Himaruya Hidekaz: Hetalia - Tengelyhatalmak 1.

 Magyarország és Ausztria

Ismertető:
Mi történne, ha a világ országai hirtelen megelevenednének, és ők játsszanák el a különböző történelmi eseményeket?
A Hetaliában a káosz garantált: Olaszország gyáva és csak a spagetti érdekli, Amerikának hőskomplexusa van és zabálja a hamburgert, Oroszország vodkát vedel és terrorizálja környezetét, a borimádó Franciaország mindenkit hanyatt döntene, aki él és mozog, Magyarország pedig Ausztria felesége, de gyerekkorában fiúnak hitte magát. Így persze sehogy sem tudnak dűlőre jutni egymással, és már az sem biztos, hogy minden úgy alakult, ahogy a történelemkönyvekből ismerjük.

Vélemény:

A rajzolás: Nem sikerült túl jóra, legalábbis szerintem lehetett volna jobb, kicsit kidolgozottabb mint ami. Mert tényleg nem látom, hogy be van fejezve, néha olyan érzésem van, mintha egy vázlatot rajzoltak volna, mert csak erre volt idő, és zutty kiadták.
A történet: A fülszöveg alapján ez egy nagyon érdekes manga lehetne. Tényleg mert országok, történelem, és nem annyira megszokott módon. Ehelyett, követhetetlen az egész. De Ausztriát kedvelem ;) Olaszország borzalmas volt, azzal a folyton sírásos dolgaival, meg a fehér zászlóval. Meg ahányszor elfoglalták mindig visszaküldték Németországnak mert annyira elviselhetetlen :D Japán érdekes a maga felfogásával, a maga szemléletével. Kína meg fura...szerintem felesleges volt őt antimagyarosítani. Mármint a beszéde olyan mint aki nem tud mondatot összerakni, meg ragzódni :P
Akit még kedveltem: Oroszország, Spanyolország (bár keveset volt benne :( ), Kanada, Magyarország
Akit utáltam: Anglia, USA (mert beképzelt állat), Franciaország (mondjuk inkább semleges mert nem sokat volt, és az is változó mert hol utáltam, hol szerettem :D)

Szerepjáték : Harry Pottertől - Atlantiszig

Egy kis áttekintés magamnak, hátha írás közben rájövök, hol volt a hiba.

Én a szerepjátszást nagyon amatőr szinten kezdtem, de sokan vannak így, kb. lehettem....13, 14 éves? Akkor még korlátlan netről álmodni sem lehetett, és itthon voltak a testvéreim is, tehát volt havonta 20 óra amit osztottunk 4 felé, tehát kb. havonta öt órám az is főleg este, mert ne csúcsidőben netezzen az ember. Tehát amúgy is amatőr voltam, és időm se nagyon volt, így kezdtem a Harry Potter lázzal együtt az akkor még Roxfort néven futó, ma már Martion nevű mágusképzőt. Majd egy év után abbahagytam, és rá kb. két évre, tehát 16 évesen újra regisztráltam, akkor már kicsit jobban ment az egész. Kevésbé tettem fel offos kérdést a játéktéren :P
Kb. 5 évig lehettem tagja a társaságnak, rengeteg találkozón vettem részt, és rengeteg ismeretséget szereztem, amiből mára talán kettő van meg...talán kettő, velük se beszélek túl sokat. Kiutáltak, mert nem illettem a képbe, túl "kreatív" voltam. Untam azt, hogy megvan az a séma, hogy a karakterek mennek, ismerkednek, jaj de cuki az élet, de semmi nem történik. Komolyan semmi nem történt. A Lorton ház tagja voltam, és semmitmondó beszélgetéseket műveltek szerencsétlen karakterek. Kb. 3-4 soros hozzászólásokban. Nos ez mondjuk, amíg az ember nem tölti be a 18-20. életévét nem gond, mert oké...de betöltöttem és nagyobb, izgalmasabbat akartam, így párhuzamosan kezdtem az IVD-t.
Átlagolhatom, hogy egyik szerepjátszó oldalon sem vagyok képes 5 évnél többet eltölteni? Talán ezt kellene bevezetnem, hogy regisztrálok, majd az öt év közelében, ha már vannak nézeteltérések akkor lelépek? Sok szenvedéstől, sírástól, és veszekedéstől menthettem volna meg magam, ha lelépek 5. év körül. Kb. hat évig voltam az oldalnak tagja, majd tanára, majd admina, majd forum hely adója, majd tanára....majd senkije.
Nézeteltérés most nem ott volt, hogy unalmas a világ. Egyszerűen kevesen voltunk, amit tudtam kezelni, ami folyamatos játékot jelentett nekem, illetve azoknak akikkel játszottam, de nem jöttek új tagok, vezetőségünk nem volt.
Majd a vezetőség visszajött és akkor már feleslegesnek éreztem magamat ott, akkor kellett volna eljönnöm. De azt kérték maradjak, nem tudom minek, de maradtam, volt egy évem talán, nagyon kellemes volt, sokat játszottam, és tényleg minden klaffolt, aztán...már nem. Egy vita, két vita, száz vita, aminek Én nem lehettem nyertese, és tavaly nyáron a születésnapom környékén meg is szakadt a dolog. De, mint írtam fentebb, hülye vagyok, tehát ragaszkodom ahhoz amit szeretek. Visszaregisztráltam, ezer megkötéssel, ebbe is belementem, abba is, majd a megkötések megölték a játékkedvem. kb. két hónap alatt így őszre már sehol nem voltam. Nem is hiányzott, mert akárhányszor felmerült az IVD, Credo, szerepjáték szó kifejezetten idegesített.
De lecsengett ez is, így új oldalra költözés, ott viták, majd végül saját oldal. Van saját oldalam, ahol azt hiszem egyedül maradtam. Játszhatok magammal, ami kissé skrizó lenne, vagy nem játszok, és idővel sem kedvem sem emlékem nem marad arról, hogy mire jó.
Nekem a szerepjáték egy fontos dolog, mert írhatok. Persze írjak könyvet, csak a gond, túlzottan bennem van az az írási mód, az a forma amivel ott játszottunk. Tehát marad, a nem írok, mert nincs kinek, és ez annyira nem jó.
Pedig álmodtam egy világot, ami lassan forumon is felépülne, csak azt nem tudom, érdemes-e vele foglalkoznom. Mert, ha senki nem játszik ott, akkor mégis minek?

Kamaszkorom legszebb nyara

Ismertető:
Kona (Emerald City) Hermie és a haverjai Nantucketban töltik a nyarat. Tizenöt évesen belobbannak a hormonjaik és minden vágyuk egy női test. De fogalmuk sincs, mit kezdjenek a lányokkal. Aztán Hermie találkozik a gyönyörű Dorothyval, a huszonéves katonafeleséggel és fülig belezúg… Francis Keegan Időnként valaki vagy valami magasan a hétköznapi létsík fölé emeli az embert, és addig soha nem tapasztalt szépséget vagy örömet érez, és ettől valahogy örökre megváltozik. Így hatott rám a Kamaszkorom legszebb nyara. JHY (Alabama) Miért van, hogy egy felnőtt férfi és egy kislány szerelmét bűnnek tartják, míg a kiskorú fiú és a felnőtt nő szerelmét megható beavatásnak? S.L. Mehegan (NY) Csodálatos kalandozás az időben, mikor háború és halál szakította széjjel az emberek életét, de a szerelem tovább virágzott. Herman Raucher 1928-ban született Brooklynban. Az amerikai író regényei mellett számos filmforgatókönyvet is írt, többek között a népszerű Kamaszkorom legszebb nyara és a Nagy Santini címűt. Felesége Broodway táncosnő volt, két lányuk született. Művei sok esetben önéletrajzi ihletésűek. A regényből készült filmet Robert Mulligan rendezte, a felejthetetlen Jennyfer O’Neill és a kamasz Gary Grimes játszotta a főszerepet. Robert Mulligan legendás filmje nálunk is nagy sikert aratott. Három kamaszfiú nyaral a háború kitörése után New England szigetén. Minden gondolatuk a csajok körül forog, legfőbb problémájuk, hogyan veszíthetnék el a szüzességüket. Hermie a szomszédban lakó csinos asszonyról, Dorothyról álmodozik. Azután közbeszól a háború…


Vélemény és egyéb:
Vannak könyvek amiket azért olvasok, mert szép a borítója, vagy mert azt mondja valaki, hogy ezt olvasd el. Ezt konkrétan a Judit ajánlotta, holott ha jól tudom ő még nem olvasta. De a borító az ami megfogott. Elég ránézni, gyönyörű zöld, göcsörtös, tehát nagyon jó tapizni, és hát, szépséges. A filmből vett képen a könyv feléig kellett gondolkodnom ki van :D Mire rájöttem, hogy Hermie és Aggie azt hiszem :)
Maga a könyv nem túl sok dologról szól, de mégis. Van itt szerelem, de sosem a jó emberbe. Van itt kamaszkori felfedezés, néha rossz helyen. Van beavatás, szomorúság, nevetés, és ciki helyzetek.

Kedvenc részek a könyvből:
A mozis, amikor ugyebár az lett volna a lényeg, hogy a lány melleit taperolja le...sikerült a kezét szét masszírozni, de én már lassan azon nevettem, hogy Oscy próbál segíteni, és majdnem nekiugrik, mert azt hiszi a nőjét akarja lenyúlni.
Másik kedvenc rész, a felvilágosító könyv és abból jegyzetelés. Mert minden latinul van, és nem tudnak latinul, de azért fő az igyekezet!
Óvszer vásárlás, avagy sikerül, vagy sem. Ennyit hazudni, és ennyire hülyének tettetni magát. Na ez már durva volt. Mondjuk a  boltos meg élvezte, hogy hülye kérdéseket tesz fel. Hermie gondolatai is általában jók voltak. A milyen színűre, a kék rávágása, mert hát az szép szín, majd elképzelése milyen az ha fel van húzva...majd sóhajtva, este lesz nem látják, hogy kék. Tehát ehem :D vicces könyv.

A vége: engem érdekelt volna mi lett Dorothyval, azután az éjszaka után, azon kívül, hogy lelépet. De tetszett, jó kis könyv :)


A film még hátra van :)

Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Ismertető:

Egy rejtélyes sziget …
egy elhagyott árvaház …
izgalmas, megindító és csodálatos történet
Hajdanában egy szigeten, a világ túlsó felén igen különös gyerekek éltek. Mind együtt egy nagy, öreg házban, egy elvarázsolt helyen, ahol senki sem lelhetett rájuk. Nem olyanok voltak, mint más emberek. Káprázatos dolgokra voltak képesek.
Volt egy fiú, akit egyáltalán nem lehetett látni, ha nem viselt ruhát, aztán egy lány, aki a csupasz kezében hordozta a tüzet. Volt két nővér, akik úgy beszélgettek egymással, hogy egyetlen szót sem szóltak és egy lány, aki úgy járt, hogy a lába nem érintette a földet. Olyan könnyű volt, hogy madzagot kellett kötni a derekára, hogy el ne repüljön.
És mindre vigyázott egy bölcs, vén madár.
Egy családi tragédia után a tizenhat esztendős Jacob egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre kerül, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különös gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy az itt rejtegetett árvák többek voltak különösnél. Talán veszélyesek. Lehet, hogy jó okból zárták őket el egy kietlen szigeten. És valamiképpen – legyen ez bármilyen valószínűtlen is – talán még mindig élnek.
Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat


Vélemény és hasonlók:
Vannak olyan könyvek, amiket az ember vagy szeretni tud, vagy utálni, de nem közömbös. Ez részben ilyen nekem, mert kölcsön kaptam, sokat hallottam róla és gyorsan akartam olvasni, ugyanakkor megvenni annyira nem szerettem volna, mert a mai könyvárak mellett, ha rossz akkor egy csomó pénzt kidobtam. Tehát kölcsön kaptam, elkezdtem, és elsőre nem fogott meg. Úgyhogy kicsit félbehagytam, pihentetni a témát, kiolvastam kb 5 könyvet, csak aztán elkezdte kérdezni, akitől kölcsön kaptam, hogy "na hogy tetszik?"...tehát úgy gondoltam, hogy akkor gyorsan befejezem és akkor majd megmondom, tetszik-e vagy sem. Tehát második nekiugrás volt és elég gyorsan be is fejeztem a könyvet. De ha megkérdezik ma is, hogy tetszett? Igen, nem, nem tudom. Elolvasni érdemes volt, meg nem venném. Tehát nem az amire azt mondom, hogy bármikor képes lennék újra olvasni...annyit nem adott.

A történet tetszett, mondjuk őszintén, kicsit X-men hatást keltett, különleges gyerekek, gonoszok meg minden van itt, háború, időutazás.
Ami tetszett: hogy a főszereplő is észlelte, a "hurok" nem a legjobb megoldás, mert elég unalmas lehet napról-napra ugyanazt átélni, és nem öregedni, de ki nem mehetsz a hurokból, legalábbis a jövőbe sosem, mert akkor x. idő után hirtelen elsorvadsz, mert a tested utoléri a korát. Tehát na, nem egy életbiztosítás.
Tetszett a megoldás arra is, hogy miért is lehetnek hurkok, meg a madarak megoldás is jó.
Ami nem tetszett: kiszámítható volt, hogy ki a gonosz, már legalábbis a felétől lehetett tudni, hogy akiben bízott az mégsem annyira kóser, és lesznek még gondok. Minden esetre a történet tetszett, néha meglepő fordulat is volt benne, de azért néha éreztem azt a sablont, amit általában követnek. Vagy csak olvastam már hasonlót és ettől tűnt ismerősnek? :(
Minden esetre, ha lesz film, úgy hallottam, hogy lesz, azt majd szeretném megnézni, és persze várom a folytatást. Mert, ha nem lesz folytatás akkor ez egy roppant idegesítő könyv, mert úgy véget vetni egy történetnek, hogy "és elindultak" ... :P

Arrietty

Nem is tudom mi ennek a magyar címe. Mármint, az Arrietty-n kívül. Kölcsönzők, kölcsön vevők vagy valami ilyesmi lehet biztosan. Már nem is emlékszem mióta állt ez itt nálam. Mint minden kölcsön dolog...nálam valahogy ráérősek a kölcsön dolgok is. Tehát itt állt, és most volt időm megnézni. Feliratos, de ez engem sosem zavart, bár első tervem miszerint akkor nézem és KÖZBEN leszedem a karácsonyfát stornozta. Minden esetre így előbb leültem megnézni és utána szedtem le :D
Nagyon tetszett a rajzolás és a japán hang is szerintem kifejezetten jó választás volt, mert senkinél sem éreztem azt, hogy atya úr isten ez már hogy beszél??
A történet kicsit fura, kicsit érdekes, kicsit szomorú, kicsit boldog. Adott az aprók népe, ami elég szegényes, mert konkrétan az egészből az jött le, hogy kihalófélben vannak. Egy család él egy ház alatt(benne...a padló alatt), ahova odaköltözik a szívbeteg Sho aki előtt Arrietty konkrétan első percben lebukik. Elméletben, ha észreveszik őket akkor tovább kell állniuk, ennek ellenére az anime végéig azon küzd a pici lány, hogy ott maradhassanak. Összebarátkozik Sho -val, és amúgy egész happy lenne a vége, ha nem lenne annyira bunkó a takarítónő. -.-
Minden esetre érdemes megnézni, nagyon jó a zene és a képi világ is :) És van benne egy elsőre nem túl szimpatikus macska is!

http://youtu.be/UJt2YumMMH8