Ugrás a fő tartalomra

Melanie Trede – Lorenz Bichler: Hirosige

Úgy körülbelül egy éve vettem meg ezt a könyvet, és nagyjából akkor el is kezdtem olvasni. A mai nappal fejeztem be!
 Természetesen nem azért tartott majd egy évig az olvasás, mert annyira unalmas lenne, vagy éppen nem is érdekel a japán művészet. Hanem azért tartott majdnem egy évig elolvasnom a kötetet, mert nem akartam vele sietni. Nem akartam gyorsan végigszáguldani rajta. Időt akartam hagyni annak, hogy a képeket megcsodáljam és a leírásokat elolvassam és természetesen nem mindig volt rá hangulat, így ez is lassított.
 Azoknak akik szeretik a japán művészetet, mindenképpen ajánlom. Mert rengeteg érdekes dolgot mond egy-egy képről. A leglassabban haladós rész az eleje volt, amikor minden tudnivalót megkaptunk, úgy általában Hirosige-ről, és az ő művészetéről, arról miért és hogy készült a Száz nevezetes látkép Edo-ról és a hasonló kötetei, metszetei. Hogy miként ismerte meg nyugat is az ő művészetét. Milyen hatással volt Ő a nyugatra és a Nyugat Őrá. Kortársakról és egyéb művészekről.
 Összehasonlítva Hokuszai-val, be kell ismernem, hogy nekem Hokuszai művei jobban tetszenek, és úgy gondolom, hogy Magyarországon azok jóval ismertebbek is, mint Hirosige művei.
 A kiadásról:
 A könyv kialakítása gyönyörű, de roppant mód nem olvasó barát. Egyrészt a méretei miatt, ami a metszetek miatt szükséges is, és hát művészeti albumok már csak ilyen nagyok. De a kemény borítás nélkül nincs tartása, és érzetre majd 1,5 kg, tehát nehéz tartogatni. Mivel a kemény borításhoz nincs rögzítve, így az hiába van, ha nem asztalon olvasnád (psszt, én ágyba is olvastam, de roppant kényelmetlen úgy :D). De azon kívül, hogy a kialakítás és kivitelezés nem olvasó barát, ettől még szép a szemnek. És albumoknál ez nagy előny. Gyönyörűen visszaadja a metszetek szépségét, és még tapintani is kellemes.
 Az én kötetem egy kicsit "selejtes", mert az egyik metszet magyarázó szövege Holland lett. Mint a kiadónak írás után kiderült, a nyomda keverte a lapokat, így relatíve jó esetben csak az enyém ilyen, illetve szegény hollandé, amibe van egy magyar oldal :D Amúgy kedvesen felajánlották, hogy ha Budapesten járok kicserélik seperc alatt. Ez kedves dolog, de egy 2 kg-os könyvvel nem sétálgatok fel Budapestre csak ezért, külön meg elég nehéz súly, hogy pluszba cipeljem. Sajnos nem kaptam meg elektronikusan a hiányzó oldalamat, pedig azért érdelet volna :(


A könyv áráról:
Drága, nagyon drága. Tudom, hogy a kialakítás, a tartalom és a minőség miatt, de akkor is drága! Szó ami szó, évekig gyűjtöttem volna rá, akkor is sajnáltam volna rá a pénzt. Egy fizetésemeléskor rendeltem meg magamnak, mint jutalom, mert miért ne. És így volt 8.900 köröl, az eredeti 13.000 helyett. Olvasás után az árat amúgy még mindig kicsit sokallom.
 Ugyanis nem érzem azt, hogy ezt a könyvet még sokszor előveszem és olvasgatom, vagy lapozgatom. Ellenben megfordult a fejemben az, hogy szétvágom és szép fali díszt csinálok a metszetekből, igen tudom-tudom, ez könyvbarbárság, de legalább akkor a kedvenc metszeteimet látnám minden nap :P







Minden esetre kellemes élmény marad mindenképpen. Aki teheti olvassa el, ha anyagilag megteheti és igényli is, akkor szerezze be, mert szép, és sok információval ellátott könyv.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é