2013. augusztus 30., péntek

Augusztusi Új lakók

 Nem fogok minden hónapban összesítést készíteni a vett, cserélt, kapott könyveimről, bár lehet nem ártana. Minden esetre most készítettem egyet, hogy legyen egy helyen, mik kerültek hozzám, miért, és miként a hónapban.

 Mondhatnám, hogy az Augusztus a cserék hónapja. Jó sok postaköltséggel, de szerintem megérte. Az Alexandrás kudarc után, jól is jött a lelkemnek a csere és egyéb boltok megkeresése. Igen általában a könyvvásárlás nálam léleknyugtató dolog. Elég költséges, de eddig bevált.



Az első könyv ami hozzám került Benina: A boszorka fénye. Sokat hallottam a könyvről, és egy kedves Moly elcserélte velem a Gyöngyháborúra. Szerintem ő is nagyon jól járt és én is. Egyelőre még azt nem tudom mikor fogom olvasni, de tervben van mindenképpen.
  A második Biri Magdolna: Lélekveszélyben, lassan egy éve nálam volt. Kölcsön kértem egy moly társamtól, és most érkezett el az idő amikor azt mondtam, hogy a majdnem 20 kölcsön könyvet sosem fogom elolvasni, úgyhogy visszaküldöm, mert tényleg, ég az arcom és frusztrált lettem. Úgyhogy úgy beszéltük meg visszaküldöm, de eszembe jutott annak idején azt is mondta, hogy megvehetem, úgyhogy végül emellett döntöttem. Így legalább esélyes, hogy el fogom olvasni :D
 Bordás Edina: Hullámok csapdája, az Álomgyár kiadó recenziós könyve volt. Egyelőre még fogalmam sincs milyen, mert kisebb olvasási válságban leledzem, amit próbálok leküzdeni, mert van olyan vállalásom ami már…2 hónapja itt áll :(
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek –je, ajándék volt. A könyvtár kapta ajándékba, és nem kellett. Régen megvolt nekem, csak újrakötötten és a nagy Selejtezéskor leselejteztem, így most van újra Karamazov testvéreim.  :)
Ian McEwan: Vágy és vezeklés-e szintén cserével került hozzám, anyukám olvasta nem is olyan régen, és azt mondta, hogy egy nagyon jó könyv…remélem nekem is tetszeni fog. Olvasását egyelőre még beirányozni sem tudom. De talán még idén bele fog férni az olvasmánylistámba.
 Ian Pearson: A holnapod (így élsz harminc év múlva). Erről a könyvről az összes ismeretem a fülszövege ami megfogott. Még én vittem fel a Moly adatbázisba, úgyhogy rögtön jelöltem is, hogy én ezt el akarom olvasni. A Libriben jártam, és elhasználtam rá az 500Ft-s bonomat. Vettem mást is, majd látjátok.
John Flanagan: A vadonjáró tanítványa 1. – Gorlan romjai , szintén csere volt. A Mennyország várhat-ot adtam érte. Őszinte leszek túl sokat nem tudok a könyvről, azon kívül, hogy sorozat, hogy ifjúsági és roppant szép borítója van. A Molyok értékelése szerint  91%-os könyv, tehát jónak minősül. Én csak reménykedni tudok abban, hogy tényleg az.
Jules Verne: Nyolcvan nap alatt a Föld körül. Alap Verne könyv, amit filmes feldolgozásban már láttam elégszer, viszont olvasni még nem olvastam. Könyvtári selejtezés volt. Olyasmi mint a Karamazov testvérek, tehát nincs semmi baja a könyvnek. Jelenleg már beraktam a többi Vernés könyvhöz, hogy Olvasni kellene. Amúgy érdekes, hogy imádom Vernét, de még egy könyvét sem olvastam, viszont szép lassan az összes könyve meglesz. Imádatomat szerintem a filmfeldolgozásoknak köszönheti…remélem majd könyv béli élményeim is jók lesznek.
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül , szerintem valahol alapműveltség…jó, nem tudom igazán, hogy miért jó, hogy megvan nekem. Egyszer elolvasom amikor hangulatom lesz hozzá. Ezt is selejtezésből hoztam magammal.
Lisa Marsoli: Csingiling , láttam mesében. Sőt volt tündéres korszakom és akkor lenyomtam az összes Csingilinget. És hogy kellően megbotránkoztató legyek, ez alig fél éve volt, tehát 26 és fél évesen jutottam el odáig, hogy na akkor Csingiling és hasonló meséket bepótolom. A könyv ha elolvastam, akkor megy a könyvtárnak, mert azért annyira nem hagyott mély nyomot bennem, hogy meg is tartsam. A kicsik majd örülnek neki.


Michael J. Sullivan: Trónbitorlók és a Michael J. Sullivan: Az elfek tornya – Avempartha , nos ez úgy volt, hogy érdekel is (bár most láttam, hogy valami veszett hosszú sorozat), meg kedvenc kiadóm is (Fumax :) ), és úgy döntöttem akkor jó lesz. Olvasásilag fogalmam sincs mikor. Amúgy feltehetően a család többi tagja is olvassa majd, apukám biztosan.
Neil Gaiman: Óceán az út végén, kívánságlistás könyv! És sikerült cserélnem, annyira örülök neki! Most már csak remélem jó is a könyv. Elég kis vékonyka szegény, de azért már várom, hogy olvashassam. Nem mellékesen a könyvtár is most megvette, ennyit erről :D (általában azért veszek könyvet, mert máshonnan nem tudom beszerezni, ezért cserélek stb….könyvtárban fellelhető könyvet nagyon ritkán és csak olvasás után veszek meg, ha olyan jó).
Peter Hessler: Kína országútjain,  szintén Libri, szintén kívánságlistás könyv. Anyukám most olvassa, eddig nincs annyira elragadtatva tőle…ez mondjuk kellemetlen. Reményeim szerint azért a végére a „hát eddig nem annyira jó” átváltozik valami „jó volt egynek”, vagy „jaj de jó volt”-ra…igen remélem, hogy tetszeni fog neki :D
Richard Paul Evans: A karácsonyi doboz és a Hol lehet Noel? , Molyos nagyon olcsó vétel volt, amire a postaköltség sokkalta több volt mint a két könyv össz értéke. Nem értem a mai világban, hogy nem lehet valakinek bankszámlája, hogy utaljam az árat. Akkor úgy 1.500 Ft-vel olcsóbb lett volna. Mindegy, szépek a könyvek, olvasás valamikor karácsony környékére. Azt mondják, hogy akkor van hangulata…ez elég baljóslatú nem?  Ha csak karácsonykor érdemes olvasni :)
Sibylle Knauss: De Sade márki hitvese, oké…hamar megcáfoltam azt a tézist, miszerint NEM veszek olyan könyvet ami a könyvtárban megvan, és még nem olvastam. Könyvudvarban jártam, olcsó volt (nagyon), és De Sade márki-s dolgok érdekelnek. Úgyhogy velem jött…olvasás, jó kérdés. Talán idén, vagy majd jövőre.
Sir Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle legjobb Sherlock Holmes történetei, Sherlock az év felfedezettje nálam…sokakkal együtt amúgy. De tényleg Doyle írásai idén kerültek a szemem elé és meg is kedveltem őket. (és szép a borítója)… olvasás…remélem még idén.
Sylvia Plath: Az üvegbura, selejt. Azért hoztam haza, mert Molyon most csináltunk egy ilyen „én ajánlom neked, te ajánlod nekem” dolgot páran, és megkaptam ezt is, hogy olvassam. Könnyebb ha van saját, bár  a közepén szét akar jönni. Remélem tetszeni fog, bár mindenki azt mondta, hogy depressziós egy könyv…azt hiszem akkor majd vidám kedvemben olvasom.
Rita Faijaars Szabó: Bessy, az emigráns spániel, nem röhög, ezt a címe miatt hoztam el. Ez is selejt amúgy. Vannak benne szép képek is. Molyon eddig senki nem olvasta, nincs fülszövege…úgyhogy ez elég vaktában lőtt könyv. De remélem valami aranyos kutyusos történet lesz…kérlek, legyen az :D


Philip K. Dick: VALIS, nos… erről nem tudok semmit. Nem ismerem az írót, nem olvastam tőle. A könyvet leselejtezte a könyvtár, kiraktuk eladóba, és ma csak úgy megfogtam. Isteni sugallat lehetett… majd meglátjuk.
 Tehát ezzel zárult az Augusztusi Új (régi, selejt, csere stb.) könyves beszerző körutam. Remélem Szeptember az olvasás hónapja lesz…. mert most már olvasni kellene és nem beszerezni.

(ezt csak csendben és halkan kérdezem, valakit rajtam kívül érdekel, hogy mit szerzek be, vagy nem? Ha igen akkor posztolok minden hónapban, ha nem akkor, meg csak akkor amikor eszembe jut…)

2013. augusztus 24., szombat

Jon Ronson: A pszichopatateszt

Fülszöveg:
Mi van, ha a társadalom alapvetően nem racionális, hanem az őrület vezérli? Ez a gondolat végtelenül érdekes utazásra indítja Jon Ronsont.
Út közben találkozik pszichopatákkal, akiknek életét megérintette az őrület, és olyanokkal is, akiknek az a munkája, hogy diagnosztizálja őket; köztük azzal a pszichiáterrel, aki a pszichopatadiagnosztizáló tesztet kidolgozta; tőle tanulja Jon, honnan lehet felismerni a pszichopatát. Ez az a tudás, ami úgy tűnik, felfedi, hogy minden rendszerben van valami őrült…
Jon híres humorával, bájával és nyomozói indíttatásával ez a könyv egyszerre szórakoztató és őszinte. Komoly kérdéseket vet fel arról, mi a normalitás definíciója egy olyan világban, ahol egyre inkább a legbolondabb szélsőségről ítéltetünk meg.

Köszönet a könyvért a GABO Kiadónak!

 Ez tipikusan az a könyv, amit a borító miatt nem vesz meg az ember. Tényleg borzalmas a borító (bocsi a tervezőtől). Tehát sikerült a legocsmányabb borítót kitalálni a könyvnek, amit csak lehetett, viszont sikerült nagyon jó fülszöveget alkotni (amit én itt megrövidítettem, mert az idézetes ajánlásokat szánt szándékkal nem tekintem a fülszöveg részének). Kellően felkelti ugyanis a figyelmet a könyvre. Volt, aki panaszkodott a rossz fordításra, elgépelésre és nem szakfordítóra…én nem tudom, nem tűnt fel, hogy ezzel akkora gond lenne, magyartalan mondat is talán egy volt, az se hagyott mély nyomot bennem.
 Keménykötésű, tartós. Itt örültem volna, ha a védőborítót levéve csak egy feketeség vagy bármi van és nem a szegény fura arcú férfi…de hát nem lehet minden úgy, ahogy akarom. Néhányan meg is kérdezték, hogy mi ez a borzadály, amit olvasok…öhm.

 Szerintem a Pszichopaták nem így néznek ki, maximum, ha már be vannak gyógyszerezve.

 Külcsín: 2/5

(igen tudom, hogy ez gonosz dolog, de ezt a könyvet tényleg a borítóra ránézve nem veszi meg szerintem senki. Inkább ijesztő, mintsem figyelemfelkeltő.)

 Nos akkor jöjjön a belbecs. A vicces részt nem tudom hova rakták a könyvben, mert sosem éreztem, hogy hahotáznom kellene. Viszont roppant elgondolkoztató, és akit érdekel a téma, annak nagyon ajánlott elolvasni. Ha túl van a kerettörténet bemutatásán (amit untam,…első fejezet), akkor utána beindul a történet, és rengeteg információval lesz gazdagabb.
 Nekem nagyon tetszett a Hare féle lista, ami alapján kiderül, hogy ki pszichopata és ki nem az. Mondjuk durva, hogy van egy 20 tételes listád, ami alapján megállapítod a dolgokat, és elolvasva nincs olyan ember aki minimálisan nem lenne egy kicsit pszichopata. Bár kedvesen leírja az író is, hogyha a listát elolvasva elkezdesz aggódni, és magadon felismerni a jeleket, az azt jelenti, hogy NEM vagy pszichopata. Azért ez megnyugtatott.
 Nem akarom elmesélni a könyvet, nem is feladatom, de van pár dolog, ami megfogott, így muszáj, vagyok leírni is a véleményemet róla. Ilyen volt az a rész, ahol elmagyarázzák, hogy van egy lista (nem tudom, egy csomórövidítés van a könyvben), mely felsorolja a betegségeket, majd 900 oldalnyi könyv, és ezt megveszi a csomó hülye amerikai, angol stb. És rögtön elkezd önelemezni.  Eddig nem tudta az ember mi baja csak azt tudta, hogy nincs valami rendben… elolvasva azt  a könyvet legalább már tudta, hogy ennek van neve, és nagy átlagban lehet kezelni. A gyógyszeripar fellendült!
 Ez amúgy így szép és jó lenne, csakhogy begyógyszereznek gyerekeket, mert azt hiszik beteg, holott csak Gyerek. A szerző is írta, hogy míg egy ember régen kiskorában ugrált, játszott futkorászott, arra azt mondták, hogy gyerek…ma már hiperaktív, bipoláris, depressziós. Tehát ha sokat hisztizik gyógyszerezzék be és le van róla a gond. Komolyan itt felkaptam a vizet. Leír egy esetet, hogy a 3 éves (!!!) gyerek meg volt fázva, kapott megfázásra bogyót, meg hogy ne nyüszögjön a napi gyógyszereit is (kb 10 db/nap), és csodálkozott a kedves szülő, hogy másnap reggel a gyerek nem ébredt már fel. Túladagolták…hát marha jó szülő aki gyógyszerre nyugtatja a gyereket 3 éves korban! Jah…ha az ő szemszögüket nézzük, tényleg egyszerűbb a gyógyszer, mint megnevelni a gyereket. Fel tudtam volna robbani!
 Volt még rengeteg felháborító dolog, rengeteg érdekesség is be lett mutatva, hogy az emberek tényleg nagyon hülyék is tudnak lenni, vagy csak optimisták. Amikor elhiszed, hogy a sorozatgyilkos egy pár hetes LSD-s kezelés után mosolyog, és kedves az azt jelenti, hogy meggyógyult…jah…persze. Meg tanulta álcázni a pszichopata énjét szabadon engedik és kinyír megint  pár embert…

 Nem egyszerű rájönni, ki pszichopata, mert nem lehet mindenkire ráhúzni a lista mind a 20 tételét. Tény és való, hogy akiben több megvan az nagyobb valószínűséggel pszichopata. Elméletileg az emberiség kb. 1%-a az...érdekes. Amúgy a 20 tételes lista után én is elgondolkoztam, ismerek-e ilyen embereket...

Tehát rengeteg Számomra nagyon érdekes dolgot olvastam a könyvben. Sok felháborított, kiborított, elgondolkodtatott.


Belbecs: 4/5

Könyv adatai:
Kiadási év: 2013
Kiadó: GABO
Fordította: Bozai Ágota
Oldalszám: 297
ISBN: 9789636896157
Eredeti megjelenési év: 2011
Eredeti cím: The Psychopath Test
Teljes ár: 3.490Ft
Kiadói ár: 2.967 Ft

2013. augusztus 21., szerda

John Stephens: A tűz krónikája

Fülszöveg (cselekményleírást tartalmaz):
Elmúlt a viharosan mozgalmas tél. Kate, Michael és Emma szeretnének tovább kutatni eltűnt szüleik után, ám a fenyegető veszély miatt Stanislaus Pym, a varázsló elrejti őket a Reménytelen és Javíthatatlan Árvák Edgar Allan Poe Otthonában, mert dr. Pym azt gondolja, hogy ott majd biztonságban lesznek. Óriási tévedés!
Ellenségeik hamarosan rábukkannak a gyerekek nyomára. Elkezdődik a hajtóvadászat, amely Kate-et száz évvel visszaküldi a múltba, New York veszedelmes és varázslatos városába. Miközben a testvéreihez próbál visszajutni, találkozik egy titokzatos fiúval, akinek a sorsa szorosan – és vészjóslóan – fonódik össze a lányéval.
Közben Michael és Emma meg akarják keresni a Kezdet Könyveinek második kötetét. A nyomokat követve eljutnak egy rejtett világba, ahol el kell viselniük félelmetes sarki viharokat, fel kell kutatniuk egy ősi, harcos rendet, szembe kell szállniuk rettenetes szörnyetegekkel. Megtalálja-e Michael és Emma a Tűz legendás krónikáját, megtanulnak-e élni a könyv hatalmával, még mielőtt örökre elveszítenék Kate-et?

Köszönet a könyvért a Ciceró kiadónak!
 Őszinte leszek, ezt  a könyvet azért kértem és olvastam el, mert nem hagyok félbe sorozatot. Jó esetben legalábbis. Az első rész szerintem maga a katasztrófa volt, vagy csak roppant rosszkor talált meg. Végig azon szurkoltam, hogy a főhősök meghaljanak, hogy legyen már vége ennek a rinyálásnak, ugyanis Kate folyamatosan mártíromkodott, és hajtogatta, hogy „jaj, megmentem a testvéreimet, jaj ebbe bele fogok halni, jaj mártír leszek, de nem baj…jaj”. Nos erről szólt az első rész, ahol megismerkedtünk Michellel aki elég lúzer típus volt, Emmával, akiből lehet majd valami.
 Mindezek után, azt hiszem én lepődtem meg a legjobban, hogy a Tűz krónikája volt az a könyv amiért éjfélig olvastam, aminek a háromnegyedét egy ültő helyemben olvastam el.
 Ugyan, még mindig voltak szürke és fehér foltok, amik nagy kérdőjelekké alakultak, és válasz nem jött rájuk. De legalább fejlődtek a karakterek benne, és Kate alig szerepelt! Komolyan, szerintem ez mentette meg a könyvet, hogy az idegesítő mártír csaj alig volt benne, az elején elutazott a múltba ott azért szenvedett egy sort, de nem róla szólt a történet.
 Michael ugyan még mindig kicsit hülye fura, de fejlődött. Sokat segített rajta, hogy Kate kijelentette, hogy ő a következő legidősebb úgyhogy vigyázzon Emmára. És nem mellékesen rajta a sor, hogy megtalálja a Tűz krónikáját, egyszerűbb nevén az Élet könyvét. Ugyanis  a kezdet könyvei az alábbiak: Idő, Élet, Halál. Igen, ebből le lehet szűrni, hogy Emma valami halállal kapcsolatos könyvet fog keresni a harmadik részben.  Az Élet könyve nem túl bonyolult működési elv alapján dolgozik, beleírod a nevet, akit gyógyítani (feltámasztani….én mondjuk ezt a képességet inkább a Halálosba raktam volna) akarsz, és meggyógyul az illető, ezzel együtt az összes érzése, emléke átszivárog beléd…jah hát nem véletlen nem írogat bele Michael orrba-szájba… tehát ha használod változol.
 Pym remek ötlete, hogy összegyűjtsék a három könyvet és akkor boldog lesz a világ és a gyerekekre senki nem fog vadászni. Ezt a nézetét végtére is, csak az ellenség, a gyerekek, a gyerekek szülei nem pártolják…Hajrá! Szerintem amúgy a varázsló valamit titkol…
 A történet amúgy elég kiszámítható volt,  ne nagyon számítson az ember kiszámíthatatlan fordulatra, mert az nincs benne. Engem már csak az érdekelne, hogy mégis a harmadik részben mi lesz? Mármint, egyesülnek a könyvek, és ha igen akkor mi történik, és ki a rossz fiú (igen itt már nem teljesen egyértelmű). És persze, mikor jelenik meg? Mert hogy a harmadik részhez még eredeti megjelenést sem találtam…még írja? Ne már :(

Belbecs: 4/5

 A borító…illik az előzőhöz…de ettől még ritka ronda. És tudom, hogy átvettük az eredetit, de már az elsőnél rossz lett választva. Annyira SZÉP borítók is vannak, szép rajzolással, miért ezt az ocsmányt kellett átvenni? :( de igaz…így a sorozat egész jól néz ki egymás mellett…de hát akkor is.  Főleg mert ennek a borítónak szinte semmi értelme nincs. A képen a sír van, ahova alászállnak, de abból pl. NEM futottak ki a patkányok… Sír a szemem, a másik borítóért. Főleg a sárkányosért…az nagyon szép!

 Elgépelés ügyileg semmi gond, nem tűnt fel, hogy lett volna elírás, vagy elütés, tartósság szempontjából tartósnak tűnik.  Amúgy a védőborító alatti rész legalább szép és igényes…

Külcsín: 3/5

Könyv adatai:
Kiadási év: 2013
Kiadó: Ciceró
Fordította: Bihari György
Oldalszám: 351
ISBN: 9789635398126
Eredeti megjelenési év: 2012
Eredeti cím: The Fire Chronicle

Teljes ár: 3.490Ft

2013. augusztus 17., szombat

Kathy Reichs: Virals – Fertőzöttek

Fülszöveg (cselekményleírást tartalmaz): Tory Brennan vérében pezseg a kalandvágy. Nem csoda, hiszen a világhírű törvényszéki antropológus, Temperance Brennan unokahúga.
Tory és tudóspalánta barátai, Ben, Hi és Shelton Dél-Karolina egyik félreeső szigetén élnek, de szabadidejükben a Loggerhead-sziget mocsaraiban és a LIRI Kutatóintézet épülete körül ólálkodnak.
Amikor az intézet titkos laboratóriumából kiszabadítanak egy tudományos kísérletekre használt farkaskutyakölyköt, megfertőződnek a kutya-parvovírus egy kísérleti törzsével.
 A titokzatos fertőzés örökre megváltoztatja a négy fiatal DNS-ét és életét. Már nem csak barátok – egy falkába tartoznak. Veszélyesek. Fertőzöttek. A fiatalok tudományos kíváncsiságukat és újdonsült adottságaikat felhasználva egy hidegvérű gyilkos nyomába erednek. A kérdés csak az, hogy képesek-e addig életben maradni, amíg elkapják a kegyetlen ismeretlent.

Köszönet a könyvért a Fumax kiadónak!

 Tényleg nincs a mai világban már olyan könyv, ami nem sorozat? Ahogy láttam a Fertőzöttek is trilógia lesz. Reményeim szerint végigviszi a kiadó, mert érdekel, hogy mi lesz a vége. Bár az alap probléma, ami felvetődött a könyvben, az meg is lett oldva. Mármint a nyomozós rész, és nem a Fertőzéses.
 Nem ismerem túlzottan az írónőt, és a munkáit és mivel ez az első ifjúsági regénye, így csak erről a stílusról tudok „ítéletet” mondani. Szépen kidolgozott történet, több szálon futó, nyomozásos, de azért kellően elrugaszkodott is a valóságtól. Legalábbis szerintem, ha megfertőződsz ilyesmivel, akkor általában meghalsz, és nem leszel szuperhős. Tehát érezhető a misztikus hatás is benne. Minden esetre tényleg jól kidolgozta, mert nem az lett, hogy „hopp megfertőződtem, oooh, látok a sötétben, gyors és erős vagyok”, hanem elejével megszívták, és rosszul voltak. Úgyhogy nem gagyi, és teljesen jó volt.
 Ami viszont nekem még ennél is hihetetlenebb, amit sehogy sem tudtam elhelyezni az a főhősök kora. Ugyebár a legfiatalabb Tory, 14 éves. Igen, 14. A fiúk valamennyivel öregebbek nála, de nem sokkal. Kérdésem az volna, hogy ha van egy 14 éves kislány (az bizony kislány nekem), és három 15-16 éves fiú, akkor mennyi a valószínűsége, hogy a lány bármit mond, arra a srácok bólogatnak és belemennek. És nem az a kérdése, hogy fagyizunk vagy nem, hanem az, hogy most betörünk egy laborba, most sírt ásunk, most a könyvtárba törünk be, most….tehát elég merész elképzelései vannak. A másik, hogy általam ismert 14 éves gyerekek, nem ásnak sírt, és ha találnak valami olyasmit, mint dögcédula, akkor bután néznek rá, hogy he? És hagyják a fenébe. (főleg mert a mai 14 évesek, egy nagy hányada a facebookon lóg). Tehát a korral volt a legnagyobb gondom, nehezen tudtam Toryt ténylegesen 14 évesként kezelni. Mert bármennyire is törvényszéki antropológus a nagynénje, bármennyire is zseni (ezt tudjuk, kiderült, hogy okosabb, mint az átlag). Egy 14 éves nem csinál ilyeneket!
 Hi volt az a karakter akit nagyon imádtam a beszólásai miatt, kifejezetten kellemes csávó, bár néha fogtam a fejemet, hogy ennyire nem lehet hülye. Amúgy a fiúk egész jó fejek voltak. Ordas meg valami roppant aranyos farkaskutya, kíváncsi leszek, hogy mi lesz a sorsa a következő részekben, ahogy az is nagyon érdekel, hogy a Falkával mi lesz.
 De a koros bakitól eltekintve egy jó kis ifjúsági regény, kellően mozgalmas, hogy ne unja az ember. Mindig történik valami benne, és sokat lehet kombinálni. Egy pont levonás viszont a korok miatt jár.

Belbecs: 4/5

Nos akkor jöjjön a borító. A borító magában nekem nagyon tetszik… csak totálisan semmi köze nincsen a könyvhöz. Már csak azért is mert a csónakban ott hátul 5-en vannak, míg a fiatalok 4-en vannak, vajon ki lehet az ötödik(?), illetve a csontváz nekem rejtély, hogy mi, de nem tűnik sem embernek, sem majomnak, ami lehetett volna, ha köze van a történethez.

 Az eredeti első borító viszont tetszik, úgy tudom, azért nem az lett átvéve, mert túl drága lett volna, ha a kiadó azt veszi át. Kár, bár megértem, hogy a mai világban nem lehet mindenre kiadni annyi pénzt. És ez olcsóbb volt. Csak lett volna legalább köze a könyvhöz :D
 A könyv szerkesztésileg teljesen rendben van, nem találtam benne elgépeléseket, és félreírásokat. A folyamatos fejezetbontás például nekem kifejezetten tetszett, mert így mindig azt mondtam, hogy „na jó még a következő fejezetig, aztán elmegyek aludni”, és így fejezet végeknél mentem volna el aludni…ha le tudom tenni a könyvet. Három nap alatt befaltam, és ha több időm lett volna, feltehetően eddig sem tart.

Külcsín: 4/5


Könyv adatai:
Kiadási év: 2013
Kiadó: Fumax
Fordította: Markwarth Zsófia
Oldalszám: 381
ISBN: 9789639861541
Eredeti megjelenési év: 2010
Eredeti cím: Virals

Teljes ár: 2.950Ft

2013. augusztus 13., kedd

Alexandra, így nem szeretlek.



Egy kis szösszenet következik, amiben leírom miért is NEM fogok többet az Alexandrától rendelni. Nem fogok semmi olyat írni, ami nem valós. Itt nem a rágalmazás a cél, nem is akarom lejáratni az online boltjukat. Csak és kizárólag arra hívnám fel a figyelmet, hogy ilyen levelekkel és hozzáállással vásárlókat vesztenek.

 Akkor kezdjük is a legelején. Több éve vásárlója vagyok a hálózatnak (alexandra.hu), regisztrált felhasználó, aki mint úgy általában az emberek, rendelni is szokott. Ismerősökkel, családdal összefogva, több tízezreket költöttem el az évek során az ő boltjukban. Törzsvásárlói kártyám ugyan nincs, de kijelenthetem, hogy az egyik Kedvenc oldalam volt.
 Mindenki tudta, hogy július 15-én kezdődött a nagy Alexandra akció az 50-60-70-80-90%-os leárazással együtt. Mindenki ezt várta, és szerintem a molyok és nem molyok nagy hányada 10-20 könyvvel biztosan gazdagodott (személyenként). 15-én reggel hatkor keltem, mert hétkor már ment a buszom, gondoltam rá is nézek az oldalra, mert volt pár (sok) könyv, amit szerettem volna megrendelni. Molyon egy ismerősöm szólt, hogy nézzek már rá, vannak könyvek 1 Ft-ért is. Nagy akcióra vártunk, és ugyan kicsit fura volt, az 1 Ft, de mivel nem minden könyvre, hát gondoltam, valami raktárkisöprés lehet a dolog hátterében, hát megnéztem. Sokat találtam, ami érdekelt és sokat, ami nem. Megválogattam mit rendelek, és végül 18 könyv került a kosaramba. Igen, mind egy forintért, meg +550 Ft postaköltségért. 06.41- kor elküldtem a rendelést, azonnal meg is érkezett, hogy sikeresen rendeltem, és elmentem dolgozni.
 10.55-kor érkezett egy készletfoglaló email is, így boldogan dolgoztam tovább, teljes biztonságban és meggyőződéssel, hogy akkor tényleg milyen jó, hogy korán felkeltem, benne vagyok még az akcióba (bármilyen akció is ez). Aztán 14:15 egy újabb email érkezett, először feltételeztem, hogy a szállításról jön. Végtére már csak az hiányzott a rendelés teljes zárásaként. De nem. Jött egy email:


„Sajnálattal tájékoztatjuk, hogy a Pécsi Direkt Kft. által üzemeltetett Alexandra ONLINE internetes áruház működése során 2013. július 15-én, hétfőn 0 órától reggel 8 óráig technikai jellegű rendszerhiba lépett fel.
Ezen okból az ebben az időtartamban leadott megrendelését nem tudjuk teljesíteni, azt töröltük, a kellemetlenségért elnézését kérjük.
Amennyiben továbbra is szeretné megrendelni a kiválasztott termékeket, kérjük, felhasználónevével és jelszavával bejelentkezve adja le újra megrendelését.
Ha megrendelésével kapcsolatban bármilyen probléma merülne fel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot ügyfélszolgálatunkkal az online@alexandra.hu e-mail címen.
Köszönjük, hogy érdeklődésével és vásárlási szándékával megtisztelt bennünket.”


 Megjegyezném, hogy ekkor én már beleéltem magam, hogy a könyveket megkapom. Mert mind érdekelt, egy órát szántam rá, hogy átnézzem a könyveket és a kosaramba pakoljam őket. Teljes mértékben elhitették, hogy igen, ezt meg fogod kapni. Elmentem az oldalukra, elolvastam a szabályzatukat, majd írtam egy email-t nekik, hogy magyarázzák meg (kedves voltam), mi okon lépnek vissza. A rendszer hiba persze elfogadható magyarázat lett volna, de ettől még megtévesztettek… ugyanis a készletfoglalás már nem az adott időszakban volt, és még csak nem is automatikus email… elméletileg. Tudtommal.
 A levelemre sokáig nem válaszoltak semmit. Négy nap után jött egy levél, hogy kérik türelmemet, majd tíz nappal később az alábbi, számomra felháborító levelet kaptam:

Tisztelt Kovács Dóra!

Korábbi levelünkben tájékoztattuk, hogy a Pécsi Direkt Kft. által üzemeltetett Alexandra ONLINE internetes áruház működése során 2013. július 15-én, hétfőn 0 órától reggel 8 óráig technikai jellegű rendszerhiba lépett fel.

A fenti okból az ebben az időtartamban leadott megrendelését nem tudjuk teljesíteni, azt töröltük, a kellemetlenségért elnézését kértük, és kérjük ezúton is.

A távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet. 7. § (2) bekezdés szerint, ha a vállalkozás a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott termék nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni.Társaságunk a tájékoztatási, valamint az Ön által esetlegesen megfizetett összeg visszatérítésére vonatkozó kötelezettségeinek haladéktalanul és maradéktalanul eleget tett.

Tájékoztatjuk arról is, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § a) pontja szerint fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Az Ön által megrendelt könyvek mennyisége, és az ugyanazon fajtájú könyvek több példányára leadott megrendelései igazolják, hogy Ön gazdasági érdekből, nem pedig gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében járt el. A fenti ügylet szempontjából Ön nem minősül fogyasztónak, a megrendelésére - a fogyasztóvédelmi jogszabály személyi hatálya hiányában - nem a fogyasztóvédelmi jogszabályok, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései vonatkoznak. 
A Ptk. 200. § (2) bekezdésének utolsó mondatat alapján a nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző szerződés semmis.

Megítélésünk szerint Ön a megrendelést biztosító jogait nem rendeltetésszerűen, hanem azok társadalmi céljával ellentétesen gyakorolta. Véleményünk szerint magatartása rosszhiszemű volt, tudta, hogy internetes áruházunk működése során hiba történt, a legfeljebb 80% árengedményt biztosító akciónk keretében 1 forintért nem lehet könyvet vásárolni, az erre vonatkozó vételár- adatok adat tévesek.

Ön az Alexandra ONLINE rendszerhibáját nagyobb mennyiségű könyv felhalmozására, gazdasági előnyök megszerzésére kívánta felhasználni, ezen körülményt az Alexandra terhére keletkezhető kötelezettségekkel összevetve megállapítható, hogy az így megkötött szerződést az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközőnek minősíti.

A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A Ptk. 237. § (1) bekezdése értelmében érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

A fentieken túl a Ptk. 201.§ (2) bekezdése alapján is érvénytelen lenne az Ön megrendelései alapján létrejövő szerződés, hiszen a hivatkozott jogszabály értelmében ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.
Figyelemmel a szolgáltatás (könyvek értéke) és ellenszolgáltatás (vételár) közötti feltűnően nagy értékkülönbségre, valamint arra, hogy Társaságunkat a kifogásolt ügylet megkötésekor nem az ajándékozás szándéka vezette, az Önnel kötött szerződést érvénytelennek tekintjük, megrendeléseit ezen okból sem teljesítjük.

Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét.

Sokáig gondolkodtak azon, hogy mit írjanak azoknak, akik továbbra is kitartanak amellett, hogy a megrendelt, és visszaigazolt könyveket jogosan követelik. Valószínű ügyvéd, vagy ügyvédek csoportja dolgozott azon, hogy hogyan intézzék el ezt a számukra igen kellemetlen ügyet. Elképzelhető, hogy a megrendelők között voltak olyanok, akik anyagi érdekből rendeltek, de nem hiszem, hogy akkora tömegről van szó, hogy nem lett volna lehetőségük mindenkinek külön választ küldeni, és a becsületes, normális mennyiségű könyvet rendelő, jóhiszemű vevőket nem kellett volna megrágalmazni, meggyanúsítani. Íme, a legfelháborítóbb részlet:

Az Ön által megrendelt könyvek mennyisége, és az ugyanazon fajtájú könyvek több példányára leadott megrendelései igazolják, hogy Ön gazdasági érdekből, nem pedig gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében járt el. A fenti ügylet szempontjából Ön nem minősül fogyasztónak, a megrendelésére - a fogyasztóvédelmi jogszabály személyi hatálya hiányában - nem a fogyasztóvédelmi jogszabályok, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései vonatkoznak. 

Ugyanis nem rendeltem semmiből kettőt, sem többet. Mindenből 1 darabot rendeltem, összesen 18 darab könyvből. Úgy vélem, teljesen normális fogyasztó vagyok. Könyves bloggal, aki sokat olvas, tehát a 18 könyv nem olyan nagy mennyiség nálam. Gazdasági érdek???? Miféle gazdasági érdekből?
Rosszhiszemű volnék?  Miért? Honnan kellett volna tudnom reggel, hogy ez rendszerhiba? Miért ne hihettem volna, teljesen jóhiszeműen, hogy 1 forintért adnak könyveket, ha egyébként 80-90%-os leárazás is volt?
Miért nem rendelek többet a hálózattól? Mert válogatás nélkül minden vevőt egy kalap alá vettek, és minden vevőt megfenyegettek, megvádoltak, megrágalmaztak. Nem számított, hogy mit és mennyit rendeltem, nem számított, hogy kulturáltan leveleztem, hogy évek óta rendszeres vásárlójuk vagyok, semmi sem számított. Ők hibáztak, és én, a becsületes vevő viseltem ennek következményét. Ez a bánásmód nekem nagyon nem tetszik, és olyan helyen nem vásárolok, ahol így bánnak a törzsvevőkkel.
 Íme a rendelésem, kommentárral, hogy MIÉRT is rendeltem…volna:


A sirályfióka esete a macskával, aki megtanította repülni: Sepúlveda, Luis
Tavaly olvastam a könyvet, és szerintem az egyik legjobb gyerekeknek szóló mesekönyv. Örültem volna, ha a polcomon tudom.

A sziget :Hilderbrand, Elin:
Molyon rengeteget hallottam róla, és egy forintér kész főnyeremény. Na, mindegy, majd a könyvtárból kihozom.

A vád tanúja: Christie, Agatha
Nem csalás, nem ámítás:Christie, Agatha
Pókháló:Christie, Agatha
Találkozás a halállal:Christie, Agatha
Agatha Christie krimikalauz: ( Avagy gyilkosságok ABC-ben ): Hadnagy Róbert; Molnár Gabriella

Az A. C. könyvek az unokatestvéremhez kerültek volna, ő nagy fan és biztosan örült volna neki. Mivel Bristolba utazásom előtt volt a rendelés, gondoltam még ide is ér, és vihetek neki meglepetés könyvet… vittem is, csak rendeltem máshol.

Egy nap: Nicholls, David
Szintén nagyon sok jót hallottam róla, meg a filmről is, és filmnézés előtt gondoltam elolvasom. Hát, azóta sem vettem meg, és egyelőre azt sem tudom, majd mikor fogom olvasni

Elveszett mesék könyve: ( Középfölde históriája I-II. ) : Tolkien, J. R. R.
Tolkien nekem nagy kedvencem. A Gyűrűk Ura óta tervben van, hogy olvasom, annyira örültem, hogy megvásárolható, és olcsón.

Firmin: ( Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban ) :Savage, Sam
Szintén molyos értékelések után döntöttem úgy, hogy olvasnám…

Hattyútolvajok: Kostova, Elizabeth
Az egyik kolléganőm mesélt annak idején rengeteg jót róla. De az ára ijesztő volt…a vastagsága is, de a saját könyveknél nincs határidő, meddig olvasom  el.

Japán:( Utazás előtt, alatt, után ... helyett? )
 Japán mániás vagyok, körülbelül 200 könyvem van a témában, ez még hiányzott a gyűjteményemből.

Sandman, az Álmok Fejedelme: A babaház – Képregény: Gaiman, Neil

Sandman, az Álmok Fejedelme: Párák évszaka – Képregény: Gaiman, Neil

Sandman, az Álmok Fejedelme: Álomország – Képregény: Gaiman, Neil

Gaiman, az egyik kedvenc íróm, rengeteg könyvét olvastam már. Az első és második részét olvastam a Sandmannak is, gondoltam, akkor, ami olcsó azt megrendelem, így olvashatom is és a polcom dísze is lesz.

Skócia: ( Utazás előtt, alatt, után ... helyett? )
Anyukámék mennek egy hónap múlva Skóciába, gondoltam nem lenne rossz, ha egy útikönyvünk legalább lenne a témában, előre olvasnánk meg hasonlók.

Sziddhárta: Hesse, Hermann
Évek óta várólistás könyv, és szép kiadás lett volna. No, mindegy, majd a könyvtárból.

Örökség-Almanach: ( Útmutató A-tól Z-ig az Eragon-sorozat világához ): Macauley, Michael

Apukám olvasta az Eragon sorozatot, és nagyon szerette, gondoltam meglepem ezzel az összefoglaló kötettel, úgyis szeptemberben van a születésnapja.

Tehát ez, a nagyobb mennyiségű könyv felhalmozására, (az Alexandra szerint. Örültem, hogy annyiért sikerül megvennem, hittem a készletfoglalásnak, bíztam az oldalban. Mi lett a vége? Megvádoltak visszaéléssel, rosszhiszeműséggel…

Hogy miért is ragaszkodom ennyire a rendelésemhez? ... Könyvtáros vagyok, minimálbérrel....

Alexandra, így nem szeretlek.

2013. augusztus 11., vasárnap

Claudia Myatt: Gyerünk vitorlázni!

Fülszöveg: Vitorlázásról, vízbiztonságról szóló könyv gyerekeknek.
Könnyed, képregényes formában ismerteti meg a könyv a fiatalokkal többek közt a hajókezelést, a szélirányokat és a praktikus biztonsági teendőket. A részletgazdag, jól kidolgozott képek és a jókedvű gördülékeny leírások megragadják gyermeke figyelmét, érdekes és hasznos olvasni való esős napokon vagy téli hétvégéken is.
A könyv szakmailag is helyt álló és részletes, két jó nevű vitorlás iskola és egy vitorlás magazin is az ajánlását adta hozzá.
Az összetettebb tartalomra való tekintettel 8-9 éves kortól ajánljuk, amikor a gyerkőc kíváncsisága már az esetleg nehezebb témák esetén is fenntartja az érdeklődését. De felnőttként is nagyon jó olvasni, sőt néha könnyebb megérteni a sok képpel illusztrált lényeget, mint a kifejezetten felnőtteknek szóló kiadványokból.
A magyar kiadás a Brit Királyi Jachtszövetség (RYA) kiadásában megjelenő, évek óta elismert és népszerű angol gyerekkönyv licensze alapján született meg.


 Le kell szögeznem, hogy nem vitorlázom, nem élek vízparton. Így véleményem csak a sajátom(amúgy is), és szakmailag nem helytálló. Amit írok, az csak a benyomásom a könyvről miután kézbe vettem, és elolvastam. Tehát nem lehet számon kérni rajtam olyasmit, hogy „miért írsz ilyet, ha nem értesz hozzá”.
 Első átlapozásra (még Bristolban), már megállapítottam, hogy az illusztrációk szépek, és hasznosak benne. Valójában a könyv, beillene képregénynek is, mert mindent illusztrált formában magyaráz el. Szöveg és kép aránya kb 50-50%. A szerző illusztrálta a könyvet, és nem rajzol rosszul.
 Nagy alapú, A/4-es felbontású, vastag és fényes oldalakkal. Egy olvasás után tartósnak néz ki, tehát nem fog szétesni elsőre biztosan. A végén van egy szószedet, ami igen hasznosnak bizonyult, nekem legalábbis, mert egy csomó szóról nem tudtam, mégis mit takar, és féltem, hogy nem is lesz megmagyarázva. Úgyhogy most, hirtelen egy csomó vitorlás szakszó birtokába kerültem! :)

Külcsín: 5/5



Belbecs:

 Nos ez már nehezebb dió. Mivel teljesen idegen számomra maga a vitorlázás, a hajózás, a víz, a vízpart és az ottani élet, így nehéz értékelni. Érdekes a könyv, és ha vitorlázást tanul egy gyerek, akkor egy alapnak teljesen jó. Olyanoknak is jó a könyv, akiket csak érdekel a vitorlázás, de azért vízre nem akarnak szállni. Nem száraz a könyv, és nem tankönyvszagú, bár néha csak pislogtam egy-egy mondaton, hogy na akkor most mi van? Van persze szószedet, de ha én alakítottam volna ki a könyvet, akkor vagy számozom a szavakat, hogy jelzésképpen tudja az olvasó már az elején, hogy a végére lapozva megtalálja a szó jelentését, vagy lábjegyzetet csináltam volna (bár az formailag elég hülyén vette volna ki magát a könyvben, tekintve, hogy nincs hely rá). Nekem tehát ez egy kicsit jobb megoldásnak tűnik.
 Vitorlás iskolába járva, egy mellék olvasmánynak, tankönyvnek tökéletes. Ők amúgy szerintem sokkal nagyobb hasznát veszik, mint ha nem kapcsolódik rögtön mellé gyakorlati oktatás, tudás is.
 Nem kerültem közelebb a vitorlázáshoz, és még mindig nem az én sportom, de már kezdem átlátni, hogy aki vitorlázik, miért szereti. Ami kifejezetten tetszett a könyvben, az a hajótípusok (amiket ugyan nem jegyeztem meg, de érdekesnek találtam), a térképolvasós rész, ami szintén hasznos.

Belbecs: 4/5

Pár link, azoknak akik nálam azért jobban érdeklődnek a vitorlázás iránt:

2013. augusztus 9., péntek

Erdős István: Aprótörpe indiánok 1.

  Aki olvassa a blogomat, az már tudhatja, hogy az ifjúsági – és gyermekirodalom sem áll túlzottan távol tőlem. Mivel kiskoromban, kifejezetten utáltam a könyveket, sőt kerültem minden olvasással kapcsolatos dolgot, így onnantól, hogy már nem olvastak nekem mesét, csak a kötelezők olvasása volt műsoron. Az sem mindig. Ebből adódóan igényem van arra, hogy mesekönyveket olvassak. Egyrészt, mert ilyen indulás után, meglepő fordulatként Könyvtáros lettem, és szeretek ajánlani könyveket az olvasóknak. Másrészt, be akarom hozni azt, ami akkor kimaradt.

 Tehát így történhet, hogy a blogomba sok a mesekönyv, sok az ifjúsági irodalom, a YA. Próbálom felfedezni a könyveket, segíteni a vásárlóknak, hogy mit NE vegyenek meg, illetve mi az amire ÉN azt mondom, hogy nyugodtan meg lehet venni, mert nem volt rossz. Ennek ellenére, ha az anyukák, nagymamák gyerekkönyvet akarnak venni, azt mondom, hogy mindenképpen Könyvesboltba menjenek el, nézzék meg, fogják a kezükbe, és utána döntsenek csak. Mert a mesekönyvek nem olyanok, mint a regények. Egy jó fülszöveghez ugyanúgy tartozhat borzalmas illusztráció, mint ahogy a legszebb kivitelezés is. És bizony, a mesekönyveknél pláne áll….nem mindig a történet a legfontosabb. A gyerekek még, sokat adnak az illusztrációkra, azoknak milyenségére. Persze a történet se legyen rossz.



Fülszöveg: Az erdő mélyén egy kis indiánfalu húzódik meg. Az apró wigwamok között gyufásdoboznyi indiánok gyűjtik a makkot, ülnek a tűz körül, és ünneplik minden hónapban a teliholdat. Ők az aprótörpe indiánok. Ám hiába aprók, bátorságban és hőstettekben nincs hiány. A legbátrabbak és legleleményesebbek persze a törzs legfiatalabb harcosai: Táncoló Pitypang, a vakmerő indiánfiú és Ásító Felhő, a bölcs indiánlány. Akár csípős bogarak, akár óriási bölények veszélyeztetik a falut, ők ott vannak, és hol csellel, hol jó ötletekkel megmentik társaikat. Ha beteg a törzsfőnök, ők indulnak gyógyító füveket szedni a veszélyes szurdokba. Nem csak nagyóvodásoknak, de első olvasmánynak is kiválóak az akciódús, rövid mesék.

Kezdjük ott, hogy ezt a könyvet ajánlottam a könyvtárnak, hogy vegye meg. Két okból, elsőszámú ok az volt, hogy ÉN el akartam olvasni (igen, mocsokmód szoktam sugallni ilyen könyveket ), a második számú ok az volt, hogy csupa jót hallottam róla, és úgy gondoltam, hogy a borító szép (igen…tudom, nem külső alapján kell könyvet választani), akkor biztos a történet is jó lesz. Nem mellékesen: kortárs, magyar és nem tűnt olyan rossznak fülszöveg alapján sem.
 Nem csalódtam, mert tényleg aranyos. Bár nem igazán értem, hogy miért kell a fejezetek elején egy mondatban lelőni az egész történetet, de ezt nem először látom könyvekben. Amolyan fejezet összefoglaló egy mondat. Valaki világosítson fel, mégis minek? A gyerek, az anyuka, a nagymama, vagy apuka, vagy bárki aki olvassa/felolvassa úgyis tudni fogja mi történt. De, ha elolvassa ezt az egy mondatot, máris lelőtt mindent, teli van spoilerrel!! Tekintve, hogy egy-egy történet nem több 8 oldalnál (amiben van, hogy egy oldalas illusztráció van), még felesleges is. A tartalomjegyzékhez elég lett volna az ilyesmit berakni…szerintem.

 A szöveg teljesen rendben van, nem néz hülyének, és nem is túl bonyolult. Az ismeretlen indián kultúrával kapcsolatos szavakat rajzokkal (!!) a könyv végén megmagyarázza. Ez plusz pont neki!
 A nevek, hát…én fordítva neveztem volna el őket. Táncoló Pitypang ugyanis nem igazán férfias név, az Ásító Felhő meg nem nőies annyira…. Tehát a nevekkel szerintem itt valami kavarc volt. A többi indiánnév között volt pár ami megmosolyogtatott, mint a füvesasszony: Repedt Fazék  :)
Belbecs: 5/5

Ami Pásztohy Panka rajzait illeti. A borító gyönyörű, de tényleg egyszerűen az a könyv, amire ránézel és „ezt meg kell vennem”, még akkor is, ha nem érdekelnek az indiánok. Indián imádó gyerekeknél meg pláne telitalálat. Nincs túlzsúfolva a könyv rajzokkal. Látszik, hogy a szerző nem azért írt mesekönyvet, hogy aztán telirakják minden oldalt, és a rajz vigye a történetet a hátán. Nem, itt teljesen egységben voltak, nem volt kevés a rajz, és nem is volt túl sok. A rajzok maguk, szépek, érdekesek és kedvesek.
Azt hiszem, új kedvenc illusztrátort avatok :)



Külcsín: 5/5

Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: Tűz

Fülszöveg: Az Engelsfors trilógia második kötete Vége a nyárnak és a kiválasztott hat lányt a gimnázium második osztálya várja. A szünidő szinte rettegésben telt el, és ők felkészültek a gonosz erők következő lépésére. Ám a veszedelem olyan irányból fenyegeti őket, ahonnan egyáltalán nem számítanak rá. Egyre nyilvánvalóbb, hogy valami nagyon nincs rendjén Engelsforsban. A múlt összefonódik a jelennel, az élő találkozik a holttal. A Kiválasztottak között még szorosabb lesz a kötelék, és a lányok megint rádöbbennek, hogy a rendkívüli képesség vagy a varázslat sem vigasztalja a boldogtalan szerelmeseket és nem gyógyítja meg az összetört szíveket… A svéd szerzőpáros fiatal felnőtteknek szóló trilógiájának első kötete, a Kör, óriási sikert aratott az egész világon, és nagy várakozás előzte meg a folytatást, melyben újabb sötét és misztikus fordulatok borzolják az olvasók idegeit.

Köszönet a könyvért a Geopen Kiadónak!

 Nem is olyan régen elutaztam Angliába, gondolván, hogy lesz is időm majd olvasni elvittem ezt  a könyvet magammal. Meg még két másikat. Olvasni Ott nem volt túlzottan időm, viszont a repülőn sikerült a könyv egyharmadáig eljutnom, visszafelé meg a feléig, így a második fele maradt itthonra. A rekkenő hőségben minden nehezebben megy, és ez nálam sajnos az olvasásra is vonatkozik. Amikor az embernek gondolkodni kellene, vagy legalább felfogni mit olvas akkor ez a hőmérséklet nem a legmegfelelőbb. Teljesen át tudtam érezni a lányok helyzetét, amikor azt mondták rekkenő hőség van, és alig élnek a melegtől. Persze Nekik hamarabb lett enyhülés!


És akkor egy kicsit a könyvről. Az első részt is szerettem, de az lassú volt, legalábbis nekem. A második rész már sokkalta pergősebbre sikerült, vagy én szoktam volna hozzá a stílushoz? Minden esetre jó volt olvasni, amikor a könyvben végre ősz és tél lett, mindig elképzeltem, hogy de jó is nekik, ott a hűsben.
 A kiválasztottaknak nagyobb gondjuk van, mint volt az előző kötetben. Egy ellenséget ugyebár likvidáltak az első részben, de az apokalipszis ennek ellenére egyre gyorsabban közeledik és akkor még a Tanács is a nyakukra jár, hogy felelősségre vonják Anna-Karint a tavaly évi visszaéléssekkel kapcsolatban. Viktor, a tanács egyik „tagja” (ha elolvasod a könyvet majd érted az idézőjelet :D), a legjobb hazugságvizsgáló, és emellett egy 19 éves fiatal srác, aki világmegváltó terveket sző. Alexander, Adriana bátyja, és az egyik legszívtelenebb ügyész(kivizsgáló), akit csak ismerek. Ennyire azért nem kéne vakon imádnia az ő kis Tanácsát. Persze sok dolog kiderül, köztük az is, hogy azért érez ő… csak kimutatni nem tudja túlzottan.
 Tehát egyik oldalról ott vannak a démonok, akik mellékesen csak békét és nyugalmat akarnak, csakhogy az ember nem mindig jó. Hát akkor likvidál minden embert és akkor béke és nyugalom lesz. Ez volna tehát az apokalipszis, ami közeledik. Újabb démon áldással rendelkező ember bukkan fel. A könyv végéig az az egyik legnagyobb kérdés, hogy ki lehet az. A PE minden tagja gyanús, főleg a vezető személyek. Sok esélyes van erre a posztra ugyanis mindenki gyanúsan viselkedik. Közben hullnak az emberek sorban, adott séma alapján.
 A másik oldalról ott a per, amit meg kéne nyerni, bár nem is sejtik ez mennyire reménytelen. De a Védelmezők segítenek. Megjegyezném azért ennél sokkalta jobb védelmező stratégiát is eltudnék képzelni. Nem mindegy ugyanis, hogy elmondod, mit csináljanak, vagy elmondod és azt is ennek mi lesz a következménye. Azért Minooék elég bátrak, hogy csak úgy belevágnak egy rituáléba, hasra ütés szerűen, hogy azt mondták ez segít nekik…jah de azt nem tudják mivel, és hogyan. Bátrak…
 A kiválasztottak szép lassan egymásra találnak. A kötelék erősebb lesz, az erejük is nagyrészt irányíthatóvá válik. Ida az aki a legnagyobb jellemfejlődésen megy keresztül. Az arrogáns, bunkó „nem érdekel mi van a világgal, csak azzal, hogy az ÉN világommal mi van” mentalítást szép lassan elhagyja, rájön arra, hogy mint Kiválasztott mi a feladata, és hogy együtt tényleg legyőzhetik a démonokat. És nem mellékesen menő elektromos áramot is képes irányítani :D
 Amit sajnáltam, hogy a PE belsejébe nem nagyon láttunk be. Persze a végén amikor a GONOSZ küldötte elmagyarázza, levezeti a történteket, hogy mit miért csináltak, és mi jön akkor rájövünk sok dologra, de azért engem érdekelt volna közben is, mégis mi járt az Irányító fejében, hogy nem jutott eszébe az, hogy emberek gyilkolása, talán nem a legmegfelelőbb tett, a Jó ügy érdekében. És abba sem gondolt bele, hogy Elias azért nem kívánna ilyet sosem, no és persze nem mellékesen, a holtak nem szoktak feltámadni (jó esetben).
Belbecs: 5/5


Azt kell mondanom, hogy a borító elég beteg. Ennek ellenére szép. Nekem legalábbis tetszett. Remélem, hogy marad ez a séma, tehát átvesszük az eredetit. Megjegyezném, vagy nehezen keresek a googlén, vagy tényleg nem igazán van fenn borító az eredeti ELD című könyvhöz. Az angol verzióból találtam párat, az egyik amit átvettek egy az egyben, a másik meg az előző rész posztjához készült Körhöz illős. Nekem végtére is az is tetszik.
 Kemény táblás, kellemes kézbe venni, bár nagyon vaskos, és ebből adódóan nem túlzottan utazóbarát könyv. Az egynegyed bőröndöm körülbelül a könyvből állt :D
Külcsín: 5/5


Várom-e a folytatást? Mindenképpen, mert érdekel, hogy a megmaradt 4 Kiválasztott képes-e megállítani az apokalipszist. Hogy Viktor végül is mit is akar pontosan? Adriana, vajon valaha az lesz-e aki volt, a tárgyalás előtt? Eljön-e az apokalipszis? És persze mit akar pontosan Matilda, és hol van most Nicolaus? És még van vagy ezer kérdésem :D

A befejező kötet: Kulcs

2013. augusztus 6., kedd

2. Blogszületésnap - Eredményhirdetés



Eljött az igazság pillanata. Na jó, nem az igazságé, hanem a sorsolásé. Egy hete hirdettem nyereményjátékot, a blog 2. Születésnapja alkalmából. Két egyszerű kérdést tettem fel. Rossz válaszok nem voltak, nem lehettek.  Kivételesen csak egy valaki nem tudta értelmezni a szabályokat, így csak egy embert kellett likvidálnom a sorból. Illetve volt egy trió, aki szerintem ugyanaz az ember, csak az összes rokoni email címét használta. Ami persze nem gond (bár etikátlan), de legalább pontosan olvasta volna el a kérdéseket. Ugyanis, az első kérdésnél még más-más könyveket adott meg a másodiknál, ahol viszont a meghatározó könyvek lettek volna a kérdések, ott ugyanaz lett mind a hármójuknak. Nem vagyok gonosz, nem zártam emiatt ki, de azért reménykedtem benne, hogy olyan kapja, aki legalább minimum elgondolkodott a kérdésen, és úgy válaszolt.
 És akkor a sorsolásról. Az emailek érkezési sorrendbe bekerültek egy külön mappába, majd egy random embertől (Bettitől) kértem egy számot 1 és 34 között (ennyi jelentkező volt), az így kapott számú játékos nyert! És amikor megnyitottam újra az emailjét elmosolyodtam. Ő eleve nagyon rendes volt, szépen kifejtette a válaszokat, és nem mellékesen szimpatikus is, bár molyos nevet nem adott meg, de remélem molyon is fenn van :)
Nem csigázom tovább az embereket a nyertes:   Török Tímea, akivel hamarosan fel is fogom venni a kapcsolatot.

Egy kis statisztika, hogy milyen válaszok érkeztek.
Ha azt kérik tőled, ajánlj ifjúsági könyvet, mely két könyv jut először eszedben, amit egy 10+ éves gyereknek mindenképpen el kellene olvasnia?

Messze fölényesen vezetett a Harry Potter sorozat, legtöbb jelentkező nem tudott konkrét kötetet mondani. Sokan szavaztak még az Abigélre, a Kis herceg is többször előjött, és a Tüskevár is. A kötelezők amúgy elég jól taroltak, de itt a polc az összes említett könyvről:


Mely két könyv volt, ami meghatározta a gyermekkorod, amik szerinted nagy hatással voltak, akkor és ott rád, amikre még ma is szívesen gondolsz vissza.

Szintén rengeteg válasz jött erre a kérdésre is. Meglepő mód szintén a kötelezők taroltak, de itt azért már több könyv került fel a polcra. Meglepő volt számomra, hogy az Alkonyat például bekerült. Ellenérzésem van azzal a sorozattal, de hát valakinek olyan az Alkonyat, mint nekem a Harry Potter, meghatározó élmény ami elkísér egész életemben.

Itt a polc amin összegyűjtöttem miket jelöltetek:
Meghatározó könyvek


Örülök, hogy ilyen sokan válaszoltak a kérdésekre. Külön köszönöm azoknak a válaszát, akik kifejtették, megmagyarázták a jelölésüket. Öröm volt olvasni, öröm volt a polcokat is elkészíteni. Van pár olyan könyv amire így felhívták a figyelmemet, talán el is olvasom majd őket. Minden esetre mindenkinek köszönöm a játékot. :)

2013. augusztus 3., szombat

2013. élményekkel teli nyár - Bristol II.

A katedrális ami sosincs nyitva


 Az eseménydús vasárnap után jött egy hétfő, ami korántsem volt kevésbé zsúfolt. Pedig mi csak Bristolba mentünk, csak felfedeztünk vendéglátó városunk egy aprócska szeletét. Aprócskát, ami a térképen rajta volt amit kaptunk (ami csak a belvárost jelentette).
 Kezdésnek a buszjegy vásárlás után (napijegyet vettünk, potom 4 fontért, de így mindegyik buszra annyiszor ülhettünk fel, ahányszor nem szégyelltünk, tehát megérte.) és indultunk is rögtön befelé a városba. A buszon érdekes dolgok történtek, én roppant rossz megfigyelő vagyok, Gabye viszont szemfüles volt, így nem ültünk bele a fura kinézetű székbe. Mint kiderült valakinek baleset történhetett, és bizony mind a két ülés sz@ros volt. Még egyszer örülök, hogy Gabye nem csak néz, hanem lát is, én meg szófogadóan megyek, amerre megy. Érdekesség a dologban, az, hogyan kezelik ezt az utasok és a sofőr. Nos, utas szól a sofőrnek, ő megnézi, majd mennek tovább. Felszálláskor minden egyes utasnak elmondja, hogy ne üljön oda le, mert valaki otthagyta a nyomát. Ugyebár ez pár megállón keresztül nem gáz, de fenn említett busznak van vagy 30 megállója. Úgyhogy elég hamar megunta a sofőr, félreállt, telefonált (miután megbizonyosodott róla, hogy az ami a széken van tényleg az-e…tényleg az volt), majd tovább mentünk, megint elmondta a felszállóknak a dolgot, majd a következő megállónál megállt, beállt elénk egy üres busz és megkért, hogy akkor mindenki szálljon át. Gondolom ezután ő ment a bázisra takarítást kérni (vagy takarítani). Ugyanez Magyarországon kb. úgy zajlott volna, hogy ne ülj bele, azt majd valamikor ki lesz takarítva. Már ha egyáltalán az utas szól. Mindezek után, engem csak az érdekelne, hogy akivel-e baleset történt, miért nem szólt? Kínos, nem kínos…de hát.
 A buszos affér után megérkeztünk a belvárosba, és elkezdődött a híres neves épületek felkutatása és a beirányzott dolgok meglelése. Mivel a térképen rajta van minden, így „könnyű volt”, csakhogy a térkép akkora felbontású, hogy igazándiból egyik csücske a másiktól 20 perc a valóságban gyalog, így néha nem értettük, hogy hírtelen miért vagyunk már teljesen máshol. Kezdetnek a Katedrálist lőttük be, mert szerettük volna megnézni. Kata szerint Mindig nyitva van, Kati szerint sosem lehet bejutni…nos Gabye is megerősítheti ezt az álláspontot. A katedrális, ha nyitva is van, sosem akkor, amikor arra mentünk, vagy Gabye egyedül ment. Tehát be nem jutottunk, viszont fotózkodtam a Gromittal előtte. Nem mellékesen aztán az összes Gromittal, akit csak megtaláltunk. Fura mód jópofák, bár akkor még fogalmam sem volt, hogy mi fán terem a Wallace és Gromit. A hiányosságomat azóta pótoltam, Bálintéknál megnéztem az egyik ilyen filmet. Gromit elég aranyos, Wallace meg, hát ő csak van :D.



 Hétfő lévén az összes múzeum zárva volt így igazándiból maradt mindaz, ami nem múzeum, vagy éppenséggel ugyan múzeum, de úgy döntöttek, hogy nyáron, amikor a turisták erre járkálnak, talán mégsem zárnak be helyek. Így jutottunk el az Akváriumba. Sosem voltam még ilyen helyen, úgyhogy nekem nagy élmény volt. Cseppet sem éreztem azt, hogy kevés, kicsi vagy hasonló lenne, mondjuk összehasonlítási alapom sincsen. Amit bántam, hogy a polip éppen aludt, és nem igazán láttunk belőle semmit, csak azt, hogy van és nem mozog, na jó, mintha néha kicsit emelkedett volna. Viszont meg kell állapítanom, hogy a medúzákat kifejezetten szeretem (mert aranyosak), a ráják meg haláli pofák. Volt egy, ami kifejezetten produkálta magát („integetett” nekem…meg mindenkinek), voltak szép és ronda halak, egy csomó teknős. Pár pók, növények és minden. Nagyon szép orchideás „kertjük” volt. Az egyetlen ami ijesztő az egészben, hogy kinn az ilyen szabad terepen volt egy tábla, rajta egy pók, és ezzel azt akarták közölni, hogy lehet ott van, és ha találkozunk vele, a szemünkbe fog nézni. Aha…hát a pókokat pont nem szeretem annyira, de nem találkoztunk vele hála a jó égnek :D  Vettem az akvárium boltjában egy könyvjelzőt (az a másik standard dolog amit vásároltam, könyvjelző és képeslap, ezek kellhetnek :D).  


Utána sétáltunk egy kört, csak úgy, végül a hídon átmenve megtettünk egy sokkalta nagyobb kört, hogy a Great Britain fedélzetére léphessünk. Kezdésnek a boltjukat néztük meg, vettünk belépőt (nem, itt nem vettem könyvjelzőt), aztán mivel szófogadóak vagyunk, így sorba haladtunk. Lementünk a száraz dokra, majd a múzeum részt néztük meg, és csak utána szálltunk ténylegesen a fedélzetre. Őrülten jó hely. Szépen sétálsz a hajón (ha tudsz angolul, németül akkor van audios cucc ami dumál neked folyton), és a szépen berendezett hajón végigmész. Mindenhol elég élethűre sikeredett bábúk voltak, meg speciális effektek. Mármint speciális annyiban, hogy a gyengélkedőn ott éppen a bábuk egy kötözést „mutattak be” közben meg fertőtlenítő szag terjengett. A konyhán az üvegek mögött patkányok futkorásztak, ropogott a tűz(hangilag), és sültek az ételek. Tehát hangulatos volt. Szerintem a nap egyik legjobb helye, bár az Akvárium is jó volt…


 A hajó után átkompoltunk a túloldalra (közben fotóztam a Gromitot), ott egy Tescoba bevetettem magam, mondván, hogy ha drága is én veszek ásványvizet, mert menten szomjan halok. Valójában ekkor még csak egy félliteres üveggel indultam, ami péntekre már három fél literes üvegre duzzadt (…meleg volt, én meg szomjas). Itt találtunk ásványvízen kívül még Gromitos Bristol térképet amit el is hoztunk, majd Máté nézheti a 80 darabból azért nem találtunk meg csak…10-20 darabot. Felsétáltunk a parkba, és én mint aki jól végezte dolgát leültem, és megvártam, hogy Gabye felsétáljon a kilátóból, kilásson és visszatérjen. Mellékesen engem nyugodtan ott lehet hagyni bárhol, mert jól viselkedem és nem mászkálok el, sőt még élvezettel fel is találom magam. Éppenséggel egy csivavát néztem (ami szerintem nem kutya), és megjegyeztem, hogy milyen kis ronda , aranyos, és hogy pont úgy néz ki mint egy patkány, még szerencse, hogy nem hallották a gazdik, mert kiderült magyarok. A park és kilátó után lesétáltunk egy utcán, ahol Sir Gromit of Bristol –lal azaz Lancelottal találkoztam, szintén lefotóztam.


 Kerestünk egy buszt ami kivitt minket A hídhoz. Tudni kell rólam, hogy azon kívül, hogy mindenféle hülyeségre allergiás vagyok, nem mellékesen amire nem allergiás, azzal meg keresztallergiám van (ebből adódóan szinte semmit nem ehetek meg csak úgy, hogy ne lennének ellenérzéseim), emellett tériszonyom van, tehát holmi magasan átívelő hidakat nem szeretem. De hős voltam, átmentem rajta, és vissza is jöttem. Bár Gabye valamit mutatott, hogy nézzem, de miután a „hol” kérdésre az volt a válasz, hogy odalenn, …nos csúnyán néztem, és megjegyeztem, hogy jó helyen van ott bármi is az. Viszont szép volt a táj, ha nem lefelé néz az ember. Bár így is sikerült lenéznem, és meg is jegyeztem, hogy nincs is víz szinte  a folyóba. Tudni kell, reggel amikor mentünk még teli volt. De apály, dagály dolog a folyóra is érvényes volt, így hol van, hol nincs. Szerintem izgi!
 Utána visszaültünk a buszra, és mentünk egy kört, és mivel fáradt voltam, így igazándiból még egyet. Első kör lényege az volt, hogy tudjuk hol a vasútállomás ami szerdán kell majd nekünk. A második kör lényege, hogy visszamenjünk a belvárosba, és ne kelljen sétálnom. Fáradt voltam no! De innentől igazándiból, a csúcsforgalom ellenére, elég hamar újra belváros, és újra másik busz amivel haza. Azt hiszem ekkor volt tavaszi tekercs és Pie? Amiben kicsit csípős volt a cucc, de amúgy nincs vele gond. Kedvencem mondjuk nem lett. Fürdés, jelentés írás haza, hogy megvagyunk, aztán már aludtam is.


(folyt. Köv.)

2013. augusztus 2., péntek

Hamarosan (Augusztus)

Mangaka: AnHellica 


Úgy érzem nyáron nem szabadna bevállalnom semmit olvasás ügyileg, mert így csak csúszom mindennel. Azaz igazság, hogy régen ilyenkor a könyvtár ahol dolgozom be szokott zárni. És mivel nem vagyok egy túl elmászkálós típus, hát maradt egy hónapnyi tömény olvasási időm, persze mellette segítettem otthon. A könyvtár most már nem zár be, de így is lenne három hetem olvasásra, csakhogy elutaztam Bristolba egy hétre, aztán alighogy hazajöttem, már mentem is le Pécsre. Most itt vagyok augusztus másodikán, és az olvasnivalókkal is elmaradtam, és a bejegyzésekkel is. Ugyanis fogok írni az Angliai kiruccanásról még pár bejegyzést biztosan (közléskényszer ugyebár :P), illetve Pécsről is. És akkor ott van az a 6 könyv amivel még mindig nem végeztem.



A Tűznek, a felénél tartok, tehát ha belelendülök holnap, holnapután akkor az meg is lesz, csakhogy jövő héten már dolgozom. Persze csak rövidítve és persze csak hol délelőtt, hol délután, de pont elég, hogy elmenjen a napom vele. Tehát, egy hét majdnem kiesik. A Pszichopatateszt is el lett már kezdve, csak kissé befagytam vele. Nem éreztem egyelőre rá még, hogy miért is jó meg vicces. De remélem ez javul majd. Az Életfa nagyon érdekel, de előreláthatóan az lesz a sorban az utolsó, mert előbb jön a Sors könyve (ami szintén érdekel, és már ég a fejem amiatt, hogy nem olvastam még el :(). Persze még ott a Tűz krónikája, ami jó esetben egy, vagy két délután, és a Fertőzöttek, amit szintén nagyon olvasni akarok. Borzalmas ugye? Itt a sok könyv, kellene is, akarom is olvasni őket, csak a meleg leszívja az agyamat, és hopp eltűnt a nyár.



 Oh, igen, akkor még nem is beszéltem Gabrielről. Ő lett az én drágaságom, így neveztem el az E-book olvasómat. A neve szerepjátékos karaktertől jött, akit nagyon imádok. A gépecske pár napja van nálam, és hát. Első benyomásnak azt kell mondanom, hogy szeretni fogjuk egymást. Elég könnyű kezelni. Még úgy is, hogy én és a technika nem mindig szeretjük egymást. Könnyű tartani, jó olvasni rajta. Kezdésnek Gaura Ágnes novelláit végeztem ki rajta, amiket még mielőtt lett volna, olvasom, vettem potom 1Ft/db áron. Végre így eljutottam odáig, hogy a novellákkal is haladjak, és tesztelés is megvolt. A novellák amúgy jók, főleg a Démoni színjáték. A Mindenki egyért, inkább csak érdekes, lehetett volna belőle könyvet írni, mert így inkább csak egy…”látod ez egy ötlet, leírtam, de így igazándiból semmi értelme” mű. Nem az, tetszett, csak éppen mire belelendülnél, már vége van.

 Tehát majd mi jön Augusztusban a blogon? Élménybeszámolók, a nyárról, ami feltehetően nem sokakat érdekel, de én meg szeretek írni. Az említett késős könyvek posztjai, tehát legkésőbb augusztus 31-ig befejezem mindet (remélem legalábbis), E-bookos élmények, hogy kitapasztaljam milyen így olvasni, és nem papíron. Bár munkámból adódóan eléggé a papír élvez előnyt. És persze jövő héten jön a nyereményjáték eredményhirdetése is. Rengeteg érdekes választ kaptam, tanulságos lesz majd mindent összeszednem egybe, hogy mivel neveztek az emberek :D

 Örülök, hogy olvasnak, és örülök, hogy írok. Immár tehát két éve. Még remélem sokáig :)