2022. május 7., szombat

Tade Thompson: Molly Southbourne ezer halála

 

Hűűűűű, haaaa!

Ha tehettem volna egy ültő helyembe elolvasom, de ehhez tegnap túl fáradt voltam viszont belekezdtem, és már akkor tudtam, hogy ha más nem akkor ma majd tényleg az egészet lenyomom. Ilyen szempontból szerencsés, hogy nem voltak olyan sokan a munkahelyemen, hogy el tudtam olvasni. Bár ehhez hozzájárul az, hogy elég szellős, elég rövid és elég gyorsan haladós. Nem is tudom, mikor olvastam ennyire hangulatba találós könyvet mostanában.

A könyv főszereplője Molly, aki éli kis életét egy farmon a szüleivel, nem éppen mindennapi módon. Már kiskora óta megtanulta a szabályokat:

"Ha látsz egy lányt, aki úgy néz ki, mint te, fuss! Ha nem tudsz, harcolj!

Ne sebesülj meg!  Ha mégis, és vérzel: felmos, felgyújt és fertőtlenít!

Ha lyukat találsz, keresd meg a szüleidet!"

A kiskora a szabályokon túl azzal telik, hogy próbál nem megsebesülni, és megtanulja a lehető legtöbb önvédelmi fogást amit csak lehet, hogy megússza a dolgokat. Ennek ellenére roppant sokszor mégis megsebesül, és persze amikor az ember lánya menstruál . . . nos az is vér, így más nem havonta egyszer a nehéz napok Molly számára sokkal nehezebbek. Mert a vérből mindig egy új molly születik, nem a kedves kis iker tesóra kell gondolni, hanem inkább a kis gonosz klónra.

A könyv kezdete és vége keretet ad a történetnek, mind a kettőben egy helyszínen vagyunk, és ott meséli el Molly, hogy milyen elk*rt élete is van, és hogy mennyi mindenen kellett neki végig mennie, mennyi mindenről kellett lemondania, vagy éppen hány embert vesztett el. Amikor úgy a könyv felénél azt gondolnánk, hogy szerencsétlen lányt ennél jobban nem lehet szívatni, hogy van egy határ annak, hogy mennyire lehet elk*rt az élete ezen "adottsággal", akkor derül ki még egy csomó fincsiség, ami végül a könyv végén lévő  sejthető eseményekhez vezet.

Imádtam olvasni, mert ez a tipikus esete annak, amikor az író, a főhősét istenesen megkínozza, az összes nyomorúság ot rádobja a főhősre, hogy bemutassa, hogy és még ebből is kilehet hozni a jót. Már, ha a könyv végét jónak tekintjük. Én megértettem, hogy így döntött és roppant érdekes a dolog, de valahol amikor Molly és molly beszélgettek sejthető volt, hogy mit dönt igazán. Nagyon kíváncsi vagyok a következő kötetre, mert érdekel, hogy ebből még mit lehet kihozni. Potenciál van benne bőségesen :)

A háttér sztori is jó amúgy, bár megmagyarázzák hogy Molly miért ilyen elcseszett szegény, de egy csomó nagy kérdőjel marad még így is bennem, hogy oké a szérum, meg kutatás, de nem az egészet lopták el . . . azok akik kifejlesztették vajon tudták mit? Ha tudták akkor van még pár ilyen peches ember, vagy Molly volt az egyetlen aki megnyerte ezt a világterhet magára.

És amúgy szerintem a borító is zseniális :)


Fülszöveg:

A szabályok egyszerűek:

Ha látsz egy lányt, aki úgy néz ki, mint te, fuss! Ha nem tudsz, harcolj!

Ne sebesülj meg!

Ha mégis, és vérzel: felmos, felgyújt és fertőtlenít!

Ha lyukat találsz, keresd meg a szüleidet!

Amióta csak az eszét tudja, Molly Southbourne rendszeresen végignézi a saját halálát. Akárhányszor vérzik, egy másik molly születik, aki minden ízében hasonló Mollyhoz, és a lány elpusztítására törekszik.

Molly számos módon képes végezni önmagával, de azzal is tisztában van, hogy amíg él, vadászni fognak rá. Nem számít, mennyire precízen követi a szabályokat, a mollyk előbb-utóbb rátalálnak. Vajon sikerül-e megfékeznie a vérontást, vagy egy hasonmása által éri el a végzete?

Tade Thompson Nommo-díjas kisregénye a horror és weird műfajok eszköztárából építkezik, és egy olyan hátborzongató történetet mesél el, amihez foghatóval még nem volt dolgunk.












Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.