Ugrás a fő tartalomra

Kszi, Simontól - Simon ​és a Homo sapiens-lobbi -ig

Filmtől a könyvig! És tartom, hogy jelen esetben sokkal jobb, ha az ember ebben a sorrendben veszi elő a történetet. Ugyanis, mindegyik más, mindegyik aranyos, de, ha a könyvet elolvastad, akkor folyamatosan felhördülsz, hogy és ez és ez és ez miért is maradt ki belőle. Míg, ha a filmmel kezdesz, akkor kapsz egy borzalmasan cuki történetet, aranyos szereplőkkel, és az úgy teljesen egész magában. És kedvet kapsz feltehetően, hogy könyvben is elolvasd, és akkor ott kapsz egy alapjaiban hasonló történetet, de kb. teljesen mást, még ha a vége ugyan az is, mármint az, hogy ki Blue...kb. ennyi hasonlóság van a végében a kettőnek egymáshoz.

Először is, a magyar cím valami frenetikusan szar cím lett. Ha nem látom a film előzetesét akkor feltehetően sosem akarom megnézni, mert a Kszi, Simon olyan degenerált cím. Akkor már Köszi...olvastam fórumokat, ahol azt mondták, azért lett Kszi, mert, hogy a mai fiatalok így beszélnek. Kedves Mai fiatalok, én még életemben nem hallottalak titeket így beszélni, de ha szerintetek trendi ez, akkor kérlek kommenteljetek majd a poszt alá, hogy tudjam, hogy lemaradtam megint egy trendről.
Nick Robinson szerintem meglehetősen jó Simon lett, szeretnivaló és cuki, ami azért kell, egy ilyen filmnél. Mert bizony fontos, hogy szimpi legyen a főszereplő, mert, ha nem az, akkor gyanúsan nem fogja az embereket érdekelni, hogy mi lesz a vége. Én végig izgultam, hogy megtalálja Blue-t, és annyira aranyos volt, ahogy kb. minden kicsit fura srácra rányomta a "Blue" bélyeget, és bízott abban, hogy ő lesz az, és hogy hányszor csalódott szegényke. Martint a filmben sem szerettem és a könyvben sem lett szimpatikusabb, de elfogadom, hogy vannak ilyen típusú fiúk, akik zsarolással akarnak barátnőt szerezni maguknak. A filmben, mondjuk nagyobbat ütött az, hogy ő sem annyira rossz fiú, csak hát...fura.
A Blue jelöltek közül én is arra tippeltem elsőre, aki Simon, de a második és harmadik esélyesnél már nem éreztem annyira alátámasztottnak, hogy szerinte miért is lenne az. A film mondjuk finomított Martin bosszúján is, ami a könyvben jóval erősebben ütött.
 A szülőket játszó színészek is teljesen okék voltak, és azért Simon egy végtelenül nagy mázlista, hogy ennyire nyitott és "laza" szülei vannak, mert egy ilyen Coming out elsülhetett volna úgy is, hogy nem egymásra borulós a dolog.
A film vége meg nagyon-nagyon amerikai lett. Nekem ebben a könyv sokkal jobb, és még sok másban is. Ennek ellenére 2018 egyik kedvenc filmje lett, és még újra fogom nézni biztosan, mert aranyos és néhol ugyan megríkat, de kellenek az ilyen filmek.


A film nélkül, feltehetően sosem olvastam volna a könyvet. Méghozzá azért, mert a borító és a cím után nem az, ami nagyon megfogja az embert. Még akkor is, ha a történetben kiderül, hogy mi is az a Homo Sapiens lobbi, bár ott sincs túlzottan nagy jelentősége, mármint kb. a film kétharmadánál hangzik el kétszer körülbelül. Tehát köszönöm a filmnek, hogy elvezetett a könyvhöz.
 Viszont rögtön elvárásokkal indultam, és hát persze tudtam, ki Blue, mert feltételeztem, hogy azért ezt nem írják át a film kedvéért. Megnyugtatásképpen, a könyvben és a filmben is ugyanaz Blue :D
 Ami rögtön kérdőjeleket termelt, az Simon nővére, aki a filmben nem létezett, pedig azért van szerepe bőségesen a könyvben, meg a barátjának Theonak is. Akkor ami még tök más lett a filmben, az a kutya...nem tudom, hogy lett egy golden retriever-ből a filmre egy cuki kis fehér kutyus. Mármint, hogy vajon ezt miért kellett átírni, amikor olyan marha nagy szerepe a filmben sincs.
 A Martin-Simon zsarolás a könyvben sokkal gerinctelenebbül záródik, és sokkal tovább is marad a felszínen. Tehát Martin itt is egy kis köcsög, és nincs is az a nagy megbánás, bár levelet azért írt Simonnak...kösz.
 Ami a filmből szintén teljesen kimaradt az Leah száll, amit én a kommentekből úgy gondoltam,hogy sok lesz, de oké, hogy nagy és ütött, de Leah az egész könyvben inkább a háttérben munkálkodik, tehát azt értem, hogy kihagyták. A többiek nagyjából úgy vannak a filmben is, mint a könyvben, bár apró eltérések vannak, pl. azért Nick több mindent csinált, mint az a filmben meg lett valósítva.
 A jelenet, amit azért megnéztem volna a vásznon is: A meleg báros, felszedős, részeges estét, ami persze Halloween partyként valahogy be lett hozva a filmbe is, de ott azért sokkal másabb Simon első lerészegedése. (megjegyezném írtó aranyos részeg). És még Blue és Simon első lógását, és csókját, és hasonlóját is simán megnéztem volna úgy, ahogy a könyvben van, és nem ez az óriáskerekes cuccként. Ennek ellenére az is cuki volt.

Hogy melyik verzió tetszett a legjobban? Hm...könyv...film...együtt. Szerintem a kettő együtt ad ki egy egészet, és így lesz minden olyan kerek. Tekintve, hogy a könyv is elég amerikai, így azért vannak olyan fordulatok, amik meglehetősen hatásvadászok. De mindenképpen, ha egy aranyos szerelmi történetet szeretnél nézni, és nem zavar, hogy ez meleg kapcsolat, akkor bátran ajánlom. Mert aranyos és vicces és azért elgondolkodtató.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é