2024. október 19., szombat

Jolinda Johnson: Reziliencia

 




Az önsegítő könyvek lényege (szerintem), hogy bizonyos támpontokat adjon azoknak az embereknek akik úgy érzik maguktól nem megy a dolog. 
 De ha specifikussá teszünk egy önsegítő könyvet, adunk neki egy adott címet és alcímet, akkor ugye máris szűkítjük a kört akiket ez érdekel. Mert a nem kimerült és nem kiégett ember mégis miért olvasna el egy ilyen könyvet? Viszont azzal együtt, hogy egy adott témakörre szűkül a téma, a megoldások tárháza is adott. 
"Tíz módszer amellyel kilábalhatunk a kiégésből és a kimerültségből" hirdeti az alcím. Amúgy valóban van benne tíz módszer, csak ugye, ha nem ma kezdi az ember az önsegítő könyvek olvasását, akkor ez már nem tud újat mondani.
 Már visszavittem a könyvet a könyvtárba, úgyhogy nem tudom pontosan megmondani a tíz módszert. Még a tartalomjegyzéket is elfelejtettem molyra feltölteni, pedig felszoktam, és onnan szoktam puskázni ;D
De, mint mondtam újat nem nagyon olvastam. Meditáljunk, mozogjunk, adjunk énidőt magunknak. Fontos az öngondoskodás, és a befelé figyelés. A tudatos jelenlét, az egészséges mozgás és az időben képernyő mentessé válás. 
 Tehát, ha soha az életedbe nem olvastál könyvet a témában, akkor jó. Mert vannak tök jó visszacsatoló kérdések (ezek amúgy tetszettek). Egy-egy témáról 10-15 oldalnyi  szöveget ír, azt is feltűnően lazán (sok üres tér a lapokon), tehát könnyen és gyorsan lehet olvasni. Emellett nagyon kis aranyos a mérete, tehát buszra-vonatra tökéletes. Nem megy semelyik témába se túlzottan bele, nem sztorizza halálra a dolgokat, de azért megoszt egy-egy személyes történetet, de nem zavaróan sokat. Pont annyit, hogy azért valamennyire személyesnek érezzük a könyvet, és ne csak egy szimpla szakkönyvnek.
 Nem tudom amúgy, hogy van-e hatása  a könyv elolvasásának. Folyton ilyenkor megfogadom, hogy elkezdek meditálni. Nagyjából 15 éve "elkezdek", tehát úgy gondolom, hogy hamarosan valóban megtörténik. (basszus olvasni kellene már azt a halogatásról írt könyvet...hátha segítene rajtam :D)
 Jelenleg hála az égnek sem kiégve nem érzem magam (pedig kivagyok, nyár elején volt egy szerintem durva időszakom, amikor épp, hogy nem mondtam fel), nos kimerültnek érzem magam, de nem a könyvben írt módon. ÉN tudom miért vagyok kimerült :D Mert valahogy eltűnnek a napok, és míg a jogsi nem lesz meg, a délutános hetem is korán keléses és egész nap távol levéses, úgyhogy  jó lesz, ha meglesz már, és nem kell eljárni vezetni tanulni. (amúgy imádom, de ettől még fárasztóak így a napok).
 De visszatérve a könyvre, ha a témában már olvastál, akkor nem fog újat mondani. Ha olyan vagy, mint mondjuk én, hogy szereti megerősíteni a dolgokat, de nem akar újra olvasni könyveket, akkor is tök jó, mert pont ugyanaz van benne, mint minden ilyen témájú  önsegítő könyvben . Világmegváltást, vagy forradalmian új, meglepő módszert nem fogsz benne találni. Némi józan paraszti ésszel az ember magától is tudja mit kell csinálnia, vagy mit kellene csinálnia. Más, hogy én se mindig azt csinálom, amit kellene.

Fülszöveg: 


A  stressz elkerülhetetlen.
A kiégés elkerülhető.
A reziliencia elérhető.
A stressz az életünk része, de nem mindegy, milyen választ adunk rá. A reziliencia, vagyis a lelki ellenállóképesség fejleszthető, tanulható, és segítségével megelőzhetjük a kiégést. Jolinda Johnson holisztikus egészségcoach tízlépcsős programja gyakorlati útmutatót nyújt ahhoz, hogyan hangolhatjuk össze a testünket és az elménket, valamint hogyan küzdjünk meg a mindennapi nehézségeinkkel és alkalmazkodjunk az új helyzetekhez.

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.