2014. január 26., vasárnap

Tera Lynn Childs: Forgive My Fins – Hableányok kíméljenek

Fülszöveg:
Lily Sandersonnak van egy titka – nem az, hogy halálosan szerelmes a Brody Bennett nevű jóképű úszóistenbe, akinek láttán a szíve partra vetett halként vergődik. A viszonzatlan szerelmet még egy normális kamaszlány is nehezen éli meg, de ha valaki félig ember, félig sellő, mint Lily, végképp nem beszélhetünk egyszerű kis kalandról. Lily titka nem derülhet ki, mivel ő nem akármilyen sellő, hanem Thalasszinia hercegnője. Amikor Lily három éve megtudta, hogy az édesanyja valójában ember volt, végre rájött, miért nem érzi igazán otthon magát Thalassziniában. Azóta is a szárazföldön él, és a Seaview Gimnáziumba jár, abban a reményben, hogy sikerül igazi otthonra lelnie. Persze a szárazföldön is akadnak nehézségek – például Quince Fletcher, a bunkó motoros srác a szomszédból –, de egy komoly előny azért van: Brody. A gond csak az, hogy a sellők nem igazán hívei az alkalmi kapcsolatoknak – amint kötődni kezdenek valakihez, az érzés örökre szól. Amikor Lily kísérlete, hogy elnyerje Brody szívét, kínos félreértések szökőárját zúdítja az érintettek nyakába, a lány kész szembenézni a szerelmi dráma fenyegetően tornyosuló hullámaival, és hamar rájön, hogy révbe érni nem is olyan könnyű, mint gondolnánk.

Nem emlékszem pontosan mikor kaptam a könyvet kölcsön @Nita_Könyvgalaxis –tól, de már régen volt az biztos, talán két éve Molyszületésnapon? Mindegy is, már égett a fejem, hogy ez még mindig nálam van, és még mindig nem olvastam. Eltelt egy év, eltelt kettő, és tényleg én szeretek gyorsan visszaadni mindent a jogos tulajdonosának, csak hát, jött a recenziós korszakom, és így a kölcsön és magánkönyvtár szépen háttérbe került. Mindent olvastam, csak nem ezeket. De idén ugyebár már kicsit szabadabb vagyok ilyen téren, úgyhogy eldöntöttem, hogy idén mindenki visszakapja a könyvét. Ez amúgy hála a cseréknek eléggé leminimalizálódott, mert  kölcsön már csak @Diosz: Kísértés Rt.-je van, illetve @Sicc-től a Könyvtolvaj, @Liliane _Evans –tól, a Feed-Etetés, meg az egyik kolléganőmtől az Én, a szexmániás (kell, hogy legyen valami pocsék az évben, hogy kedvemre kritizálhassak). Illetve még nálam van @Helenytől az Árnyékvilág. Utazóban hála az égnek csak egy van, a Fekete Láng Urai 1….tehát ezeket idén szeretném visszaadni annak akié. Ennek a projektnek köszönhetően olvastam a fenn említett könyvet is. Írták is, hogy nem gondolták volna, hogy én ilyeneket olvasok. Ki kell ábrándítanom az embereket, akik még a blog alapján nem jöttek rá, miket olvasok. Nekem nincs tematikám, nincs konkrét műfaj aminél leragadok. Olvasok én mesekönyvtől elkezdve, szakirodalomig mindent. De tényleg mindent. Igen, ilyen hab könnyű sellős romantikusokat is.
 Kifejezetten jókor kapott el a könyv, lehet nem véletlen vártam vele két évet? Egy könnyed, nem
gondolkozós könyvre vágytam, és azt meg is kaptam. Ugyan a főhősnő vak szerelme és ábrándos gondolatai néha már sok volt, de a férfi főszereplő viccessége és csipkelődése kellően ellensúlyozta a picsogást. Sablon. Az egész könyv tényleg sablon, egy eredeti ötletet sem igazán találtam benne. Pedig szerintem eredeti akart lenni…de a sellők is olyanok mint a vámpírok és vérfarkasok, ha egy kicsit utána olvastál, akkor újdonságot már nem fog hozni. Egy sima tini szerelem, vívódás, csak annyi, hogy a lány sellőből van, a fiú meg rápipált azzal, hogy megcsókolta, mert így sellővé fog válni. Ez a rész amúgy szerintem egy nagy ki****s. És nem is volt tiszta, hogy hogyan lett Lily egyáltalán sellő, apuci sellő, anyuci ember volt, nem volt kötés köztük, tehát sosem csókolták meg egymást. Hát, nagyon romantikus kapcsolat lehetett. Vagy vázolta, hogyha megcsókolja akkor sellősíti? Na mindegy ez a rész nekem kicsit fura volt. De amúgy a könyv gyorsan haladós és tényleg nem kell gondolkodnod rajta, már úgy a 20. Oldalnál sejted a végét.
Epilógus:  egy egész oldalnyi iromány, ami miatt azt hiszem,  el van rontva a könyv! Nem kellett volna belőle sorozatot csinálni, mert szerintem nincs annyi írnivaló ebben a témában, hogy ennyire nagyon körbe legyen járva. Főleg azaz irány amit venni akar…

Belbecs: 4/5 – habkönnyű olvasmány, sellőkre írt romantika.

Külcsín: 5/5 – tetszik a borító, és tetszik a könyv úgy maga belülről is. Nem találtam elgépelést, csak egyszer egy nevet elrontottak valahol az elején, de annyira nem akadtam fenn rajta.

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.