2015. március 25., szerda

Blake Crouch: Wayward Pines (Wayward Pines-trilógia 1.)


Azt hiszem, sokat elárul a könyvről az, hogy amikor elolvastam, egy napig meditáltam rajta, hogy megvegyem-e a következő részt. Amikor felkerült Rukkolára, rögtön adtam volna érte akár 30 pontot is, sőt, ha nem jöttem volna el dolgozni talán 80-at is, pedig elveimbe ütközik, hogy tíz pontnál többet adjak egy könyvvért. Hozzá kell tenni, hogy aznap már bementem az első könyvesboltba, hogy nem érdekel, akár teljes áron is megveszem… de nem volt. Így itthonról felmentem az Alexandra oldalára, kattintottam párat és ma már mehettem is érte. Lesprinteltem a fél várost miatta, és elértem a buszt! Tehát, tetszett az első rész! És úgy hagyott magamra, hogy evett belülről a kérdések sora!
 A könyvet nem olvastam volna, ha a borítót nézem, vagy a címet. Egyik sem fogott meg, még a fülszöveg sem.  Csak aztán láttam a sorozatból egy kis ajánló videót, és valahogy megfogott, pedig így visszanézve azt a videót nem is annyira izgalmas, sőt borzongatós, angolul volt és még csak nem is értettem mit beszélnek benne. Aztán a könyvtár megvette az első részt, és mint már előző posztomban is írtam, néha kihasználom a bennfentességemet és lecsapok az új könyvekre (Joe Hill: NOS4A2 - csak azért nem csaptam le, mert vastag…). Ez kellően vékony volt, hallottam is már róla, ugyebár láttam az ajánlóját is, és gondoltam akkor belevágok. Végtére is titkos ügynökös, nyomozós, nem lehet az rossz.

 Shanara megkérdezte az elején, hogy hogy tetszik, és akkor még nem tudtam igazán ezt szavakba önteni, mert úgy a feléig olyan érzésem volt, hogy ki akarom nyírni a főhőst, mert idegesítő! Persze a helyzetébe beleélve magamat, feltehetően ő volt a racionális és csak én pufogtam mindig, hogy hogyan lehet ekkora balf*sz. Ami a főhősön kívül zavart, az az idő! Amikor ő ott van 5 napja, de aki 10 napja tűnt el, az valójában már 30 éve ott él stb.stb. Sok volt az időugrás, és nagyon-nagyon lassan állt össze, hogy Miért van az idő eltolódás! És az is csak a végén derült ki, hogy ki miért van ott, és, ki miért tette azt, amit tett. Tehát, akik szintén az elején felhúzzák magukat, hogy „mi a sz*r van” azok ne adják fel, a végén úgy a kérdések 90%-ra választ kapunk… meg aztán kapunk ezer további kérdést. Például azt, hogy jó, de ebből miért kell trilógiát csinálni? Ugyanis a kötet elkezdődik, vergődik - menekül - megvilágosodik a főhős, aztán megtudunk elég sok dolgot a városról és arról mi van a falon túl, és ennyi. Tehát itt kb. le is lehetne zárni. Mégis ott van az, hogy de mi lesz ezután? Rengeteg filozófiai kérdést feltettek az utolsó 50 oldalon, rengeteg olyasmit, amin lehet merengeni, és kell is merengeni. És igen, elérték, hogy megvegyem a második részt, pedig idén eléggé minimalizálom, hogy mire adok ki egyáltalán pénzt… erre kiadom (persze utána eladom, mert nem újraolvasós, és nincs meg az első rész, de elérte, hogy megvegyem! És eléri feltehetően azt is, hogy könyvfesztiválon bezsákmányolom a záró kötetet. Csak kérdés, hogy bírom ki könyvfesztiválig????)

Belbecs: 5/5
Bár idegesítően tökéletes és elpusztíthatatlan a főhős, mégis sérülékeny lelkileg. Annak ellenére, hogy balf*sznak tartom, tény, hogy más korántsem élte volna túl azt a sok hülyeséget, amit ő igen. Remélem, hogy nem kell benne csalódnom a következő két kötetben sem, mert ha igen, mérges leszek! A helyszín érdekes! Főleg a bázis. Onnantól, hogy megvilágosodunk, és tudjuk a hátteret máris minden érthető lesz. Addig meg, bután lehet nézni néhány megmozdulásnál. Sőt elég sokszor néztem bután kikerekedő szemekkel. A lincselős részeknél mondjuk az járt az eszembe, „hogy atya úr isten, az emberi kegyetlenség határtalan”.
 Plusz pont a háttér mondanivalóért és elgondolkodtató témafelvetésekért, ennek ellenére az egész kitervelője szerintem egy pszichopata állat! Még, ha igaza is van, és feltehetően ez az egész jó szándékból jött létre, csak éppen nem mázas borításban.

Külcsín: 3/5
Hát….nekem nem tetszik a borító. A cím sem, de azt megértem. Az eredeti borító jobban tetszik, de annak sincsen semmi köze a történethez, azon kívül, hogy vannak fák az erdőben!  A magyar borító ebben egy kicsit jobb, bár az a piros sáv, amin egy ordító vagy akármilyen kép van az ronda rajta. Viszont jobban látszik, hogy egy szép völgykatlanról van szó ahonnan a büdös életbe nem jutsz ki.



Fülszöveg:
Ethan Burke különleges ügynök világos küldetéssel érkezik az idahói Wayward Pines-ba: meg kell találnia és haza kell juttatnia két társát, akik egy hónappal korábban tűntek el az idilli kisvárosban. Mielőtt azonban felvehetné a kapcsolatot a helyi erőkkel, baleset áldozata lesz. Kórházban tér magához, igazolvány, mobiltelefon és aktatáska nélkül. S bár a személyzet nagyon kedves vele, őt mégis nyugtalanítja valami.
Ahogy telnek a napok, Ethan nyomozása egyre több kérdést vet fel. Miért nem tudja felhívni a feleségét és a fiát? Miért nem hiszik el a helyiek, hogy ő különleges ügynök? S mi célt szolgál a várost körülvevő elektromos kerítés? A lakosokat akarják bent tartani vele? Vagy valami mást odakint? Nyomozásának végére Ethan szörnyű dolgokra döbben rá: talán soha nem jut ki élve Wayward Pines-ból, mert ő már nem ugyanaz az ember, aki egykoron volt.

Eredeti mű: Blake Crouch: Pines
Eredeti megjelenés éve: 2012
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 288
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786155522000
Fordította: Makai Péter Kristóf
Ár: 2.980 Ft
Vélemények:

0 megjegyzés: