2011. december 13., kedd

Bűbájos Mary (Farkasszem)


Ismertető:
„…A látomások maguktól törtek rám, mint annak idején a nagyanyámra, de ezt a tudást nem tőle örököltem. Hanem anyámtól. Egészen másfajta képesség volt, meghaladta nagyanyámét. Éreztem, ahogy ránehezedik a vállamra, mint valami súlyos lepel…” Egy ágytakaróba fércelve rejtőztek több mint 300 évig azok a lapok, amelyekből a fenti idézet származik. Egy naplóból, melyet gondos kezek kitartó munkával rendeztek össze, hogy lapjait olvasva egy lenyűgöző és megindító történet bontakozzon ki. Marynek, egy boszorkány unokájának története… 1659 tavaszán egy hajó fut ki Southampton kikötőjéből, hogy az Újvilágba vigye a háborúk elől menekülő utasait. A fedélzeten van a 14 éves árva lány, Mary is…

Vélemény és okok:
Avagy miért is olvastam én ezt el. Egyrészt azért, mert nem fért be a  könyvtárban a polcra és nem volt kedvem ahhoz, hogy megcsúsztassam az egész sort, hát hazahoztam. Másodszor, gyönyörű a borítója. Nem tudom ki az a lány rajta, a történet szerint Mary ugyebár, de karizmatikus egyéniség lehet. No meg azért is olvastam mert rengeteg kihívásra jó volt, és @Chiara is azt mondta olvassam, pedig akkor még Ő nem is olvasta.
Nagy élmény volt, mert nem erre számítottam. Azon a polcon a nagyon romantikus, vagy nnagysikerű könyveket  tartjuk, így féltem, hogy ez is valami über romantishe könyv lesz amitől a frász kerülget. De nem az volt, történelmi témájú, boszorkányüldözés, korrajz. Minden amit amúgy szeretek, tehát gyorsan a lapok és meg is szerettem a főhőst, azt amilyen, és amilyenek a barátai. Nagyon utáltam a lelkészt (mindegyiket), és a csitriket a faluban akik boszorkányosat játszanak, holott nem azok, vagy azok ez most mindegy, a lényeg, hogy Mary "szívta meg" az ő ármánykodásukat. És itt lett vége  a könyvnek és rengeteget kellett várnom, hogy visszahozzák a folytatást. El lehet képzelni milyen morcos voltam,...mert nekem kellett, tudni akartam, mit lett vele.


Ismertető:
Aki olvasta a XVII. századi Amerikában játszódó történet első részét, a Bűbájos Mary-t, bizonyára sokat töprengett rajta, miként is alakulhatott Mary Newbury, a bátor és nyíltszívű fiatal lány további sorsa, miután elmenekült Beulah-ból, ahol az elvakult, babonás tömeg boszorkánysággal vádolta, s így a biztos halál várt volna rá. A Bűbájos Mary ott ér véget, amikor Mary kétségbeesésében az erdőbe menekül, ahol nem csak üldözői, de a kemény tél, a vadállatok, és a portyázó indiánok is veszélyt jelentenek számára. A történet második, befejező részéből kiderül, hogyan menekül meg ebből a reménytelennek tűnő helyzetből, s hogyan válik különleges képességekkel bíró fiatal lányból az indiánok körében is nagy tiszteletnek örvendő varázslóvá. Amíg az első rész fojtóan feszült légkörével bilincselte le az olvasót, a Farkasszem-et eseménydús cselekménye teszi “letehetetlenné”; a sodró lendületű könyvből megtudhatjuk, milyen viszontagságokon kell keresztülmennie Marynek, míg végül megtalálja lelki békéjét.

Vélemény:
Végre hozzám került a könyv, és nem volt hozzá kedvem. Mint a hőn vágyott dolgok, vágysz-vágysz rá aztán amikor megkapod úgy érzed már nem kell annyira nagyon, hisz a tiéd. Ez ugyan nem volt az enyém, hanem a könyvtáré, de már nálam volt, már olvashattam, és ide-oda rakosgattam helyette. Elkezdtem, de nem adta vissza a hangulatot amivel az előző kötetet ott hagytam. Aztán túl voltam a nehezén, és újra visszacsöppent a történet oda ahol abba maradt. Szajkót már az előző részben is úgy gondoltam, hogy majd Mary férje lesz, és igazam lett. Tetszett minden, itt már nem zavart, hogy néha a jelenbe ugrik Agnesékhez, mint az elején. Itt már benne voltam a Mary történetbe. Sokszor sírtam rajta, mert szörnyű dolgok történtek vele :( Sokszor mosolyogtam, mert azért mindig vannak jó emberek, jó dolgok is. Mary tartalmas és Jó életet élt, és valószínű boldogan és elégedetten halt meg. Fekete Rókát nagyon megszerettem, ahogy Efrájimot is :)
Szeretni való karakterek voltak :)