Fülszöveg: Tamenaga
Shunsui (1790–1844) az Edo-korszak egyik jelentős írója. Nevéhez számos ismert
regény köthető, melyek igen korán már Nyugaton is ismertté váltak. Ezek közé
tartozik ez a mű is, melynek eredeti címe Chushingura, vagyis a „Hűséges
szolgák”. Edward Greey átdolgozásában már 1880-ban megjelent angolul. A magyar
változat ez alapján készült el, Szász Károly fordításában, és látott napvilágot
1895-ben. Így alighanem ez az első magyar nyelvre lefordított japán regény,
melynek létéről még a szakértő közönség is elfeledkezett.
A több szempontból is kuriózumnak, ritkaságnak számító
regény 115 év után először olvasható magyarul. A negyvenhét gazdáját vesztett
szamuráj megindító és romantikus története nem csupán a japán irodalom nagy
hatású alkotása, hanem a magyar fordítási irodalom egyik ritka és majdnem
elfeledett gyöngyszeme. Jelentőségét jól mutatja, hogy már 1907-ben egy kabuki-előadás
felhasználásával film készült belőle Japánban. A legjelentősebb japán
filmadaptáció Kenji Mizoguchi (1898–1956) rendező nevéhez fűződik, aki
1941–42-ben két részes, 220 perces fekete-fehér filmet készített a mű alapján,
melyet angol nyelvű változatban a The 47 Ronin címen ismerhettek meg a világon.
Azóta még számos mozifilm és tévésorozat formájában feldolgozták a történetet.
A legújabb filmváltozatát az idén februárban az Universal Pictures kezdte el
forgatni a rákospalotai Raleigh stúdióban, Keanu Reeves főszereplésével.
A 47 rónint, ahogy a
fülszöveg is taglalja sokszor dolgozták fel, könyv, film, színdarab formájában.
Érdemes is, mert szerintem egy kifejezetten jó „hőseposz”, ami a jelen
generáció előtt is példával járhat, hűségről, odaadásról, szerelemről és
bosszúról.
A könyvet 2011-ben
vettem a könyvfesztiválon, emlékem szerint az első könyvfesztivál volt, ahova
felmentem, és mint minden moly (legalábbis a legtöbb), egyik standtól a másikig
sétáltam, és mindenhol néztem, hogy mit kéne venni, mit engedhetek meg, és mit
bírok még el. Emlékszem egyedül voltam, és a Déli pályaudvarral volt valami
gond, és Kelenföldön kellett leszállni, illetve, intercityvel kijutni Kelenföldre
hazafelé, és csak a kedves kalauznak köszönhetem, hogy elértem a vonatom (kerek
1 percem volt, leszállni, lerohanni a lépcsőn arrébb menni, átrohanni,
felrohanni és bevágódni a vonatba), tehát ki volt számolva, ennek ellenére,
mint egy málhás csacsi úgy mentem haza. Mert gonoszak a szervezők és bank
automatát is raktak az épületbe, így többet költöttem, mint terveztem….azóta
megtanultam, hogy X összeggel megyek el, és nem érdekel, hogy van, automata
akkor sem vásárolok annál többet, mint amivel elindultam – így is midig
megszakadok.
Tehát, első
könyvfesztem elég kalandosra sikerült,
de sok szép könyvvel jöttem akkor is haza. Köztük, az idei első
olvasmányom, a Különös Történetek (mini könyv) illetve a 47 rónin, amiről akkor
körülbelül annyit tudtam, hogy…Japán. Igen, pontosan ennyit tudtam, még a
fülszövegét sem olvastam el (tudom botor dolog, de nem szokásom, legalábbis nem
mindig), tetszett a borító, jó volt a cím, ennyi éppenséggel elég, hogy
megvegyek egy könyvet. És aztán úgy ahogy volt el is felejtettem, hogy ez nekem
megvan és el akarom olvasni.
Csak aztán szembejött
velem a film előzetese, rákerestem Molyon, hogy van-e könyv belőle, és volt
(kettő is). És akkor rájöttem, hogy „jé hát ez nekem megvan”, úgyhogy ő lett a
második olvasmányom idén. Történetileg, a film előzetesét és a könyvet
összevetve, túl sok közük nincs egymáshoz, csak hogy Róninok és 47-en vannak,
és talán a bosszú és a végkifejlett is az. De a könyvben nem szerepel semmi
misztikus sárkánnyá váló nőszemély. Rókaszellem mondjuk van a könyvben, de kb.
ezzel ki is merült a misztikus szál. Érdekel, hogy az újabb könyv (filmes
borítós), annak vajon már több köze van a filmhez, vagy az film után íródott
könyv? Mindegy, tervben van az olvasása.
A történet tehát
tényleg jó, szépen logikusan felépített bosszú, az urukért. Elhitetni, hogy már
nem is akarsz bosszút állni, és amikor már relatíve örömébe táncol az ellenség
akkor odamész és bosszút állsz. Úgy is, hogy tudod, hogy feltehetően ennek az
lesz a vége, hogy te is meg fogsz halni, akár sikerült a bosszú akár nem.
 |
| Egy oldal,ami szemlélteti a neveket |
Tényleg, nagyon pergő
a könyv is, és tetszett, de mindig, amikor szerettem volna beleélni magamat a
történetbe, akkor a fordításnak hála, úgy kiszakítottak, hogy az már durva. Ugyanis,
nem tudom milyen elmebeteg indítatásból, de a japán neveket, lefordították! Gondoltam,
hogy régi fordítás van átvéve biztos azért… de nem. Ugyanis a könyv végében a
függelék tartalmazza a körülbelül 20 oldalas eredeti magyar fordítást, amit
régen újságban közöltek (3 vagy 4 részben), folytatásosan, és ott…igen ott a
japánoknak japán nevük van! Mert nekem, ne legyen Kamea Szama, Teknőskuti gróf
(gróf sem, de ezen mondjuk, hogy nem akadok fenn), és ne legyenek Kisfélsziget
lovag, Fehérharisnya asszony és még a fene tudja miknek fordított nevű emberek,
mert tényleg…de komolyan. Nem lehet komolyan venni a történetet, ha azt
olvasod, hogy Fehérharisnya asszony ármánykodik stb….(amúgy ezektől a nevektől
mindig az ugrott be, hogy valami indián törzs tagjai mennek….harcolnak, japán
közegben).
Belbecs: 4/5 – a történet
remek, egyszerűen megéri feldolgozni.
Külcsín: 2/5 –
Szép borító, szép kiadás, borzalmas szerkesztés, borzalmas fordítás….egyszerűen
a kevésbé elszántak kedvét is elveszi attól, hogy elolvassák végig.
Könyv adatai:
Kiadó:
Fapadoskönyv.hu
Kiadási év: 2011
ISBN:
9789633292884
Oldalszám: 258
Fordította: Békyné
Kiss Adrien, Tokaji Zsolt
Megjegyzések