2015. március 10., kedd

Ana Galán: A baobabfa (Mondragó 3.)

 Talán múlthéten volt, hogy egy anyuka a sorozat első kötetét hozta vissza a könyvtárba, és mesélte, hogy reméli, benn van a második rész, mert nagyon tetszett a fiának a könyv, és szeretnék tovább olvasni Miró kalandjait! Benn volt a második rész, természetesen el is vitték. Akkor döntöttem el, hogy előre veszem a harmadik kötetet az olvasási sorrendbe, mert elég gyorsan haladnak, feltehetően hamarosan olvasnák a harmadikat is. No meg, nem egy hosszú kötet, úgyhogy nem tart sokáig az olvasása! Holnap már vissza is viszem a könyvtárba, hogy más is olvashassa!
 Szeretem ezt a sorozatot annak ellenére, hogy idegesítően sokáig fogják húzni az egészet. Elejével még azt hittem, hogy ez egy trilógia, vagy valami rövidebb sorozat, de most, a könyv hátulját megnézve, ahol felsorolják a kötetcímeket látható, hogy összesen 7 részes lesz a sorozat. Tehát beváltja azt, amire gondoltam, tehát 1 mag 1 részben + a megoldásnak egy rész. Kíváncsi leszek, hogy végig fenn tudják-e tartani az olvasók kíváncsiságát, hogy végig az lesz-e, hogy várod a következőt. És persze csak remélni tudom, hogy a kiadó a tervezetet tartani tudja, és hogy kellően nyereségesek lesznek (vagy más forrásuk lesz), hogy végig ki tudják adni a sorozatot. Nem panaszkodhatunk, 2013-tól 2014-ig 3 rész megjelent, az már a sorozat majdnem fele! Láthatóan tudják tartani a kb. félévente egy kötet átlagot. Én szurkolok nekik!

 Vannak persze hiányosságai a köteteknek, az, hogy csak egy részfeladatot sikerül teljesíteni részenként pont elég ahhoz, hogy húzzák, néha szükségtelenül a történetet. Persze ezt egészben kiadva egy közepes vastagságú regényt kapnánk, és talán kevésbé lenne izgalmas az egyhuzamban olvasás, de engem kifejezetten zavar, hogy „hopp, keres magot, és hopp kaland, kaland, megvan a mag… hopp keres magot” és így tovább. Tehát mindig ugyanaz forog, persze másik fához mennek, másik magot keresnek, de ugyanaz a bunkó (Furda) állja útjukat, ugyanaz az informátor (Rídel, a beszélő könyv), mindig ugyanaz az akadályozó (Mondragó… vajon valaha normális lesz?), csak a helyszínek váltakoznak, és azok sem túlzottan nagyot, tekintve, hogy egy leszűkült térben mozog a történet.
 A sárkányokat még mindig bírom, bár ebben a részben túl sok feladatuk, vagy szerepük nem volt. Mondragó hozza a formáját, tehát bajt okoz, szerencsétlenkedik és a változatosság kedvéért mindenki haragszik rá, de persze a végkifejlethez kell ő is, mert nélküle nem oldódhatna meg a probléma, amit nem mellékesen ő okozott.
 A rajzokat szeretem, bár még mindig vallom, hogy erős Így neveld, a Sárkányod beütése van az egésznek. Feltehetően mert fiatalok a szereplők és a sárkányok kiköpött olyanok, mint a rajzfilmben :D, Rídel meg nálam még mindig Harry Potter koppintásnak érződik, de úgy vagyok vele, hogy amíg nem érek a sorozat végére, és nem bizonyosodik be, hogy tényleg Rídel valójában egy gonosz, elvarázsolt napló, addig nem háborgok. A királylányos mesés megmozdulása viszont vicces volt!

Belbecs: 4/5

Külcsín: 5/5
 A kiadó erőssége, hogy nagyon ügyel arra, hogy jó minőségben adja ki a könyveit, mindezt ne horribilis áron. Elgépelés, hasonlók nem voltak. Ami annyira nem tetszett, hogy majdnem üres oldalak igen. Feltételezem, hogy így lehetett csak tördelni a szöveget, de olyan fura amikor egy egész oldalon van összesen 2 mondat, és semmi egyéb, sem kép, sem szöveg, mert a következő fejezet a következő oldalon kezdődik. Ez az egy amiben igazándiból bele tudok kötni. A rajzok tetszettek, a kiadvány igényes, öröm kézbe venni. És teljesen megértem, hogy miért vannak oda érte. Könnyen olvasható! Szurkolok a többi részért!



Fülszöveg:
Miró és barátai megszerezték az első magot a hat közül, amelyek ahhoz kellenek, hogy a beszélő fák ismét növekedésnek induljanak. Rídel elárulja nekik, hogy a második mag a baobab, vagyis a majomkenyérfa labirintusában van elrejtve, ez pedig nem más, mint a fa gyökereinek szövevényes, földalatti hálózata, amely vizet szállít a kertekbe és a földekre. Roppant veszélyes vállalkozás behatolni az útvesztőbe, de a gyerekek nem riadnak vissza. Azonban nem is sejtik, hogy az alagútrendszer belsejében már várja őket valaki…
Megússzák-e ép bőrrel ezt a kalandot?


Kiadó: Nagyító
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 128
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789638989123
Fordította: Lukács Laura
Illusztrálta: Pablo Pino
Ár: 2.290 Ft


A sorozat kötetei:

Banyan, az idiai fügefa
A kenyérfa
A mocsárciprus
A sárkányfa

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.