2014. január 12., vasárnap

Tamenaga Shunsui: 47 rónin

Fülszöveg: Tamenaga Shunsui (1790–1844) az Edo-korszak egyik jelentős írója. Nevéhez számos ismert regény köthető, melyek igen korán már Nyugaton is ismertté váltak. Ezek közé tartozik ez a mű is, melynek eredeti címe Chushingura, vagyis a „Hűséges szolgák”. Edward Greey átdolgozásában már 1880-ban megjelent angolul. A magyar változat ez alapján készült el, Szász Károly fordításában, és látott napvilágot 1895-ben. Így alighanem ez az első magyar nyelvre lefordított japán regény, melynek létéről még a szakértő közönség is elfeledkezett.
A több szempontból is kuriózumnak, ritkaságnak számító regény 115 év után először olvasható magyarul. A negyvenhét gazdáját vesztett szamuráj megindító és romantikus története nem csupán a japán irodalom nagy hatású alkotása, hanem a magyar fordítási irodalom egyik ritka és majdnem elfeledett gyöngyszeme. Jelentőségét jól mutatja, hogy már 1907-ben egy kabuki-előadás felhasználásával film készült belőle Japánban. A legjelentősebb japán filmadaptáció Kenji Mizoguchi (1898–1956) rendező nevéhez fűződik, aki 1941–42-ben két részes, 220 perces fekete-fehér filmet készített a mű alapján, melyet angol nyelvű változatban a The 47 Ronin címen ismerhettek meg a világon. Azóta még számos mozifilm és tévésorozat formájában feldolgozták a történetet. A legújabb filmváltozatát az idén februárban az Universal Pictures kezdte el forgatni a rákospalotai Raleigh stúdióban, Keanu Reeves főszereplésével.


 A 47 rónint, ahogy a fülszöveg is taglalja sokszor dolgozták fel, könyv, film, színdarab formájában. Érdemes is, mert szerintem egy kifejezetten jó „hőseposz”, ami a jelen generáció előtt is példával járhat, hűségről, odaadásról, szerelemről és bosszúról.
 A könyvet 2011-ben vettem a könyvfesztiválon, emlékem szerint az első könyvfesztivál volt, ahova felmentem, és mint minden moly (legalábbis a legtöbb), egyik standtól a másikig sétáltam, és mindenhol néztem, hogy mit kéne venni, mit engedhetek meg, és mit bírok még el. Emlékszem egyedül voltam, és a Déli pályaudvarral volt valami gond, és Kelenföldön kellett leszállni, illetve, intercityvel kijutni Kelenföldre hazafelé, és csak a kedves kalauznak köszönhetem, hogy elértem a vonatom (kerek 1 percem volt, leszállni, lerohanni a lépcsőn arrébb menni, átrohanni, felrohanni és bevágódni a vonatba), tehát ki volt számolva, ennek ellenére, mint egy málhás csacsi úgy mentem haza. Mert gonoszak a szervezők és bank automatát is raktak az épületbe, így többet költöttem, mint terveztem….azóta megtanultam, hogy X összeggel megyek el, és nem érdekel, hogy van, automata akkor sem vásárolok annál többet, mint amivel elindultam – így is midig megszakadok.
 Tehát, első könyvfesztem elég kalandosra sikerült,  de sok szép könyvvel jöttem akkor is haza. Köztük, az idei első olvasmányom, a Különös Történetek (mini könyv) illetve a 47 rónin, amiről akkor körülbelül annyit tudtam, hogy…Japán. Igen, pontosan ennyit tudtam, még a fülszövegét sem olvastam el (tudom botor dolog, de nem szokásom, legalábbis nem mindig), tetszett a borító, jó volt a cím, ennyi éppenséggel elég, hogy megvegyek egy könyvet. És aztán úgy ahogy volt el is felejtettem, hogy ez nekem megvan és el akarom olvasni.
 Csak aztán szembejött velem a film előzetese, rákerestem Molyon, hogy van-e könyv belőle, és volt (kettő is). És akkor rájöttem, hogy „jé hát ez nekem megvan”, úgyhogy ő lett a második olvasmányom idén. Történetileg, a film előzetesét és a könyvet összevetve, túl sok közük nincs egymáshoz, csak hogy Róninok és 47-en vannak, és talán a bosszú és a végkifejlett is az. De a könyvben nem szerepel semmi misztikus sárkánnyá váló nőszemély. Rókaszellem mondjuk van a könyvben, de kb. ezzel ki is merült a misztikus szál. Érdekel, hogy az újabb könyv (filmes borítós), annak vajon már több köze van a filmhez, vagy az film után íródott könyv? Mindegy, tervben van az olvasása.
 A történet tehát tényleg jó, szépen logikusan felépített bosszú, az urukért. Elhitetni, hogy már nem is akarsz bosszút állni, és amikor már relatíve örömébe táncol az ellenség akkor odamész és bosszút állsz. Úgy is, hogy tudod, hogy feltehetően ennek az lesz a vége, hogy te is meg fogsz halni, akár sikerült a bosszú akár nem.
Egy oldal,ami szemlélteti a neveket

 Tényleg, nagyon pergő a könyv is, és tetszett, de mindig, amikor szerettem volna beleélni magamat a történetbe, akkor a fordításnak hála, úgy kiszakítottak, hogy az már durva. Ugyanis, nem tudom milyen elmebeteg indítatásból, de a japán neveket, lefordították! Gondoltam, hogy régi fordítás van átvéve biztos azért… de nem. Ugyanis a könyv végében a függelék tartalmazza a körülbelül 20 oldalas eredeti magyar fordítást, amit régen újságban közöltek (3 vagy 4 részben), folytatásosan, és ott…igen ott a japánoknak japán nevük van! Mert nekem, ne legyen Kamea Szama, Teknőskuti gróf (gróf sem, de ezen mondjuk, hogy nem akadok fenn), és ne legyenek Kisfélsziget lovag, Fehérharisnya asszony és még a fene tudja miknek fordított nevű emberek, mert tényleg…de komolyan. Nem lehet komolyan venni a történetet, ha azt olvasod, hogy Fehérharisnya asszony ármánykodik stb….(amúgy ezektől a nevektől mindig az ugrott be, hogy valami indián törzs tagjai mennek….harcolnak, japán közegben).

Belbecs: 4/5 – a történet remek, egyszerűen megéri feldolgozni.

Külcsín: 2/5 – Szép borító, szép kiadás, borzalmas szerkesztés, borzalmas fordítás….egyszerűen a kevésbé elszántak kedvét is elveszi attól, hogy elolvassák végig.

Könyv adatai:
Kiadó: Fapadoskönyv.hu
Kiadási év: 2011
ISBN: 9789633292884
Oldalszám: 258
Fordította: Békyné Kiss Adrien, Tokaji Zsolt
Vélemények:

0 megjegyzés: