Könyvmolyok problémái

Mivel a posztokkal nem nagyon haladok, gondoltam kitöltök pár ilyen booktag-et. Ez volt az első amivel összefutottam hirtelen, pedig egy csomóra bejelöltek, úgyhogy visszakeresem azokat is.

1. Körülbelül 20.000 könyv van az „Elolvasni” listádon. Hogy a fenébe döntöd el, hogy mit olvasol el legközelebb?

Nos, igen, hogy döntöm el. Van, amikor használom a moly „random olvasatlan könyv a várólistádról” funkciót, vagy ennek tesóját, a „random olvasatlan könyv a magánkönyvtáradból”-t. Amiket aztán addig nyomogatok, míg olyan könyv nem jön ki, amihez kedvem is van. Ismerős ugye? A legújabb elméletem az, hogy odamegyek a polchoz, és leemelek egyet. Ezzel amúgy ugyanaz a gond, mint az előzőekkel… ha nem tetszik, visszarakom és kezdem elölről. Vannak persze „közeljövőben” olvasandó könyveim is, amiket folyamatosan tolok magam előtt, pedig nem szabadna… ők lennének az elsőbbséget élvezettek… és vannak a frissen beszerzettek, amiket kihívás miatt kellene gyorsan olvasni… ennek ellenére idén még nem sikerült zsigerből jót választanom. Olvasási válság :(

2. Már elolvastad, több mint a könyv felét, de egyszerűen nem tetszik neked. Abbahagyod, vagy folytatod?

Recit, nagyon ritkán hagyok félbe, akkor is, ha pocsék! Önkínzó könyveket, amiket eleve tudom, hogy rossz lesz, szintén nem hagyom félbe, mert  olvasatlanul nem lehet kritikát írni. A nem recenzió, és nem „alapból pocsék” könyveknél abbahagyom, ha nem tetszik. Bár ha már a könyv feléig elszenvedtem magam, akkor nem lehet annyira rossz… általában első 30-50 oldalban kiderül, hogy nem kompatibilis velem a könyv.

3. Közeledik az év vége és oly közel, mégis távol vagy az olvasási kihívásod teljesítéséhez. Megpróbálsz felzárkózni, és ha igen, akkor mégis hogyan?

Nem nagyon veszek részt kihívásokon. A legtöbb hosszú lejáratú és így nincs nagy hajrá. No meg év közepétől lehetett látni például, hogy Worsi, Amit főztél edd is meg kihívását buktam, onnantól már nem is túlzottan stresszelt a dolog. Izolda kihívása a 80%-os magánkönyvtár olvasottsággal, meg még olyan távoli lejáratos… jah, hogy 3 év alatt kéne 700 magánkönyvtárit olvasni körülbelül? Teljesen teljesíthető :D…

4. Egy könyvsorozatnak, amit egyszerűen imádsz, a borítói. Nem. Egyeznek!! Hogy birkózol meg ezzel a szörnyűséggel?

Könnyen! Ilyen mélységig azért nem érdekelnek a borítók. Tény, hogy láttam olyan könyvsorozatot, ami borító-gerinc részenként megváltozott, aztán vissza, és hülyén néz ki a polcon. Na ha ilyenem lenne… meditálnék azon, hogy a bel tartalom számít, és nem néznék felé :D Olvasás közben úgyis csak az egyik van a kezemben, így nincs összehasonlítás.

5. Mindenki imádnak egy könyvet, amit te egyszerűen ki nem állhatsz. Kivel osztod meg az érzéseidet?

Barátaimmal a Molyon, munkatársakkal, random gyanútlan olvasókkal! Főleg a blogon írom ki magamból az ilyeneket is. És általában pont az ilyen posztok hozzák a blog felé a „szóljunk be, mert nem érted a könyvet” kommentelőket. Ők amúgy viccesek!

6. Nyilvános helyen olvasol éppen és hirtelen elkezdesz sírni a könyvön. Mihez kezdesz magaddal?

Sírok! Hülye a kérdés. Mit tennék, érzékeny lélek vagyok, ha olyan van, akkor mélyeket lélegzek, körbenézek, hogy mindenki engem figyel-e, vagy nem. Próbálom megrázni magam, hogy „ez egy könyv, ez csak le van írva, nincs is úgy”… nem, amúgy ez nem válik be, de azért próbálkozom. Nagy bőgésem még nem volt nyilvános helyen, de torokszorítós már párszor igen.

7. A folytatása egy könyvnek, amit nagyon imádtál, éppen most jelent meg, de már nem emlékszel mindenre az előző részből. Újraolvasod az előző könyvet? Vagy inkább nem olvasod el ezt a folytatást? Keresel valami összefoglalót róla az interneten? Esetleg elkezdesz bőgni a frusztrációtól?!

Általában én meg szoktam várni, hogy egy sorozat minden része megjelenjen, és csak utána állok neki. Vannak kivételek, itt áldom azokat, akik gondoltak arra, hogy mint a sorozatoknál az elejére egy „ez történt eddig” vagy az „előző részek tartalmából” összefoglalót írnak (pl. Összetört Glóriáknál örültem, mert már nem emlékeztem mindenre!). Újraolvasás nem valószínű, úgy vagyok vele, hogy eszembe jutnak a fontos dolgok, olvasás közben. Emiatt nem hagynám ki a következő részt. És emiatt bőgni sem szoktam… a függő végek, na, ott toporzékolni is tudok!! :D

8. Nem akarod senkinek, ismétlem, senkinek kölcsönadni a könyveidet! Hogyan utasítod vissza udvariasan az embereket, mikor kölcsönkérnek tőled egyet?

Ez nem jellemző rám, én szívesen adok kölcsön! Tény, hogy morcos vagyok, ha nem úgy kapom vissza, ahogy odaadtam! De szeretek kölcsönadni!

9. Ebben a hónapban már 5 könyvet kezdtél el és egyiket sem fejezted be. Hogyan lépsz túl ezen a „nem olvasási időszakon”?

Ha tudnám… nem volnék éppen benne.

10. Nagyon sok könyv jelenik meg, amikért szinte haldokolsz, hogy elolvashasd. Hányat fogsz ezek közül megvenni?

Megvenni… 10 nagyon vágyott könyvből körülbelül 1-et, vagy 2-őt. Megvetetem őket a könyvtárral, ez olcsóbb megoldás, és több ember örül neki! Vagy kölcsönkérem… vagy recenzióba kérem. Kevés a helyem, úgyhogy meg kell gondolni mit, vegyek meg!

11. Miután megvetted a könyvet, amire annyira vágytál, körülbelül mennyi ideig csücsülnek, a polcodon mire elolvasod őket?

Változó… 2 naptól 5-6-7-8 évig terjed az időintervallum, míg eljutok az olvasásig. Vannak olyanok amiket rögtönazonnal kell. De vannak olyanok is, amiket bár úgy vettem meg, hogy rögtönazonnal kell, mégis évekig porosodnak, mert mire sikerül megvennem, már elmúlt a varázsa :D