár se kapja sokkal olcsóbbért őket, de próbálunk az olvasóink kéréseihez alkalmazkodni ebben is. A nyitvatartás rajtunk kívül álló dolog. Alkalmazkodni kell. Hangolódni a Karácsonyra!

Tehát, szeretünk titeket, kitartunk, egy határig. Utána is szeretni fogunk titeket, csak akkor feltehetően egy időre máshogy megoldva.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.