Ugrás a fő tartalomra

2014. könyvhét, ahogy én láttam




 Három éve „járok” könyvhétre, és mindig új élményekkel gazdagodok. Beismerem most tényleg csak nézelődni mentem…mert nincs keretem könyvekre, ennek ellenére könyvekkel gazdagon tértem haza, még ha venni csak hármat vettem is, de kezdjük az elején!
 Egy kedves moly megkért, hogy vigyek fel két könyvet Dunaújvárosból Budapestre, ő kijönne érte a fesztiválra, és így legalább nem kell postaköltséget fizetni. Amúgy szívesen vállalok fuvart, ha előre szólnak, mert én is örülök, ha egy-egy csomagot nem kell feladnom és spórolhatok. Tehát két könyv alapjáraton bekerült a táskámba. Mellé került L. Molnár Edit könyve (Mese a kisfiúról, aki mindig mindent félbehagyott ), amit dedikáltatni szerettem volna a szerzővel, bár kicsit félve, hogy Pongrác kiadónál dedikál én meg odamegyek egy Cicerónál kiadott könyvvel (tökéletesen feleslegesen izgultam emiatt), és volt nálam egy Valente könyv amit @Vöri vett meg. körülbelül az ő tőle kapott pénz (1500Ft) volt költésre szánva…500 Ft-vel léptem túl. Illetve volt egy könyv amit @Szirmocskának vittem, csak úgy, bár tegnap már nem válaszolt, hogy érdekli-e úgyhogy remélem érdekli :D
 És akkor, a mi történt fenn! Megbeszélt találkozóm csak Csapody Kingával volt, oda ígérkeztem könyv felvétel miatt is, meg mert rég láttuk egymást, és próbáltam a beszélgetésre visszaérni (kisebb-nagyobb sikerrel), illetve L. Molnár Edit dedikálás  volt még ami érdekelt (persze, hogy az egyik fél háromkor kezdődött a másik háromkor, így próbáljam végighallgatni!!), illetve a Fumaxosoknak mondtam, hogy feltehetően beköszönök majd!
 Örülten jó élmény, ha az embernek örülnek, hogy látják! Olyan emberek akikkel csak emailen tartja a kapcsolatot, vagy mint Kinga, akivel tavaly találkoztam először, aztán meg idén harmadszor (tavaly, könyvhét, könyvfeszt is összefutós volt). És annyira jó, amikor felismer és rám mosolyog, és én tök boldog vagyok, hogy látom idén is, és találkozunk, mert egy rendkívül pozitív és vidám nőnek ismertem meg, aki levelezésben is nagyon kedves velem. Kaptam az új könyvéből (Tesó lettem) (dedikálva ^.^ ), meg kaptam Storm és Stonet, meg majd kapok Pedró, a tűzoltókocsit is, azt valahogy nem találtuk meg! A beszélgetésbe sajna csak belehallgatni tudtam, mert róttuk a köröket, néztük a pavilonokat a kolléganőmmel és mire visszaértünk már ment, aztán már mennem kellett a dedikálásra, eh, pedig biztos jó volt !
L. Molnár Edit dedikálás. Előttem egy fiatalemberrel beszélgetett (aki szintén blogol), ezért kivártam a soromat (mert nem fogok sietni, nyugodtan beszélgessenek), aztán vázoltam, hogy hát, Cicerós könyvem van, és remélem hogy azért azt is alá írja majd, és mondtam, hogy tőle kaptam dedikált könyvet a sorozat első részéből. És az a felismerés az arcán, hogy akkor a „Bálint tesója vagy” én meg bólogattam, hogy igen a Bálint tesója vagyok, és nagyon elolvasnám a mostani könyveit is, meg olvastam a Csika manó otthonra lel című könyvét is, csak arról nem blogoltam, csak molyon értékeltem, és hogy annak annyi volt a baja, hogyha leveszed a védőborítót akkor szegény ritka ronda. Pedig amúgy egy nagyon jó mesekönyv, csak hát a könyvtári példány ki tudja meddig lesz védőborítós :( Eszméletlen aranyos nő ő is, örültünk egymásnak, és nagyon kellemes élmény volt. (azért sajnálom, hogy pont akkor csörgött a telefonom, meg akkor adtam át könyveket is, az pocsék időzítés volt). Aztán elbúcsúztam, mert vártak azért még a dedikálásra páran és átvándoroltam a Fumaxhoz. Eljövetel közben amúgy, megkeresett a férje, hogy vissza kéne mennem, Edithez mert már fél órája keres :D Kiderült,hogy beszélt a kiadóval és kaptam mind a két új könyvéből példányt (amit akkor már dedikáltattam is, mert hát ha már kaptam, és ha már ott van, igazán aláírhatja), ez egy nagyon szép és nagyon kedves gesztus volt, és ígérem gyorsan olvasom őket ;)
 Fumax! Tudni kell, hogy beszari vagyok, mármint nem mindig, de néha igen, és így egy jó negyed órát álldogáltam ott, aztán bevágott elém egy fiú csapat és mondták, hogy fogalmamsincsmilyenblogtól vannak, meg heló. Úgyhogy gondoltam, akkor én is mondom, hogy Helló, Dóra vagyok a Lapról-lapra blogról (jeffi_olvas), és tök kedvesen üdvözöltek, meg hogy helló. A Fumaxos fiúk is kedvesek, kaptam volna bont, amivel a A széthullott birodalom sorozatot dedikálva megvehettem volna, de mondtam, hogy megvan már, mert apukám azt kapta karácsonyra :D  Aztán végigkérdeztem melyik folytatás mikor jön és kaptam egy Kathy Reichs könyvet (Végzetes utazás), azt mondták, nem annyira összefüggő a sorozat így érteni fogom, remélem, mert a Fertőzöttek tetszett, de az másik sorozata az írónőnek.  Úgyhogy tőlük is kaptam nem számított könyvet J
 Kiadók és írók pozitív élménye mellett találkoztam Molyokkal is. Nitával és sokakkal egyszerre, aztán Shanaráék csapatával (többször is, azt hiszem kétszer futottunk egymásba), és Szirmocskával, aki igazándiból Shanaráékkal ment, csak amikor találkoztunk még a többiek nem voltak a közelben. Tőle kaptam egy Ragnarököt, csak úgy…és alig akarta elfogadni a csak úgy vitt könyvemet! Borzalmas (és még nem is biztos, hogy amit vittem egyáltalán érdekli :D)
 Vásárlás szempontjából…Agavénál vertem el 1.000Ft-t megvettem A szivarhajó utolsó útját, illetve A szukkubusz éjszakáját, mert úgy éreztem kell nekem. Utána, újabb 1.000 Ft-t elvertem a Legendás földek atlaszára, mert azt már tegnap kinéztem zamilnál, hogy megvette ennyiért, és hát olyan jónak tűnik (és olyan rohadt nehéz *-*). És ennyi, nem vettem mást, egy csomó könyvet megsimogattam, felírtam, hogy majd a könyvtár, vagy majd kívánságlistára rakom. Rávettem Marianna-t , hogy vegyen meg egy sütis könyvet (1.000Ft-ért),  pedig mondta, hogy nem kéne venni semmit és ne mutassak neki süteményes könyveket, de hát ennyiért nem lehetett ott hagyni!!

 Összességében? Nagyon élveztem a napot, nagyon pozitív élményeim voltak, és nagyon boldogan értem haza, és végre leülhettem…elfáradtam, de kellemes fáradtság volt.

Dedikálásnál, a háttérben ott vagyok :D


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é