2014. július 28., hétfő

Borítókról, magyar viszonylatban!

 Bevallom, hogy a hátteret nem ismerem, általában a kiadókkal nem szoktam a borítókról beszélni. Kivételek vannak, sőt volt olyan kiadó munkatárs, aki megosztotta, hogy miért is lett ilyen, és mit akarna ábrázolni, és egyetért velem, hogy nem igazán sikerült egyértelműre. Tehát, kaptam választ a fel sem tett kérdésemre és ez jó dolog. De általában a borítós részt nem sokan olvassák el, pedig fontos.
 Mert hogy adsz el egy könyvet? Nos, magamból kiindulva elég sokat számít az, hogyan néz ki a könyv, utána jöhet a belbecs, a történet, de a kinézet roppant sokat számít. Tehát a borító fontos, hogy megkapó, figyelemfelkeltő legyen, és ne legyen ronda!
 Azaz igazság, hogy a legtöbb kiadó ügyel arra, hogy tényleg szép borítóval jöjjenek ki. Van amikor megtartják az eredeti borítókat, van amikor teljesen új készül. Emlékszem, az Ad Astra Leviatán sorozatára, vagy éppenséggel a Kvantumtolvajra, ahol még a szerző is meglepődött és örült, hogy Új borító készült a művéhez, mert tényleg nagyot alkottak a magyarok. Mert tudunk mi ha akarunk (meg ha van a borítótervezőnek szépérzéke :D).
 Nem voksolok arra sem, hogy vegyük át (bármennyibe kerül is) a külföldi borítót, és arra sem, hogy mindenképpen csináljunk sajátot. Ugyanis ez mind könyv függő. Valamikor jó, valamikor nem túl kellemes, ha új borítót kap a könyv.  Főleg akkor nem, ha adott könyv híres, és a hírekben is benn van a külföldi borító, és már ha meglátják tudják, hogy „áh ez az amit emlegettek, hogy jó” – most hirtelen csak a Szürke ötven árnyalata ugrott be…. de tény, arra ránézve szerintem nincs ember, aki ne tudná, hogy bizony ez az a híres „pornókönyv”, ami amerikai háziasszonyok ezreinek titkos vágyaiból íródott. (nem olvastam a könyvet, mégis egy csomó hírt hallottam róla, és most jön a film is…hát igen, NEM csak jó könyveket filmesítenek meg, de ez egy másik téma lesz.)
 A poszt főleg azért született, mert vannak kiadók, akik Magyarországon, úgy gondolják, hogy a magyar címet felírni, nem annyira fontos a borítóra, mint az angolt! És ez a trend kezd terjedni. A Könyvmolyképző kiadó kezdte, és most már egyre több kiadó könyve jön ki úgy, hogy angol cím  - magyar cím. És nem értem a miértet.
 Miért kell az eredeti (vagy angol) címet a borító közepére rakni, főcímnek, és a magyar címet, miniatürizálva alá, hogy ha ránézel a könyvre nem is feltétlen találod elsőre meg. Miért? Több fogy így? Jobban hangzik egy magyar könyvesboltban, hogy „ Helló, lehet itt már kapni a  Taking Chances – Kétesélyes szerelem című könyvet?”…vagy csak azt, hogy Taking Chances, amit a magyarok átlaga ki sem tud mondani. Helyesen! Engem kifejezetten zavar. Legyen az eredeti cím feltüntetve belül a könyvben, mert szokás, és mert feltehetően elvárás is (ami jó dolog), de ne a borítón. Vagy ha már a borítóra akarják rakni, ne az legyen a hangsúlyos. Nekem ne úgy kelljen a pultoshoz mennem, hogy egy kimondhatatlan címet mondok, hanem tudjak egy normális Magyar címet mondani, ami ha nem ismeri az eladó akkor is, ha Ránéz a könyvre látja, hogy az, és nem nagyítóval keresi meg a könyv borítóján.

 Ne kövessük ezt a trendet, mert nem ez a jó irány. Szerintem. Aztán lehet, hogy az emberek nagy része odavan azért, hogy úgy olvashat könyvet, hogy aki látja azt mondja, hogy „nézd, angolul olvas”, mert hát a magyar cím nem látszik…bocs.

Számomra rejtély, hogy mi volt a gond az elsővel,
hogy meg kellett változtatni.

2 megjegyzés:

Vicky írta...

Egyetértek, én is utálom mikor a magyar címet csak nagyítóval lehet megtalálni a könyvön. És sajnos ez sokszor azt is eredményezi, hogy meg se jegyzem a magyar címet, csak az angolt.

Jolán Varga írta...

Én egyszer úgy jártam,hopgy anyuval is ott volt velem a könyvtrában,én meg leemeltem az egyik állványról az Across the univers-t,és mutattam,erre anyu azt hitte,hogy angol könyv a a kezemben.
http://moly.hu/konyvek/beth-revis-across-the-universe-tul-a-vegtelenen

Meg a tesóm szerintem a Legenda című könyvön nem is látszik távolról a magyar cím...