Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február, 2012

Gayle Forman: Ha maradnék

Ezt a könyvet az egyik kolléganőm ajánlotta, nekem, meg úgy mindenkinek. Amikor mesélt róla kialakult bennem egy séma, hogy mit várok a könyvtől, mire készülök, és hogy biztosan tetszeni fog. Aztán jött egy hónapnyi kényszer szünet, hogy nem olvashatom mert másnál van. Amúgy gondolkodtam rajta, hogy megveszem, mert annyira készültem rá, hogy én ezt olvasni fogom. Végül nem vettem meg, és hozzám került, és elolvastam. Nem csalódtam egy cseppet sem. Egy kicsit kitérnék amúgy a borítóra. A fenti borítóval olvastam, és nekem kifejezetten tetszett, szerintem illik a történethez, akkor is, ha valójában kocsi nem sokat van benne, de a nyíl a választás két útját jelképezheti. És akkor van a másik borító, ami meg nem tudom mit ábrázol, az kevésbé tetszik :D A történet amúgy lehet szomorú, lehet merengős, de nem mondanám rá, hogy depressziós lesz tőle az ember. Inkább elgondolkodik, hogy Ő ha valóban van választás, az adott körülmények között mit választana. Élne tovább, nagyon sok bukt

Tonya Hurley: Szellemlány - Nyugodj népszerűségben

Vannak olyan könyvek amiket azért olvas az ember, mert sokat hallott róla, vagy azért mert szép, nagyon-nagyon szép  a borítója és az egész kivitelezés megfog. Nekem a Szellemlány ilyesmi. Azért olvastam, mert egy barátom megnyerte a Pongrác kiadótól, és így volt esélyem nekem is elolvasni, feltehetően ugyanis meg nem vettem volna, már csak azért is mert nem én vagyok a célközönség. Az esemény szál nem annyira bonyolult, valószínű azért mert tiniknek írták. Gyors és pergő, hogy ne veszítse el az ember az érdeklődést. A helyszín egy teljesen átlagos iskola, a főhős egy teljesen szürke és átlagosnál átlagosabb lány Charlotte, aki már a könyv elején meg is hal. Ezzel azt hiszem nem lőttem le az események sorát, hisz Szellemlány, és koporsó van a borítón, tehát lehetett feltételezni, hogy meghal. A halál módja szerintem amúgy igazán érdekes és...igen vicces volt. Charlotte nem képes teljesen beilleszkedni a halottak közé, mert sokáig, nagyon sokáig nem hiszi el,hogy meghalt. Vag

Nancy Madore : Megigézve – Erotikus esti mesék hölgyeknek

Ahogy a cím sejteti, a kötet egy erotikus mese gyűjtemény. Gyermekkorunk ismert, és kevésbé ismert történetei, átfogalmazva, vagy a színfalak mögé tekintve. Összességében jó kis könyv, érdemes elolvasni, mert van benne pár (kiemelném, csak pár) eredeti ötlet ami talán nem jut eszébe az embereknek túl sűrűn. Mondjuk a Hófehérke és a hét törpe, a Tükröm, tükröm, az Aranyhaj és a három báró eléggé beszédes címmel voltak megáldva, és lehetett tudni, hogy mégis mi fog benne történni. Legérdekesebb: Farkasbőrbe bújt bárány Érdekes volt, mert sok dologra gondoltam benne, és a bevezetés nem is volt annyira egyértelmű, már majdnem fintorogtam, hogy jó de akkor most mivan? Amikor rájöttem, hogy mi van. Hogy mit meg nem tesz a feleség a férjéért, vagy magáért? Érdekelte, hogy mi volt  a legjobb élménye a férfinek, és hát kiderült, hogy egy szajha, hát akkor ő eljátszotta ugyanazt, szajhának állt a férje számára, és hagyta, hogy azt tegye vele, amit azzal a nővel, úgy beszéljen vele stb

Ben Elton: Vakvilág

„Mindenki híres. Törvény szerint.” „Képzelj el egy világot, ahol mindenki mindent tud mindenkiről. Ahol a „megosztás” mindenekfeletti érték, és a magánélet veszélyes perverziónak számít. A vakhit és a tudatlanság legsötétebb világát, ahol a kizárólagos szórakozás a szex és a mások életében való vájkálás. Ahol a magánszféra bűn. Itt nem lehet titkod!” Ben Elton által megálmodott világ mindennél borzalmasabb, mégis könnyen hihető a mai világban. Képzeld el, hogy mindent, ami történik, veled megosztasz folyamatosan, a szomszédjaid látják életed minden mozdulatát (már ha érdekli őket). Nem lehet magánéleted, mert a titok, és így a magánélet bűn, Egyház ellenes cselekedett. És képzeld el, hogy mégis arra vágysz, hogy legyenek titkaid. Én szerettem Traffordot, mert titkai voltak, mert kiállt a titkaiért, a végsőkig. A történet alapjában véve nem is annyira abszurd, tekintve a mai világ Facebbok őrületét, tehát sajnos elképzelhető jövőkép. A történet amúgy, nem túl távoli jövőben j

Himaruya Hidekaz: Hetalia - Tengelyhatalmak 1.

 Magyarország és Ausztria Ismertető: Mi történne, ha a világ országai hirtelen megelevenednének, és ők játsszanák el a különböző történelmi eseményeket? A Hetaliában a káosz garantált: Olaszország gyáva és csak a spagetti érdekli, Amerikának hőskomplexusa van és zabálja a hamburgert, Oroszország vodkát vedel és terrorizálja környezetét, a borimádó Franciaország mindenkit hanyatt döntene, aki él és mozog, Magyarország pedig Ausztria felesége, de gyerekkorában fiúnak hitte magát. Így persze sehogy sem tudnak dűlőre jutni egymással, és már az sem biztos, hogy minden úgy alakult, ahogy a történelemkönyvekből ismerjük. Vélemény: A rajzolás: Nem sikerült túl jóra, legalábbis szerintem lehetett volna jobb, kicsit kidolgozottabb mint ami. Mert tényleg nem látom, hogy be van fejezve, néha olyan érzésem van, mintha egy vázlatot rajzoltak volna, mert csak erre volt idő, és zutty kiadták. A történet: A fülszöveg alapján ez egy nagyon érdekes manga lehetne. Tényleg mert orszá

Szerepjáték : Harry Pottertől - Atlantiszig

Egy kis áttekintés magamnak, hátha írás közben rájövök, hol volt a hiba. Én a szerepjátszást nagyon amatőr szinten kezdtem, de sokan vannak így, kb. lehettem....13, 14 éves? Akkor még korlátlan netről álmodni sem lehetett, és itthon voltak a testvéreim is, tehát volt havonta 20 óra amit osztottunk 4 felé, tehát kb. havonta öt órám az is főleg este, mert ne csúcsidőben netezzen az ember. Tehát amúgy is amatőr voltam, és időm se nagyon volt, így kezdtem a Harry Potter lázzal együtt az akkor még Roxfort néven futó, ma már Martion nevű mágusképzőt. Majd egy év után abbahagytam, és rá kb. két évre, tehát 16 évesen újra regisztráltam, akkor már kicsit jobban ment az egész. Kevésbé tettem fel offos kérdést a játéktéren :P Kb. 5 évig lehettem tagja a társaságnak, rengeteg találkozón vettem részt, és rengeteg ismeretséget szereztem, amiből mára talán kettő van meg...talán kettő, velük se beszélek túl sokat. Kiutáltak, mert nem illettem a képbe, túl "kreatív" voltam. Untam azt, hogy