2017. március 8., szerda

Lauren Blakely: Kőkemény

Gondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger!
Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki.

Külcsín: 2/5

És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.



Belbecs: 4/5
 Nos azért kap ennyi pontot, mert igazándiból azt adja, amit a fülszöveg mond. Ne várjon az ember ettől a könyvtől magvas gondolatokat, és szerte ágazó történetszálakat. Nagyon gyorsan rá lehet jönni, hogy mi lesz a vége a könyvnek. Bár voltak azért meglepetések is, amin én csak hümmögtem, hogy „na, ez most, hogy?”
 Mivel a könyvet Spencer nézőpontjából van, így az olvasónak meg kell szoknia, hogy úgy... 5 oldalanként van egy kis öntömjénezés, olyan „nekem nagy a f*szom, jól dugok, és mindenki azt akarja, hogy megkeféljem” féle. Spencert ebből adódóan a könyv elején szerintem kb. mindenki megütné, bár én a tökön rúgásra gondoltam, az olyan stílszerű lenne, ha a f*szoddal ékeskedsz, és jól telibe kapod, nem kellemesen. De Spencer alapjában véve, ha sikerül túljutnia azon, hogy ő a király, megkap mindenkit, akkor egy egészen értelmes fiú.
 Nagy csalódás volt, hogy majdnem száz oldalon keresztül csak erekciója volt, és nem dugott. Én ettől a könyvtől többet vártam... Aztán a következő 180 oldalon meg már azt mondtam, hogy „oh b+ kellett nekem hiányolni a szexet?”. Ugyanis onnantól a történet nem igazán szól másról egészen a könyv végéig, csak arról, hogy milyen f*sza csávó és milyen őrjítően kefél. A saját narrálásában természetesen, amitől csak még egoistább lesz és még narcisztikusabb :D
 Ami bántott kicsit, hogy borzalmasan alpári a nyelvezete. Nem hiszem el, hogy nincsen normális szinonimája a kefélés – baszás –kúrás dolognak, és csak így lehet ezt megfogalmazni és leírni. Kicsit olyan érzésem volt, hogy ez amúgy egy tökéletesen aranyos és romantikus történet, ha kivesszük belőle a dugós dolgokat és azokat, hogy azon gondolkodik, hogy dug..... Akkor amúgy egy kedves kis romcsi történet lett volna.
 Ennek ellenére körülbelül ezt vártam. Ismerjük be, hogy a Művelt Nép Kiadó az valójában az Ulpius, aminek a neve összeforrt az évek során a „dugós könyvekkel”, és azzal, hogy körülbelül minden szennyet képesek kiadni. Ami nem feltétlen rossz, csak mondjuk ezzel a névvel (Művelt nép), ezt a típusú irodalmat képviselni, annyira gáz. Nem beszélve a sz*r marketingjükről, és arról, hogy mindent megígérnek és fele könyv sem akkor jelenik meg, amikor azt ígérik... no de ez nem az én gondom, mert azért túl sűrűn nem olvasok ilyen könyveket.

Történet a könyv átadásáról, csak mert vicce volt, mármint a fejemben :D
AniTiger a tesójával küldte a könyvet, aki nevezetesen egy férfiú. Tudni kell, hogy nem néztem oldalszámot a könyvnél, és valahogy én azt hittem, hogy több oldalból áll. De nem mertem hangosan megjegyezni, kezemben egy könyvvel, amin egy pucér férfi van és Kőkemény a címe, hogy „hát én vastagabbra gondoltam”, pedig amúgy a fejemben ez rohadt vicces volt, de féltem, hogy kevésbé értékelné ezt :D Amúgy igen azt hittem ez a könyv vastagabb és keményebb :P

Fülszöveg:
Nem ​elég csak a jó szél, hölgyeim. Az árbóc mérete is számít.
Én pedig mindent beleadok. Nekem tényleg megvan MINDEN szükséges felszerelésem: jó külső, agy, komoly vagyon és egy jó nagy f@sz.
Alighanem seggfejnek gondolnak. Annak tűnök, nem igaz? Rohadt szexi vagyok, eszement gazdag, pokolian okos, és akkorával vagyok megáldva, mint egy ló.
De tudják mit? Még nem hallották a történetemet. Talán playboy vagyok, a New York-i pletykalapok annak neveznek. Csakhogy olyan playboy, aki valójában remek fickó. Ezért lettem különleges.
Az egyetlen gond, hogy apám miatt vissza kell vennem egy kicsit. Konzervatív befektetők akarják megvenni a zászlóshajóját – a Fifth Avenue-n lévő ékszerboltot –, ezért nem csupán kordában kell tartanom a kígyót, hanem elkötelezettnek kell látszanom. Rendben. Ennyit megtehetek apáért. Elvégre neki köszönhetem a családi ékszereket. Szóval megkérem a legjobb barátomat és üzlettársamat, hogy a következő hétre legyen a menyasszonyom. Charlotte benne van a dologban – azért mond igent, hogy viselhesse ezt a jókora követ.
Ám hamarosan a nyilvánosság előtti színlelés a hálószobában egyáltalán nem lesz megjátszás, hiszen Charlotte képtelen lesz majd tettetni a lábujjgörbítő, ablak rezegtető orgazmus-sikolyait, miközben új magaslatokba röpítem majd a lepedők között.
De azt hiszem, én azt nem tudom majd színlelni, hogy érzek iránta valamit…
Mi a csudába sodortam magam ezzel a… kőkemény dologgal itt?

Kiadó: Művelt Nép
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 288
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786155676130
Fordította: Márton Andrea

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.