Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: szeptember, 2014

Szeptemberi új lakók

Pixiv Id 156177 Mangaka Most kezdődött a szeptember és már vége is van! De komolyan, szerintem még éppen hogy csak nekiálltunk ki az iskolának, ki a visszaszokás a munkában dologhoz és máris október lett. Most, amikor a könyvbeszerzéshez megnéztem a molyon a pontos listát, kicsit meglepődtem. Úgy tűnt ugyanis nekem, hogy a hónapban nem is szereztem be annyi könyvet…hát tévedtem. Akkor nézzük is mivel gazdagodtam, a hónapban. Nyeremény: 3 Wendy Higgins: Angyali szövetség Wendy Higgins: Angyali gonosz Robin LaFevers: Gyilkos kegyelem  Igen, nyertem! Őrülten boldog voltam, amikor megkeresett a Maxim kiadó, hogy kisorsoltak. Ugyan a fotós játékon nem lettem első, de benne voltam az első 30 (vagy  40)-ben és onnan kisorsoltak. Úgyhogy köszönöm még egyszer (és ezerszer), hogy rám szavaztatok :* Reci: 2 Kelley Armstrong – Melissa Marr: Loki farkasai Odette Beane: Egyszer volt, hol nem volt – Ébredés  Pedig az eddigiekkel is el vagyok maradva. És igazándibó

Elhatároztam…

 Sok dolgot, de a legújabb az, hogy amit a könyvtárból hozok ki, azt nem viszem addig vissza amíg nem olvastam ki. Kivételt képez, ha nagyon rossz, vagy ha előjegyzik. Erre az elhatározásra azért volt szükség, mert egyrészt néha hörcsögösködtem, és mindent behalmoztam, aztán azzal a lendülettel visszavittem, másrészt az az elhatározásom, hogy 1 könyvtári könyv legyen egyszerre nálam az már megbukott. Úgyhogy ez a legújabb, olvasatlanul nem viszek vissza könyvet!

Rick Riordan: A villámtolvaj

És akkor az Alvilág Hollywoodba költözött. Mindig jobb, előbb olvasni egy történetet, aztán hagyni, hogy a rendező szemével is láthassuk a történteket. Nem jó, ha előbb látod, utána olvasod, mert befolyásolja azt, hogyan képzelj el egy-egy szereplőt (tehát lehetőleg egy posztert se nézz meg, nem hogy egy filmet, a könyv olvasása előtt). Hibáztam. Évekkel ezelőtt megnéztem a filmet, eldöntöttem, hogy majd olvasom is, hisz tetszett a film, aztán feledésbe merült az elhatározás. A könyvet folyamatosan sétáltattam ide-oda, hogy hát majd olvasom, majd biztosan olvasom. Amikor lehetett, az olvasómra is felkerült, és ez volt a szerencséje (vagy az én szerencsém).  Valami könnyedre, nem gondolkozósra vágytam. Az e-olvasómon van egy csomó szemét (tényleg szemét kb.), meg pár ifjúsági regény stb. elkezdtem az egyik könyvet olvasni, ami megfelelt a kritériumoknak: ne kelljen gondolkozni, lehet benne erotika. Szerintem úgy tíz oldal után meguntam, és akkor keressünk mást. Ráböktem a Villámt

Pejo Javorov : A kék köd órájában

 Vannak könyvek, amiket nem feltétlen azért vesz kézbe az ember, mert érdekli, mert sokat hallott róla, mert ajánlották. Vannak könyvek, amik eltűnnek, majd megkerülnek. Vannak olyanok, amik elbújnak, elvesznek, és az olvasó feladata megtalálni. Vagy a könyvtárosé.  Ez a könyv számomra ilyen volt. Soha életemben nem hallottam róla, azt sem tudtam kicsoda Pejo Javorov, még csak a nemzetiséget sem tudtam belőni (bolgár amúgy). A hét elején kölcsönző kártyákat kellett besorolnom, amit már őrülten régen csináltam, és van egy kis maximalizmus is bennem, próbálok tökéletesen besorolni mindent, így ha szembejön velem egy hiba, akkor szaladok kollégához-főnökhöz, attól függően kihez érek. Javorov könyvének kártyája konkrétan eltévedt, valahogy az A-ba sorolódott (mint kiderült, régen ejtés szerint, kereszthivatkozással voltak berakva, ami már megszűnt, de néhány kártya erre-arra kószálva maradt.) Kiszúrtam, mert azt hiszem elé vagy mögé kellett volna sorolni. Halkan fel is kiáltottam

Rendrakás, csak hol kezdjem?

 Alapjában véve szeretem a rendet körülöttem, a szobámba szép sorban állnak a könyvek, por sem nagyon van, ügyelek arra, hogy a ruháim mindig rendben legyenek, hogy minden a helyére kerüljön. Rejtélyes okból, néha mégis arra eszmélek, hogy nem úgy van az, ahogy én azt elképzeltem, hogy a ruhák egymáson vannak nem túl szép sorban, hogy a szobám teli van szöszökkel, és nem oda illő ruhákkal, hogy nincs elpakolva pár dolog. Azért érdekelne, hogy mikor kerülnek oda, amikor mindig úgy hiszem, mindent a helyére rakok.  Ugyanez van a fürdőszobával is. Ráférne a takarítás, csak sosem jutok el oda, pedig már többször megjegyeztem, hogy akkor holnap. De holnap mindig holnap van…  És nem csak a való életben vannak ilyen dolgok, hanem a virtuális térben és a gépemen is. Már régóta eldöntöttem, hogy a képeket (animeseket) átválogatom, hogy rendszerezem őket (Avatar, ilyen-olyan háttérképek), eddig odáig jutottam (kb. két hónap alatt), hogy egy mappába sűrítettem ami eddig kb. 12-ben vol

Bear Grylls: A farkas útja (Túlélés: teljesítve 2.)

Bár össze-vissza sikerült elolvasnom a sorozatot (1,3,2 rész), azt kell mondanom, hogy  így is érthető volt, bár az előzőnek olvasott könyvben volt egy rakat hátra utalás erre a részre, így nem lepődtem meg bizonyos momentumokon, amiken, ha sorban haladok, talán meglepődöm.  A három rész közül ez a legjobb! Nem tudok belekötni túlzottan, bár a már említett gondok itt is jelentkeznek. Sajnos a könyvet nem szerkesztette senki, és sajnos az író túlélőművész és nem írói vénával megáldott ember. De ez a rész volt az első olyan rész, ahol a főhős sem magában nem kezdett el nagyon gondolkodni és kioktatni (hogy az olvasó fogja, fel mit miért csinál), és az első hogy ezt hangosan sem mindig tette meg. Kevésbé volt zavaró, mint az első és harmadik részben. Hozzájárul ehhez, hogy a társ akivel ment szintén ért valamennyit a természet dolgaihoz, még akkor is, ha éppenséggel nem annyira mint Beck. Viszont gyorsan tanul, és nem kérdez hülyeségeket. A harmadik részben nagyon utáltam a folytono

Maximos fotópályázat - Eredményhirdetés

 Pár órája talán, hogy végigpörgettem a frisseket a molyon, és szembe jött velem a karc, amiben kiírták a nyerteseket. Azt tudtam, hogy az első háromban nem vagyok benne, mert kiscsóka vagyok én ahhoz, nincs nekem több száz facebook ismerősöm, ismeretleneket meg nehezebb verbuválni. De benne voltam az első 30-ban. A szerencse is mellém szegődött, így a nevem a kalapból a sorsoló kezébe került. Itt érhetitek el a karcot!  Ismerjük be, hogy a Kovács Dóra egy tömegnév, úgyhogy kicsit elbizonytalanodtam, egészen addig, míg nem néztem végig az összes képet, és nem ellenőriztem, hogy bizony Kovács Dóra csak egy jelentkezett a nyereményjátékra, és az én vagyok! Öröm boldogság. Estére megérkezett a kiadó hivatalos levele is, és kezdetét vette a „jó, de mit kérjek”.  Csak annyi volt a kritérium, hogy már jelenjen meg és 3 darabot lehet. Könyvmoly vagyok, végiglapoztam egyszer a molyos profiljukat… aztán még egyszer… meg még egyszer. Több dolgot kellett figyelembe vennem. Egyrészt érdekel

Vivien Holloway: Mesterkulcs

Egyetlen egy gond van ezzel a kisregénnyel, az hogy rövid. Tegnap, amikor esélyt kaptam rá, hogy elolvashassam, megjelenés előtt, rögtön fellelkesültem. Van abban valami kellemes, amikor mindenki előtt olvashatja az ember a könyvet. Mondták, hogy rövid lesz, de nem hittem, hogy elkezdem, aztán hirtelen sitty-sutty elfogynak a lapok. Pedig monitorról olvasok, és ott kifejezetten lassan megy az egész. Direkt nem néztem az oldalsávot sem, mert féltem, hogy túl gyorsan ér a számláló az utolsó oldalra, és akkor itt maradok kérdőjelekkel a fejemben, és követelni fogom a folytatást (és tényleg!)  Imádom a steampunk irányzatot, bár ez eddig nekem kimerült a képek nézegetésében. A kisregény egy kis szeletet mutat meg abból a világból, ami már régóta tetszik nekem. Winie szemszögéből ismerhetjük meg a tolvajok és gazdagok világát egyaránt. Amíg olvastam a kisregényt, azaz érzésem volt, hogy ezt már láttam, olvastam valahol. Ettől függetlenül nem tudom felidézni magamban hol, így feltehet

Körkérdés: Hogyan reklámoznál egy könyvtárat?

 Nem nagyon írtam, ilyen témában még a blogomon, de remélem, hogy tudtok segíteni, vagy legalábbis ötletelni.  Képzeljétek el, hogy egy városi könyvtárban dolgoztok, és valahogy reklámozni szeretnétek a munkahelyeteket. Azt szeretnétek, hogy minél több olvasótok legyen. Nem a bevétel a cél, inkább az, hogy sokan járjanak a könyvtárba, illetve olvassanak az emberek. Nincsen igazándiból korcsoport amire specializálódni akartok, kis óvódástól a nyugdíjasig a célközönségetek. A nap hat napján nyitva tartotok ebből négyen délelőtt és délután is. Rengeteg új könyvet tudtok beszerezni, és ezt az olvasók rendelkezésére bocsátani. Hogy érnétek el, hogy több legyen az olvasó? Milyen programokat, reklámot készítenétek, hol hirdetnétek? 

Bear Grylls: A skorpió sivataga (Túlélés: teljesítve 3.)

Így, hogy a középső részt még nem olvastam, nem tudok magáról a sorozatról átfogóan nyilatkozni, de azért elmondhatom, hogy:  Még mindig csapnivalóan ír Bear Grylls. Nem ért hozzá, hogyan kell jó kalandregényt írni. Már az első részben is megfigyeltem, hogy egyszerűen ő szeretne információt közölni veled, kicsit regényesen, kicsit kalandosan, és ezért elkövet olyan hibákat, amiket egy rendes író nem követ el.  Még mindig nem szerkeszti ezeket a könyveket senki! Komolyan, elgépelések armadája, és akkor még az értelmetlen mondatokról ne is beszéljünk.  A leg szembetűnőbb az volt, amikor leírta, hogy északon nincs semmi, aztán két szóval később közli mi van északon -.-”, ez viszont fordítói baki lehetett, mert amúgy lett volna értelme, csak Déllel, és nem Északkal. Nem tudom…drága egy embert fizetni, aki átnézi a szöveget és a nagy hülyeségeket kijavítja? Egyszerűen értékelhetetlen szerkesztésileg a könyv.  Ugyanúgy össze van csapva a vége. Nem tudom, a lezárás nagyon bonyolult

Ó, azok a csodálatos listák

Igen, amióta a molyon lehet listázni, azóta mindent listába szedek ami eszembe jut. Persze vannak dolgok amiket nem lehet, vagy felesleges volna. Viszont vannak olyanok, amik igazán hasznosnak mondhatók. Már úgy két hete indult a könyvtár + lista projektem. Érdekelt, hogy mint könyvtáros, könyvhörcsök és könyvrozsomák (és még fokozhatnám), hány százalékát olvasom el azoknak a könyveknek amiket megsétáltatok hazafelé. Hála az online lekérdezési lehetőségnek össze is állt a lista: 2014 januártól kihozott + olvasott könyvek  - olvasottság 28% (44/158)  És ha már erre lehetőség van, törekedve a teljességre elkészítettem a nagy könyvtáras listát. Ami tartalmazza mindazon könyveket amiket 2006. December 12-e óta kikölcsönöztem, amióta a munkahelyem olvasója is vagyok. Lassan nyolc éve! 2006. december 12-től kihozott + olvasott könyvek  33% (398/1219)  Két hét volt összeszedni őket, de azt kell mondanom, hogy megérte. Nem csak azért, mert kaptam egy számot, ami majd fo

Rhonda Byrne: Az Erő

 Szeretem az ilyen, pozitív hozzáállást hirdető könyveket, mert úgy vélem, hogy szükségesek. Még nekem is, pedig azért úgy gondolom, hogy én elég pozitívan szemlélem a világot. Tehát, a műfajt szeretem, az írónő stílusával viszont vannak gondjaim. Senki nem mondhatja, hogy előítéletes vagyok, és úgy mondok bármit is, hogy nem olvastam tőle, vagy csak ezt olvastam. Ugyanis már két könyvén túl voltam, amikor ez a kezembe került. Van egy olyan érzésem, hogy majd a HŐS is körülbelül ugyanerről fog szólni.  Adott egy nő, akinek gondjai vannak az életében, de felfedi a  Titkot, ebből filmet csinál, a film sikeres lesz, a filmből könyv lesz , a könyv sikeres lesz. Ez eddig teljesen jó. Aztán kiad egy idézetek, pozitív gondolatok összegyűjtését (Határtalan gondolatok), ami szintén jó, és sikeres lesz, mert bár újat nem mond mégis kis pozitív löketet ad az életnek. Tényleg, a Határtalan gondolatok volt amúgy szerintem a csúcs a könyvei közül. Azt gondolnánk, hogy most már használja a titko