2014. július 31., csütörtök

Estelle Brightmore: 13. napon

Köszönet a könyvért, az Álomgyár kiadónak!

Én nem akarom bántani a magyar kezdő írókat, mert nem mindegyik rossz. Sőt olvastam, én már nagyon jó kezdő írótól. Pl. A. O. Esthertől, vagy Onsaitól, mind a ketten magyarok, kezdők voltak amikor elkezdtek írni (gondolom, mindenki kezdő, amikor elkezd írni), mégis olyan könyvet adtak ki a kezükből, amit öröm volt olvasni.
 De ez egy nagyon rossz könyv. Nem mondom, hogy szar…mert van még lejjebb, tehát azért olvasható volt, csak…nem eredeti, nincs egy  nagyon eredeti mozzanat sem benne. Sajnos írni sem tud MÉG annyira az írónő de, fejlődőképes. Az egész könyv 150 oldal körülbelül, igazándiból ennyi idő alatt megváltódott a világ, és minden megoldódott. Azaz igazság, hogy az írónőben szinte magamra ismerek, annyi különbséggel, hogy én tisztában vagyok azzal, hogy amit írok, az nem könyv, és nem kiadásra érett.
 Rengeteg ötlete van, ami nem a sajátja, de úgy állítódik be, mintha az volna. Látszik a könyvön, hogy miket látott filmen, mit olvasott eddigi életében, hogy mik tetszettek azokban, mert úgy konkrétan mindent beleépített.
 Város (amit nagy kreatívan: Városnak hívnak), nem tudunk róla semmit sem, csak azt, hogy 5 nap átkocsikázni A-ból B-be, hogy három körre van szabdalva, amit sajnos nem tudok vizualizálni rendesen, kivéve, ha körbe-körbe tudsz csak utazni, ha peches vagy, és a harmadik körben élsz. Mesterséges kupola alatt élik napjaikat az emberek és termelnek napenergiát. Rejtély, hogy honnan, miből, mert, hogy elméletileg kinn el van pusztulva a világ! Ugye, milyen egyedi?
 Aréna, amit szintén kreatívan, Arénának hívnak…bocsánat, ez már csak kötekedés. Tehát, évente van harc, amibe bármikor belekerülhetsz elég, ha csúnyán nézel a katonákra, és már ott is vagy. Harcolsz, meghalsz, ha nyersz talán nem halsz meg, de nem biztos! Mindezt azért, mert hát kell cirkusz az embereknek, meg ahogy a könyv kifejtette, hogy ne szaporodjanak túl az emberek. A Városban, ahol már így is körülbelül  5 milliárdan (nem gépeltem el) élnek! Ez is eredeti ötlet, sose hallottam még hasonlót sem …
Ana, a főhősnő. Rögtön az elején lemészárolják családja megmaradt 2 tagját, ami után eldönti, hogy sose hagyja, hogy bántsák a szeretteit (időben, már mind halott). Tehát, ő a bosszú….újságíró angyala! Aki persze véletlen sem szeret bele, egy harmadik körben lévő fiúba, és véletlen sem fog csöpögni a könyv vége…nem, véletlen sem!
Vincent, akit kedveltem…a könyv feléig, utána egy szerelmes zombis, bunkó lett. Nem tudtam belőni, hogy hány éves, de még nem érett gondolkodású, legalábbis kb. egy szende kislány szintjén mozog, miközben macsó próbál lenni, ami miatt meg roppant nevetséges.
A Város vezetősége, avagy a 12-ek.  Zsarnokok! És, egy tyúk értelmi szintjén mozognak! Az első halálokat még elnézem annak, hogy meglepetés volt….de aztán kaptak egy figyelmeztetést, hogy mind meg fognak halni, és mit csinálnak? Semmit….önvédelmet tanulnak…ami egy vicc, és nem túl hatásos. Felforgattatják a harmadik kört, amivel nem érnek el semmit, és sorra esnek el…az utolsó megmaradt tyúkagyú vezető is, annyira elborult, önimádó, hogy igazándiból  sejteni lehet mi lesz a vége.
Az Arénás végső jelenet: egy szar. Csöpögős, elképzelhetetlen, mert olyan sérülésekkel, olyan dolgokat nem csinál az ember, ha be van drogozva akkor sem. A végső-végső dolog…ott röhögtem fel, de kegyetlenül. Én értem, hogy kell a dráma. Tényleg, kell, mert feszültséget kell szítani, hogy izguljon az olvasó…de van egy szint amikor annyira halmozza az író a hülyeséget, így egymásra, még-még-még, hogy a feszültségből spontán röhögő görcs lesz…sajnálom!
 Jó lenne ez a könyv, ha eredeti lenne. Ha az író értene a harci jelenetek leírásához, a táj bemutatásához, tudna karaktereket alkotni, akik mondjuk következetesen olyanok lennének, amilyennek kitalálja, és nem lenne a macsóból érzelmes kishörcsög akit megölelgetnénk, mert anyámasszony katonájává vált. Az egyetlen eredetinek mondható (bár mintha, már olvastam volna hasonlót), az a fantom KIbenléte volt, bár úgy a második gyilkosság után már tudjuk kicsoda.
 Teli van a könyv harccal, gyilkossággal…pocsékul leírva. És mondom, a vége  a leggázabb dolog amit el lehetett volna lőni. Azon szerintem még napokig röhögni fogok!
 Sok sikert az írónőnek, mert lehet ebből még fejlődni (bőven), és tényleg olvastam, már rosszabbat…
Belbecs: 2/5
Külcsín: 3/5

Tetszik a borító, amit mondjuk pocsékul csináltak meg, de az alma az legalább menő rajta. A 13-as meg nem látszik, így igazándiból, csak a napon a cím, ha bizonyos szögből nézzük. Elgépelést nem találtam, magyartalan mondatokat (magyar író tollából), igen. Lehetett volna ez jobb…sokkal jobb.


Fülszöveg:

2195-re a Föld egy összefüggő, elnéptelenedett sivataggá válik. Csupán egyetlen élhető menedék marad, a falakkal körülvett Város. Ez az utolsó éden csak a kiválasztottak számára maga a földi paradicsom. A társadalmat alkotó emberek születésüktől fogva szegények vagy gazdagok csoportjába tartoznak és a két osztály között nincs átjárás. Az irányítás 12 zsarnok kezében van.
A Város vezetői időről-időre halálos játékokat szerveznek, ahol bárki porondra kerülhet, akarata ellenére is.
Ana Andropov egy fiatal, különc újságíró, aki a mocsok és a hihetetlen luxus éles ellentétében és a kegyetlen törvények káoszában próbál egy önkényesen igazságot szolgáltató, gyilkos fantom nyomára bukkanni.
Ahol az ember embernek farkasa, létezhet-e még kegyelem és könyörület? Meddig uralkodhatnak még gazdag kevesek szegény sokakon? Kegyetlenségre lehet válasz az erőszak? Vannak még önzetlenek és szerelmesek?

És valaha választ kapunk vajon ezekre a kérdésekre? Talán a 13. napon…

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.