Köszönet a könyvért a Jaffa kiadónak!
Ez az a sorozat, amit
még magam sem értek miért olvasom. Tekintve, hogy tisztában vagyok azzal, hogy
az író nem igazán tud írni. Bear Grylls kifejezetten nem író. Ő a túléléshez
ért, és nem az íráshoz. Ennek ellenére elolvasom az összes ebben a sorozatban
megjelent könyvét, és megvan másik kettő még. Valószínű azért teszem, mert
érdekelnek a túlélő technikák. Igaz, egy túlélő könyvben talán kicsit hasznosabb
lenne az egész, de szeretek szórakozva tanulni.
Az eddigi kötetekkel
a legnagyobb bajom a nem létező szerkesztés volt. Az amúgy sem felső
színvonalas írói munkán, még rontott, hogy nem volt szerkesztve, telis-teli
volt helyesírási hibákkal és elgépelésekkel. Jelentem, úgy tűnik kapott szerkesztőt
ez a kötet már! Bár már A Farkas Útjánál
is észrevettem, hogy javul a minősége, kevesebb elgépeléssel és hasonlókkal
rendelkezik. Megértük, hogy ez a kötet már nem rendelkezik elütésekkel, és fura
mondatokkal. Itt is csókolom a kezét annak, aki átnézte, és kigyomlálta :) Így
ugyanis sokkal jobb az egész, nem dobódtam ki folyamatosan a történet sodrából
azért, mert fura dolgok voltak odaírva.
Ugyan Bear Grylls,
még mindig nem vált bestseller íróvá, de fejlődik ő is. Az első részekhez
képest sokkal jobban beleépíti a túlélő technikákat a történetbe, és nincsenek
spontán „megállok az erdőben, mindjárt legyilkol valami, de azért most
kiselőadást tartok valami túlélő technikáról” féle epizódok. Ebből adódóan
kevesebb túlélő technika került egy kötetbe, mint eddig, viszont ez már kezd hasonlítani
egy kaland regényre és nem egy túlélő technikás könyv pici sztorival.
Úgy hittem az első
kötet elolvasásakor, hogy mindegy, hogy majd milyen sorrendben haladok a
történettel,hiszen a túlélésről szól az egész sorozat, csak mindig más helyen. Nos
nem igazán lett igazam. Én ebben a sorrendben olvastam: 1,3,2,4 és a későbbi részekben folyamatosan visszautalgat
az előzőekre. Jelenleg is egy csomó vissza utalás volt, a sivatagra és arra,
hogy mi volt amikor a jeges tájon zuhant le (akkor nem Peterrel), úgyhogy ha
valaki tervezi az olvasást, akkor lehetőleg tartsa a sorrendet, ugyanis utólag
olvasni egy Előző részt, nem igazán jó, mivel bizonyos részeket már tudsz a
következő rész miatt.
Jelen kötetünknek
főhősei változatlanok, a harmadik kötethez képest, Peter és Beck maradtak a „szerencsések”
akik a sivatag után, most az esőerdőkben is megmutathatják, hogy ki lehet onnan
jutni és túl lehet élni, még ha nem is olyan egyszerű az egész. A Tigris ösvényén
címet viseli a könyv, az egyetlen amit bánok, hogy szegény tigris összesen
Egyszer tűnt fel a színen, és akkor sem volt túlzottan nagy szerepe, ha a „telepatikus
kommunikációt” nem tekintjük annak. Oké, vicceltem, nem volt telepatikus, de
egy oldalnyi „beszélgetek a fejemben a tigrissel” rész volt!...és igazándiból
ennyi. Peter és Beck ahhoz képest, hogy teljesen átlagos napra készültek,
majdnem teljesen nulla felszereléssel, felvágott karral(!) is képesek
kievickélni 3-4 nap alatt az őserdőből. Úgy, hogy csak megtippelték merre kell
menni, elkerülve a vulkánt ami kitört, az illegális fakitermelőket lebuktatva,
túlélve mindent. Igazándiból folyamatos életveszélyben voltak, hol egy ciános
lárva, hol egy kígyó, hol egy tigris, egy mocsár, egy krokodil stb. én amúgy
csodálom, hogy túlélték :D. Ami nekem mindig fura ezekben a történetekben, hogy
oké, hogy Beck egy túlélő zseni, de Peter nem igazán strapabíró mégis megy-megy
és nem áll meg, kicsit szerencsétlen és bevonzza a dolgokat, és lassítja az
egészet, mégis megy. Nehéz elképzelnem, hogy egy ember aki nincs edzésben
ennyire nehéz terepen képes naponta sok kilométert megtenni, úgy hogy nem
panaszkodik.
Feltehetően én pocsék túlélő lennék, ugyanis, ha hirtelen
ledobnának az esőerdőbe, keletre, nyugatra, északra erdő, délen ott a vulkán,
ami mindjárt kinyír a lávájával. Azt hiszem, tuti egy pocsék irányt
választanék, és az első „edd meg a lárvát”-nál fintorogva nyögnék, hogy nemár. Bár
feltehetően van azaz éhség amikor már tökéletesen mindegy, hogy mi csak ehető
legyen és jóllakjon vele az ember.
Belbecs: 4/5
Vannak persze hiányosságai a könyvnek, Bear Grylls nem író. Valószínű
hobbiból ír, vagy még csak nem is ő írja, csak a neve alatt megjelenik. De szórakoztatott
és kikapcsolt, élveztem! Tehát senki se adja fel az első rész után, mert
fejlődik az írási…tudása Bear Grylls-nek!
Külcsín: 4/5
Imáimba foglalom a szerkesztőt, végre nincs semmi amibe
beleköthetnék! Az egy pont levonás csak azért jár, mert ritka ronda a borító,
mivel ez az eredeti is (az egyik verzió), és a sorozat ezt a sémát követi, így
elfogadható, de attól még nem szép! Megtaláltam, a másik féle borítót, és az
sokkal jobban néz ki. És persze a cím csalóka, mert a tigrisnek túl sok szerepe
nincs a történetbe. Pedig reméltem, hogy végigfuttatja őket az esőerdőn (tudom,
tudom…gonosz vagyok :D)
Kiadó: Jaffa
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 268
ISBN:
9786155492013
Fordította: Illés
Róbert
Ár: 2.940 Ft
BEAR GRYLLS letehetetlenül izgalmas kalandregény-sorozatának
legújabb, immár negyedik részében ismét a találékonyságnak és a túlélő
technikáknak jut a főszerep!
Beck Granger és barátja, Peter ezúttal Indonéziában kerül
szorult helyzetbe, amikor egy vulkánkitörés elzárja előlük a civilizációba
vezető utat. Egyetlen esélyük az életben maradásra, ha keresztülvágnak a
dzsungelen, és megpróbálnak eljutni a tengerpartra. Az őserdő azonban nem a
legbarátságosabb terep két kamasz fiú számára… Útjuk során számtalan veszély
leselkedik rájuk: bűnözők törnek az életükre, madárpókok és krokodilok elől
kell menekülniük. Becknek minden tapasztalatára és leleményességére szüksége
van ahhoz, hogy élve kijussanak a tigrisek birodalmából.
Ha gyilkos láva hömpölyög alá a hegyről…
Ha fojtogat a dzsungel párás levegője…
Ha krokodiloktól hemzsegő folyón kell átkelni…
Ha egy tigris bukkan fel váratlanul…
Beck mindig tudja, mit kell tenni. De még őt is érhetik
meglepetések…
A sorozat részei:
1. Bear Grylls:Istenek aranya blogbejegyzés: itt
2. Bear Grylls: A farkas útja blogbejegyzés: itt
3. Bear Grylls: A skorpió sivataga blogbejegyzés: itt
Adventi naptáram 15. ablaka:
Mi a tipikus hálaadási menü?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése