2015. december 14., hétfő

Star Wars premier, ahogy a könyvtár készül rá

 Nem vagyok az a kimondottan nagy Star Wars rajongó, de elismerem, hogy az eredeti trilógia már kultusz film, és hogy azok akik szeretik joggal szeretik, mert Lucas letett valamit az asztalra. Az eredetieket amúgy még én is szerettem, aztán a Baljós árnyakkal vége is szakadt a rajongásomnak és a második, harmadik részt már nem voltam hajlandó megnézni az új szériából. Már csak azért is, mert úgyis tudjuk mi lesz a vége, akkor minek. No meg, az egyetlen jedi akit bírtam a Baljós árnyakban azt abban a részben likvidálták is -.-
 De nem tagadom, engem sem került el az új film premierjének szele. A molyon láttam a Kőbányai könyvtár karcát, hogy csináltak ilyen Star Warsos asztalkát, amivel kiemelték az állományukban lévő témához kapcsolódó könyveket. Nos, az ötlet tetszett, megbeszéltem a felettesemmel, hogy ez mekkora menőség, vegyük át az ötletet.
 Átvettük, és kicsit meg is reformáltuk. Csak három napig keresgéltem fekete anyagot, hogy legyen „galaxisunk“ mint háttér. Amúgy valaha volt nekem egy remek kis galaxisos leplem, de mint kiderült pár éve abból csináltunk sötétítő függönyt a tesómnak. Mindegy is, lett lepel. A fejemben teljesen jól összeállt mit szeretnék. Mint kiderült a fejemben lévő tök egyszerű dolgok megvalósítása már korántsem egyszerű, mármint annyira emennyire gondoltam.
 Az eredeti terv szerint ma csináltuk volna meg az asztalt, de szombaton, mivel ledolgozós volt, így plusz ember lettem, hát utcu neki. Anita (kolléganőm), volt az asszisztensem. Vele mentünk le a raktárba szedtük össze az összes felelhető, kicsit is SW-s cuccokat, majd a gyereket kiraboltuk, ebben @Sicc segített, aztán a felnőttből is összeszedtünk mindent,hogy ráhalmozzuk az asztalra. Szigorúan, miután a fekete lepel takarta a polcot, meg az asztalt. Az első amivel szembesültünk, hogy kicsi az asztal ahhoz, hogy mindent szétlehessen rajta teríteni (pedig olyan veszett sok SW könyvünk nincs, főleg, hogy előtte nap vittek el egy csomót). De, legalább egy helyen voltak már a dolgok. A filmek plakátjait már csütörtökön letöltöttem, most csak a világosítás, és nyomtatás volt hátra. Amit Anita tökéletesen teljesített is. Utána jött a „rakjuk fel a lepelre“ című mutatvány. Nos.... Nos az van, hogy nem tudom hány gombostűt vesztettünk a csatába, de legalább 10-et tuti. Felraktuk.... leesett. Felraktuk, ferde és leesett, felraktuk... és ennyire ferde nem lehet. Akkor segítség kérés a Julitól (szintén kolléganő), ő szakszerűen felrakta a lapokat, miután rávilágított, hogy talán addig le kéne venni és nem így függőbe megpróbálni. Valóban, jóval gyorsabb volt így! Aztán Anita csinált lézerkardokat, elkészült a Bemutató December 18-as papírunk is, és papír Yodák is készültek (erről mondjuk már nincs kép, majd holnap lövök párat). Nos, végülis szerintem szép lett. Ferde még mindig, de ez nem ront rajta. Elkészült a papír is, hogy nyugodtan kölcsönözhetik a könyveket, újságokat, mert hát azért vannak.

 Eseményes, kellemes szombat volt, elfáradtam, de szerintem remek dolog. És igen, várjuk a premiert. És az is igaz, hogy lespoilereztem Anitának véletlen a filmet a bemutatók alapján.... bocsikaaa :D






Dupla pengés menő lézerkard




Ez a pózolós képem :)


Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.