Ugrás a fő tartalomra

Jon Ronson: A pszichopatateszt

Fülszöveg:
Mi van, ha a társadalom alapvetően nem racionális, hanem az őrület vezérli? Ez a gondolat végtelenül érdekes utazásra indítja Jon Ronsont.
Út közben találkozik pszichopatákkal, akiknek életét megérintette az őrület, és olyanokkal is, akiknek az a munkája, hogy diagnosztizálja őket; köztük azzal a pszichiáterrel, aki a pszichopatadiagnosztizáló tesztet kidolgozta; tőle tanulja Jon, honnan lehet felismerni a pszichopatát. Ez az a tudás, ami úgy tűnik, felfedi, hogy minden rendszerben van valami őrült…
Jon híres humorával, bájával és nyomozói indíttatásával ez a könyv egyszerre szórakoztató és őszinte. Komoly kérdéseket vet fel arról, mi a normalitás definíciója egy olyan világban, ahol egyre inkább a legbolondabb szélsőségről ítéltetünk meg.

Köszönet a könyvért a GABO Kiadónak!

 Ez tipikusan az a könyv, amit a borító miatt nem vesz meg az ember. Tényleg borzalmas a borító (bocsi a tervezőtől). Tehát sikerült a legocsmányabb borítót kitalálni a könyvnek, amit csak lehetett, viszont sikerült nagyon jó fülszöveget alkotni (amit én itt megrövidítettem, mert az idézetes ajánlásokat szánt szándékkal nem tekintem a fülszöveg részének). Kellően felkelti ugyanis a figyelmet a könyvre. Volt, aki panaszkodott a rossz fordításra, elgépelésre és nem szakfordítóra…én nem tudom, nem tűnt fel, hogy ezzel akkora gond lenne, magyartalan mondat is talán egy volt, az se hagyott mély nyomot bennem.
 Keménykötésű, tartós. Itt örültem volna, ha a védőborítót levéve csak egy feketeség vagy bármi van és nem a szegény fura arcú férfi…de hát nem lehet minden úgy, ahogy akarom. Néhányan meg is kérdezték, hogy mi ez a borzadály, amit olvasok…öhm.

 Szerintem a Pszichopaták nem így néznek ki, maximum, ha már be vannak gyógyszerezve.

 Külcsín: 2/5

(igen tudom, hogy ez gonosz dolog, de ezt a könyvet tényleg a borítóra ránézve nem veszi meg szerintem senki. Inkább ijesztő, mintsem figyelemfelkeltő.)

 Nos akkor jöjjön a belbecs. A vicces részt nem tudom hova rakták a könyvben, mert sosem éreztem, hogy hahotáznom kellene. Viszont roppant elgondolkoztató, és akit érdekel a téma, annak nagyon ajánlott elolvasni. Ha túl van a kerettörténet bemutatásán (amit untam,…első fejezet), akkor utána beindul a történet, és rengeteg információval lesz gazdagabb.
 Nekem nagyon tetszett a Hare féle lista, ami alapján kiderül, hogy ki pszichopata és ki nem az. Mondjuk durva, hogy van egy 20 tételes listád, ami alapján megállapítod a dolgokat, és elolvasva nincs olyan ember aki minimálisan nem lenne egy kicsit pszichopata. Bár kedvesen leírja az író is, hogyha a listát elolvasva elkezdesz aggódni, és magadon felismerni a jeleket, az azt jelenti, hogy NEM vagy pszichopata. Azért ez megnyugtatott.
 Nem akarom elmesélni a könyvet, nem is feladatom, de van pár dolog, ami megfogott, így muszáj, vagyok leírni is a véleményemet róla. Ilyen volt az a rész, ahol elmagyarázzák, hogy van egy lista (nem tudom, egy csomórövidítés van a könyvben), mely felsorolja a betegségeket, majd 900 oldalnyi könyv, és ezt megveszi a csomó hülye amerikai, angol stb. És rögtön elkezd önelemezni.  Eddig nem tudta az ember mi baja csak azt tudta, hogy nincs valami rendben… elolvasva azt  a könyvet legalább már tudta, hogy ennek van neve, és nagy átlagban lehet kezelni. A gyógyszeripar fellendült!
 Ez amúgy így szép és jó lenne, csakhogy begyógyszereznek gyerekeket, mert azt hiszik beteg, holott csak Gyerek. A szerző is írta, hogy míg egy ember régen kiskorában ugrált, játszott futkorászott, arra azt mondták, hogy gyerek…ma már hiperaktív, bipoláris, depressziós. Tehát ha sokat hisztizik gyógyszerezzék be és le van róla a gond. Komolyan itt felkaptam a vizet. Leír egy esetet, hogy a 3 éves (!!!) gyerek meg volt fázva, kapott megfázásra bogyót, meg hogy ne nyüszögjön a napi gyógyszereit is (kb 10 db/nap), és csodálkozott a kedves szülő, hogy másnap reggel a gyerek nem ébredt már fel. Túladagolták…hát marha jó szülő aki gyógyszerre nyugtatja a gyereket 3 éves korban! Jah…ha az ő szemszögüket nézzük, tényleg egyszerűbb a gyógyszer, mint megnevelni a gyereket. Fel tudtam volna robbani!
 Volt még rengeteg felháborító dolog, rengeteg érdekesség is be lett mutatva, hogy az emberek tényleg nagyon hülyék is tudnak lenni, vagy csak optimisták. Amikor elhiszed, hogy a sorozatgyilkos egy pár hetes LSD-s kezelés után mosolyog, és kedves az azt jelenti, hogy meggyógyult…jah…persze. Meg tanulta álcázni a pszichopata énjét szabadon engedik és kinyír megint  pár embert…

 Nem egyszerű rájönni, ki pszichopata, mert nem lehet mindenkire ráhúzni a lista mind a 20 tételét. Tény és való, hogy akiben több megvan az nagyobb valószínűséggel pszichopata. Elméletileg az emberiség kb. 1%-a az...érdekes. Amúgy a 20 tételes lista után én is elgondolkoztam, ismerek-e ilyen embereket...

Tehát rengeteg Számomra nagyon érdekes dolgot olvastam a könyvben. Sok felháborított, kiborított, elgondolkodtatott.


Belbecs: 4/5

Könyv adatai:
Kiadási év: 2013
Kiadó: GABO
Fordította: Bozai Ágota
Oldalszám: 297
ISBN: 9789636896157
Eredeti megjelenési év: 2011
Eredeti cím: The Psychopath Test
Teljes ár: 3.490Ft
Kiadói ár: 2.967 Ft

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é