Fülszöveg:
Mi van, ha a társadalom alapvetően nem racionális, hanem az
őrület vezérli? Ez a gondolat végtelenül érdekes utazásra indítja Jon Ronsont.
Út közben találkozik pszichopatákkal, akiknek életét
megérintette az őrület, és olyanokkal is, akiknek az a munkája, hogy
diagnosztizálja őket; köztük azzal a pszichiáterrel, aki a
pszichopatadiagnosztizáló tesztet kidolgozta; tőle tanulja Jon, honnan lehet
felismerni a pszichopatát. Ez az a tudás, ami úgy tűnik, felfedi, hogy minden
rendszerben van valami őrült…
Jon híres humorával, bájával és nyomozói indíttatásával ez a
könyv egyszerre szórakoztató és őszinte. Komoly kérdéseket vet fel arról, mi a
normalitás definíciója egy olyan világban, ahol egyre inkább a legbolondabb
szélsőségről ítéltetünk meg.
Köszönet a könyvért a GABO
Kiadónak!
Ez tipikusan az a
könyv, amit a borító miatt nem vesz meg az ember. Tényleg borzalmas a borító
(bocsi a tervezőtől). Tehát sikerült a legocsmányabb borítót kitalálni a könyvnek,
amit csak lehetett, viszont sikerült nagyon jó fülszöveget alkotni (amit én itt
megrövidítettem, mert az idézetes ajánlásokat szánt szándékkal nem tekintem a
fülszöveg részének). Kellően felkelti ugyanis a figyelmet a könyvre. Volt, aki
panaszkodott a rossz fordításra, elgépelésre és nem szakfordítóra…én nem tudom,
nem tűnt fel, hogy ezzel akkora gond lenne, magyartalan mondat is talán egy
volt, az se hagyott mély nyomot bennem.
Keménykötésű, tartós.
Itt örültem volna, ha a védőborítót levéve csak egy feketeség vagy bármi van és
nem a szegény fura arcú férfi…de hát nem lehet minden úgy, ahogy akarom. Néhányan
meg is kérdezték, hogy mi ez a borzadály, amit olvasok…öhm.
Szerintem a
Pszichopaták nem így néznek ki, maximum, ha már be vannak gyógyszerezve.
Külcsín: 2/5
(igen tudom, hogy ez
gonosz dolog, de ezt a könyvet tényleg a borítóra ránézve nem veszi meg
szerintem senki. Inkább ijesztő, mintsem figyelemfelkeltő.)
Nos akkor jöjjön a
belbecs. A vicces részt nem tudom hova rakták a könyvben, mert sosem éreztem, hogy
hahotáznom kellene. Viszont roppant elgondolkoztató, és akit érdekel a téma,
annak nagyon ajánlott elolvasni. Ha túl van a kerettörténet bemutatásán (amit
untam,…első fejezet), akkor utána beindul a történet, és rengeteg információval
lesz gazdagabb.
Nekem nagyon tetszett
a Hare féle lista, ami alapján kiderül, hogy ki pszichopata és ki nem az. Mondjuk
durva, hogy van egy 20 tételes listád, ami alapján megállapítod a dolgokat, és
elolvasva nincs olyan ember aki minimálisan nem lenne egy kicsit pszichopata. Bár
kedvesen leírja az író is, hogyha a listát elolvasva elkezdesz aggódni, és
magadon felismerni a jeleket, az azt jelenti, hogy NEM vagy pszichopata. Azért ez
megnyugtatott.
Nem akarom elmesélni
a könyvet, nem is feladatom, de van pár dolog, ami megfogott, így muszáj,
vagyok leírni is a véleményemet róla. Ilyen volt az a rész, ahol elmagyarázzák,
hogy van egy lista (nem tudom, egy csomórövidítés van a könyvben), mely
felsorolja a betegségeket, majd 900 oldalnyi könyv, és ezt megveszi a csomó hülye
amerikai, angol stb. És rögtön elkezd önelemezni. Eddig nem tudta az ember mi baja csak azt
tudta, hogy nincs valami rendben… elolvasva azt
a könyvet legalább már tudta, hogy ennek van neve, és nagy átlagban
lehet kezelni. A gyógyszeripar fellendült!
Ez amúgy így szép és
jó lenne, csakhogy begyógyszereznek gyerekeket, mert azt hiszik beteg, holott
csak Gyerek. A szerző is írta, hogy míg egy ember régen kiskorában ugrált,
játszott futkorászott, arra azt mondták, hogy gyerek…ma már hiperaktív,
bipoláris, depressziós. Tehát ha sokat hisztizik gyógyszerezzék be és le van
róla a gond. Komolyan itt felkaptam a vizet. Leír egy esetet, hogy a 3 éves
(!!!) gyerek meg volt fázva, kapott megfázásra bogyót, meg hogy ne nyüszögjön a
napi gyógyszereit is (kb 10 db/nap), és csodálkozott a kedves szülő, hogy
másnap reggel a gyerek nem ébredt már fel. Túladagolták…hát marha jó szülő aki
gyógyszerre nyugtatja a gyereket 3 éves korban! Jah…ha az ő szemszögüket
nézzük, tényleg egyszerűbb a gyógyszer, mint megnevelni a gyereket. Fel tudtam
volna robbani!
Volt még rengeteg
felháborító dolog, rengeteg érdekesség is be lett mutatva, hogy az emberek
tényleg nagyon hülyék is tudnak lenni, vagy csak optimisták. Amikor elhiszed,
hogy a sorozatgyilkos egy pár hetes LSD-s kezelés után mosolyog, és kedves az
azt jelenti, hogy meggyógyult…jah…persze. Meg tanulta álcázni a pszichopata
énjét szabadon engedik és kinyír megint
pár embert…
Nem egyszerű rájönni, ki pszichopata, mert nem lehet mindenkire ráhúzni a lista mind a 20 tételét. Tény és való, hogy akiben több megvan az nagyobb valószínűséggel pszichopata. Elméletileg az emberiség kb. 1%-a az...érdekes. Amúgy a 20 tételes lista után én is elgondolkoztam, ismerek-e ilyen embereket...
Tehát rengeteg
Számomra nagyon érdekes dolgot olvastam a könyvben. Sok felháborított,
kiborított, elgondolkodtatott.
Belbecs: 4/5
Könyv adatai:
Kiadási év: 2013
Kiadó: GABO
Fordította: Bozai
Ágota
Oldalszám: 297
ISBN: 9789636896157
Eredeti megjelenési
év: 2011
Eredeti cím: The
Psychopath Test
Teljes ár: 3.490Ft
Kiadói ár: 2.967 Ft
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése