Köszönet a könyvért a
Park kiadónak!
A könyvet valójában már több mint egy hónapja elolvastam,
csak poszt nem íródott róla, ahogyan értékelés sem. Az olvasási válság, írási
válsággal is párosult ebből adódóan rengeteg jegyzetben maradt blog bejegyzésem
született. Amiket felcímkéztem, letöltöttem borítókat hozzá, minden adat
megvolt, csak maga a bejegyzés szövege nem. Már hét elején eldöntöttem, hogy
talán ideje lenne a vázlatokat eltűntetni onnan, mert szeretem lezárni a
dolgokat, és ezzel kicsit rendezettebbé válok, ha nincsenek függő dolgaim.
Mazettitől olvastam
már másik könyvet is, a Pasi a szomszéd sír mellől-t, aminek hála az írónő
írási stílusa nem volt már új számomra, nem jelentett gondot az, hogy a kicsit
nyers stílusát befogadjam. Olvasási válság ellenére is, egy nap sem kellett,
hogy a könyvet kivégezzem. Molyon kicsit félre volt címkézve, mert ott valaki
regénynek minősítette, holott valójában egy novellagyűjtemény, még úgy is, hogy
a történetek között vannak olyanok, amik egymáshoz kapcsolódnak.
 |
| Az írónő |
A könyvet annak
idején azért kértem, mert tetszett a Pasi a szomszéd sír mellől, és szerettem
volna olvasni tőle még. A könyvtárnak akkor még nem volt meg ez a kötet, és így
onnan nem tudtam kikölcsönözni, így kértem, és kaptam is. (azóta megvan a
könyvtárnak is).
Nem vagyok házas, sem
elvált, és még csak barátom sincs, így számomra a történetek amolyan
pozitív-negatív kritikák az életről, a párkapcsolatokról, arról, hogy mennyire
tönkre tudnak menni házasságok pitiáner, vagy éppen nem pitiáner dolgok miatt. Személyes
tapasztalat híján a környezetemet használhattam volna arra, hogy hümmögve
megjegyezzem „igen, ilyen van”. A legtöbb novella alapja elég valóságos, mert
bár nem ismerek párokat, akik hasonló dolgokat éltek át, vagy tapasztaltak,
mégis teljesen ki tudom nézni az emberekből. Az „édes bosszú” megvolt a legtöbb
novellában, voltak persze olyan történetek is, ahol aránylag normálisan ment
szét a pár, de legtöbb esetben a válást, a válófélben levést megsínylik az
emberek. A legmegdöbbentőbb novella a „Másképpen is lehet”, az a durva, hogy
kinézem az emberekből ezt, hogy vannak olyan elvakultan szerelmes egyedek, hogy
képesek olyasmire mint Eva. Amúgy ami nem reális, hogy bizony, ha ezt perre
viszi, simán kivizsgálták volna, és rájöttek volna arra a bizonyos módszerre,
ahogy teherbe esett Eva… sokszor. A novella fele körül már tudtam, hogy mi is
lehetett a módszer, főleg amikor elmondták, hogy kórházban dolgozik… amúgy ez
volt a legviccesebb novella is!
Sok novella ugyanis
nagyon negatív volt, feltehetően a válás témát nehéz pozitívan és viccesen
tálalni és a svédek már csak ilyen szókimondóak. A régmúltat visszaidéző
novella volt az egyetlen, ami nem tetszett. A többi novella meg ismerős volt,
feltehetően mert az életből merített. Például az a rész, amikor a nő azt
mondja, halálos beteg, csak hogy megtartsa a férjét. Hányszor hallotta már ezt
az ember? Vagy azt, hogy azért szülsz még egy gyereket, hogy megtartsd a
férjed,holott ez már csak akkor is egy egyoldalú kapcsolat, attól, hogy újabb
gyerek születik, ő nem fog jobban szeretni. Ráfogom, hogy az ilyen elkeseredett
emberek már nem tudnak racionálisan gondolkodni, és ezért csinálnak hülyeséget.
Csak a gyerekeket sajnálom…akik azért születtek a világra, hogy ne menjen szét
egy pár, azok nem egy boldog családba születnek.
Tetszett a kötetben
az is, hogy felvállalja és beleírja a nem szokványos párok életét és féltékenységét
is. volt meleg és leszbikus párról is történet és én ezt maximálisan pozitívan
értékelem! Örülök, hogy nem tabu az ő életük, nem olyan amit nem lehet megírni,
és igen, a meleg pároknál is vannak problémák. A leszbikus párnál mondjuk már-már
vicces volt az a féltékenység amit lerendezett az egyik fél, mert egy férfi
névjegykártyáját találta meg a barátnőjénél.
Belbecs: 4/5
Külcsín: 5/5
Tetszik a borító és tetszik a kivitelezés is. Elgépelést, félreütést nem találtam. Megnézve az eredeti
borítót azt hiszem, hogy előnyünkre vált, hogy váltottunk. A magyar borító
sokkal egyértelműbben utal arra, hogy miről is szól a könyv, ahogy a cím is
sokkal konkrétabb, bár nem tudok svédül, tehát lehet, hogy az is elég konkrét
volt, de a borító olyan semmilyen a svédnél.
Fülszöveg:
Pocsék dolog a válás, még a házasságnál is rosszabb
„Mazetti mindent tud a szerelemről, és két válás után van
egy-két szava az elmúlásáról is. És micsoda szavak ezek!” – Aftonbladet
„Szívszorító történetek az élet megpróbáltatásairól, a nagy
félreértésekről, az elmúló vagy soha el nem múló szerelemről, a boldogtalan
kapcsolatokban való létezés fájdalmáról.” – Expressen
Svédországban a házasságok több mint fele végződik válással.
Mégis sokkal több könyv és film szól a szerelem fellobbanásáról, mint az
elmúlásáról. Katarina Mazetti ezt a hiányt igyekszik pótolni Elváltak és
válófélben lévők panaszai című kötetének történeteivel.
Megismerkedhetünk egy nővel, aki megmagyarázhatatlan módon
újra és újra teherbe esik rég nem látott szerelmétől. Egy férjjel, aki szó
szerint szétbarkácsol egy házasságot, egy luxusfeleséggel, aki önhibáján kívül
lesz nélkülöző egyedülálló anya, és egy másik férjjel, aki hűtlenséggel vádolja
elhunyt feleségét. Az is kiderül, hogyan lehet kifirkálni magunkból a
fájdalmat, hogy milyenek egy patchwork-család kőkemény hétköznapjai, hogy
milyen előnyökkel jár, ha az embernek elváltak a szülei, és hogyan kezelték a
házastársi torzsalkodást 1829-ben.
Mazetti ezúttal is elemében van. Legújabb könyve tanulságos
olvasmány. Nem csak nőknek!
Te vitted a késeket én a villákat
a tányérokat és poharakat kettétörtük
a mai napig azon töröm a fejem
mire volnának leginkább alkalmasak a cserepek
Katarina Mazetti író, szerkesztő, kritikus, producer,
világszerte népszerű regények szerzője. Gyerekek és felnőttek egyaránt
rajonganak érte. Társadalmunk hóbortos szereplőit vitriolos tollal és sok
humorral ábrázolja. Népszerűsége töretlen, művei több tucat nyelven jelennek
meg.
 |
| Eredeti borító |
Kiadó: Park
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 200
Kötés:
Keménytáblás
ISBN:
9789633550816
Fordította:
Kertész Judit
Ár: 2.900 Ft
Megjegyzések