2019. március 18., hétfő

Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Renuka Singh: Buddhizmus és miszticizmus

 Emlékszem, hogy úgy 15 éve a Boldogság művészete megváltoztatta az akkori életfelfogásomat. Tudom, hogy nagyon nagy hatással volt rám, és azóta is ezt keresem a Dalai Láma könyveiben. Hol találkozom is ennek a szikrájával, máshol pedig rájövök, hogy Én és a Buddhizmus még mindig sajnos igen messze vagyunk egymástól.
 Nem mondom, hogy semmit sem értettem a könyvből, mert ez nem lenne igaz. Azt sem mondom, hogy maradéktalanul megértettem ezt a könyvet, mert ez hazugság lenne. Ez a könyv is tipikusan az, amihez nekem még fel kell nőnöm. Még rengeteget kell tanulnom, gondolkodnom és nem gondolkodnom, hogy felfogjam azt, amit üzenni akar.
 Ez a könyv nem az olyan egyenlőre még laikusoknak íródott, mint én. Ehhez a könyvhöz már kell egy stabil tudás a vallásról, a felfogásról, az éntelenségről, az ürességről és a buddhizmusról úgy általában.
 Sokáig úgy gondoltam, hogy sokat tudok a témában, de idén kezdek rájönni, hogy még egyenlőre az út legeslegelején tartok, még sokat kell tanulnom ahhoz, hogy megértsem, amit mondani akarnak ezek a könyvek nekem. Nem nagyon akarom értékelni, mert tudom, hogy ahhoz, hogy ezt pontozni lehessen rendesen, ahhoz már rendelkeznem kéne a tudással.
 Mert, mint laikus, ez itt borzalmasan tömény. Nem túlzok nagyon, ha azt mondom, hogy úgy 10 oldalanként volt egy-egy oldal, amit teljesen értettem, és két-három oldal, amit részben sikerült megértenem, vagy legalábbis elgondolkoztatott, és felsejlett az, hogy "már valahol hallottam" /"már valahol olvastam". Tehát a kezdők ne ezzel kezdjék, mert az a gyanúm, még annyit sem fognak érteni belőle amennyit én.
 A könyv három jól elkülöníthető részre tagolódik. Robert Thurman előszavára, ami amúgy teljesen érthető (itt még azt hiszed, érteni fogsz mindent), majd az idézetek gyűjteményére, aminek én úgy az egy 10-dét értettem, aztán egy elemzés rész, amit viszont nagyon-nagyon-nagyon nagy vonalakban értettem csak, és őszinte leszek az untatott. A könyv végén amúgy van egy szószedet, ami mindig jól jön, és ami sok dolgot megmagyaráz ;)
Tehát kezdők, ne ezzel kezdjétek. A Boldogság művészete sokkal, de sokkal könnyebben emészthető, ahogy a Nyitott szívvel és az Út a nyugalomhoz is. ÉN ezt a hármat ajánlom, ha csak úgy ismerkedni akarsz a Dalai Láma üzeneteivel, a buddhizmussal, de nem akarsz belemélyedni nagyon a témába. Vagy ha bele is akarsz, lassan és megfontoltan, úgy hogy ne szegje kedved egy borzalmasan tömény könyv.
 Amúgy nekem nem szegte kedvemet az, hogy idén ez a második könyv amit igazándiból nem értek. Elkönyveltem, hogy ideje jobban beleásnom magam majd a témába.

Fülszöveg:
Ez az inspiráló könyv a Dalai Láma gondolatait tartalmazza; hogyan élhetjük az életünket misztikus élményektől áthatva, és hogyan hozza el a miszticizmus a változásokat az egyénben és a társadalomban.

A gondosan megválogatott tanítások, kommentárok, személyes gondolatok és tapasztalatok tökéletes gyűjteménnyé teszik ezt a könyvet mindazok számára, akik gazdag, jelentőségteljes spirituális életet szeretnének folytatni, illetve kiváló kiindulási pont lehet azoknak, akik most lépnek a spiritualitás útjára.

Könyv: Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Renuka Singh: Buddhizmus és miszticizmus
Kiadó: GABO
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 174
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634067290
Fordította: Békési József
Megjelenés időpontja: 2018. november 16.

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.