2014. szeptember 6., szombat

Bear Grylls: A skorpió sivataga (Túlélés: teljesítve 3.)


Így, hogy a középső részt még nem olvastam, nem tudok magáról a sorozatról átfogóan nyilatkozni, de azért elmondhatom, hogy:
 Még mindig csapnivalóan ír Bear Grylls. Nem ért hozzá, hogyan kell jó kalandregényt írni. Már az első részben is megfigyeltem, hogy egyszerűen ő szeretne információt közölni veled, kicsit regényesen, kicsit kalandosan, és ezért elkövet olyan hibákat, amiket egy rendes író nem követ el.
 Még mindig nem szerkeszti ezeket a könyveket senki! Komolyan, elgépelések armadája, és akkor még az értelmetlen mondatokról ne is beszéljünk.  A leg szembetűnőbb az volt, amikor leírta, hogy északon nincs semmi, aztán két szóval később közli mi van északon -.-”, ez viszont fordítói baki lehetett, mert amúgy lett volna értelme, csak Déllel, és nem Északkal. Nem tudom…drága egy embert fizetni, aki átnézi a szöveget és a nagy hülyeségeket kijavítja? Egyszerűen értékelhetetlen szerkesztésileg a könyv.
 Ugyanúgy össze van csapva a vége. Nem tudom, a lezárás nagyon bonyolult lehet, mert az előző könyvébe is azt éreztem, hogy „oké, most meguntam, legyen vége”, és hopp vége van. Szenvedsz x napot a sivatagba, őserdőbe, jéglankán és hopp megmenekültél, hopp elkapták a gonoszokat….wtf? És senki ne úgy képzelje el, hogy ez oldalakig tart, nem, konkrétan 5 oldalban megtaláltak, megtaláltad, megnyerted, legyőzted és happy a világ. Míg előtte a vízszerzés technikája szintén 5 oldalt érdemelt…

Nem szeretnék, csak negatív lenni a könyvvel szemben, mert szerintem tényleg tök jó, hogy írnak ilyen túlélős könyvet. Ha elolvasod laikusként és megmarad akár csak egy-két információ is az agyadban akkor máris értelme volt, mert lehet, az majd megmenti az életedet. Annyi az egész, hogy Bear Grylls remek túlélő, elméletileg erről híres…de nem tud írni. Meg kellett volna kérnie valakit, hogy írjon könyvet, és dolgozza bele a túlélő technikákat is. Bár itt a sivatagosban volt annyi fejlődés, hogy Beck nem kezdett el kis monológokat gyártani arról, hogy és most, hogyan miért foglak megmenteni, bár feltehetően azért mert Pete meg mindig haldokolt mellette…és nem lett volna jó hallgatóság.

 Belbecs: 3/5
Az ötlet remek, a kivitelezés borzalmas. Kevésbé szenvedés olvasni, mint az első részt, tehát van fejlődés, csak nem túl sok.

Külcsín: 2/5


A borító ronda, de nagyon. A könyv nincs szerkesztve, rengeteg hibával rendelkezik, és ezek túlzottan is szembetűnőek, ami meg megakasztja az olvasást. Amúgy a borító spoileres, és nem a skorpió miatt. Nem tudom, hogy amúgy feltűnt-e az embereknek, hogy ott van, hogy Túlélés: teljesítve….tehát egy kis izgalmat sem hagy, hogy izguljak már a főhősökért mert tudom, úgyis túlélik….míg az angolon legalább az volt, hogy Küldetés: Túlélni.... :D

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.