Ugrás a fő tartalomra

Elizabeth Chandler: Akit egy angyal megcsókolt (Angyali szerelem 1.)

Nem nagyon szoktam ilyeneket olvasni. Mármint ami ennyire tini és ennyire angyalos. De a Szilvinél jártam, és azt mondta jó, hát legyen elhoztam kölcsönbe. Fogalmam sincs mióta áll már nálam, mondván, hogy jó-jó majd elolvasom. Most éppen azt a módit követem, hogy van egy üvegem és benne az olvasásra váró (mondjuk, a szobában fellelhető) könyvek címeit kis post-itekre ráírva bele dobtam, és mindig kihúzom a következő olvasnivalót. Benne van a kölcsön, saját, könyvtári könyvek összessége is (magánnál csak a szobában lévők), így nem kell gondolkodnom, hogy mit olvassak, úgymond a sorsra bízom, hogy kiválassza, hogy mi a következő. Ezért is olvastam ezt a könyvet, ő volt az első húzásom!
 Nos, nem tudom amúgy mikor olvastam volna el. Szilvi ugyan meggyőzött, hogy jó sorozat, és nem is vastag, de a kölcsön könyvekkel is halogató típus vagyok, tehát itt van akkor nem sietek. De most sorra került.
 Mivel nem olvasok ilyesmit, így az újdonság varázsával hatott, hogyan lehet 2 oldalban elmesélni valamit, majd ezt a következő 170-en kifejteni. Kár, hogy igazándiból a 2 oldalban sem történt olyan sok dolog. Bízom abban, hogy majd a sorozat további köteteiben ennél több dolog történik, és remélem kicsit fejlődik az írónő, írói képessége!
 Nem nagy spoiler, hogy a főszereplő fiú meghal! Ez mondjuk úgy a második oldal közepén történt, úgyhogy tényleg nem számítom poénlelövésnek. A történet többi része, egy unalmas „mi történt eddig“ rész, ami borzalmas volt, talán mert mivel tudtam, hogy kinyírta a főszereplőt nem igen érdekelt, hogy mit csinált míg élt, hiszen feltételeztem a történet majd valamiről szólni fog és nem visszaemlékezgetésekkel telik. És valóban, miután a történet elért az ominozus első 2 oldalon történtekhez, azt szó szerint megismételte. Oké, tudom, hogy nem lehetett odaírni, hogy (ezt már olvastad), de ettől független azért nem volt akkora irodalmi érték, hogy ismételgetve el akarjam olvasni (és aztán a végén újra, mert annyira fontos momentum volt, hogy újból le kellett írni... oké. Kicsit máshogy). Az egész történet onnantól kezdte felkelteni az érdeklődésemet, hogy végre a hülye nevű Thristan (mindig vártam, hogy feltűnjön Izolda... csak a sablon kedvéért :D) meghalt! Mivel tudtam az elején, hogy megfog halni, vártam ezt a dolgot, mert kellőképpen elhiteti velem, hogy végre valami fog történni a szerelmes kerülgetésen kívül, és a jajdeszerelmesvagyoknyáladzáson túl. Thristan, egy balek, aki nem hisz az angyalokban, és angyal lesz.... ahol tovább nyáladzik. Viszont!!! A halott filmsztár csaj aranyos, egy tahó paraszt és beképzelt liba, de legalább ő egy karakter. Akiről nem tudtam meg sokat, de legalább volt kit utálnom, mármint indokkal.
 Tehát a vége jó, csak aztán jön a .... folytatjuk felírat... folytatom is majd, akkor ha kihúzom az üvegből a kövi részt. Mert annyira nem hosszú egyik kötet se, hogy ne lehessen elolvasni, és annyira nem is idegesítő. Csak szerintem kinőttem belőle :D

Belbecs: 2/5

Ella!!! Ella a macska nagy arc! A másik nagy arc egy angyal szobor, azt hiszem, ez úgy elmond mindent a könyvről XD

Külcsín: 4/5

Kevesebb pontot akartam adni erre, mert az, hogy egy rózsát raknak a borítóra, nem túl kreatív. Erre adtam volna 3 pontot. Csak aztán megnéztem az eredeti borítót, és ez felértékelte ezt a rózsát. De komolyan, gyönyörű rózsa!! Az eredeti borítóval nincs azaz isten, hogy elolvastam volna.
 Más: szerkesztve lehet, hogy van a könyv, de hogy elgépelésektől hemzseg, és borzalmas sokszor van benne ilyen hiba.... az zavaró.



Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ivy nehéz időszakot él át: anyja újra férjhez megy, de a lány nem érzi magát otthon az új családban. Aztán megismeri Tristant, akiben megtalálni véli élete szerelmét. Mikor a fiú tragikus balesetben meghal, a lány elveszti hitét az angyalokban. Ez megnehezíti, hogy Tristan, aki a védőangyala lesz, felvegye vele a kapcsolatot. A lány nem érzi a jelenlétét, és a fiú minden próbálkozása, hogy érintkezésbe lépjen vele, balul sikerül, ami csak erősíti a lány elutasító ítéletét. Tristan egy mellészegődő, kissé bohókás angyal segítségével próbál rájönni, hogy milyen feladat vár rá új szerepében.

Eredeti megjelenés éve: 1995
Kiadó: Egmont-Hungary
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 178
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789633430033
Fordította: Barta Tamás

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é