Ugrás a fő tartalomra

Varró Dániel -Nem, nem, hanem

Fülszöveg:
Mit kell itt ezzel a könyvvel csinálni?
Érdemes állatos keksszel kínálni?
Vagy bántalmazz vele egy eladót tettleg?
Tépd szét, és tedd vissza?
Nem, nem, hanem
vedd meg!



Külcsín és belbecs:

 A borító és az illusztrációk nagyon tetszenek, Agócs Írisz, azt hiszem belopta magát a szívembe. Mostanában, amúgy is elég sok olyan illusztrátort fedezek fel, akit eddig nem ismertem, és valami miatt megfognak a képeik. Agócs Írisz, kicsit komolytalan, olyan kisgyerekeknek valóan rajzol. Jellegzetesek a rajzai, úgyhogy valószínű, ha újra összefutok vele egy-egy könyvben akkor már fel fogom ismerni őt. Így bekerült az eddig négy magyar illusztrátort tömörítő "kedvenc" kategóriába. (amúgy a másik három, az Szegedi Katalin, ő a number one :) Lakatos István, szintén nagy kedvenc, és Faltisz Alexandra, őt nem rég fedeztem fel!)
 Tehát a képek, a borító teljességgel tökéletes volt, illet a könyv szövegéhez, korosztályához és tényleg az a típusú amit jó kézbe venni.

Külcsín: 5/5

És akkor jöjjön a tartalom. Varró Dani nekem mumus, mert nem értem a verseit! De komolyan, próbáltam felfogni a költészetét...de nem. Ő láthatóan nem nekem ír, nem én vagyok a célközönsége. Nem mondom, hogy rossz, pláne ennél a könyvnél, csak egyszerűen nagyon-nagyon messze áll a költészete tőlem. Mentségére, amúgy a versek, úgy általában is messze állnak a világomtól :)
 De azért rendületlenül próbálkozom, a versekkel is, Dani írásaival is. Olvastam a Szívdesszertet tőle, amitől mindenki el van ájulva...hát én nem. Olvastam még az Akinek a lába hatos, az mondjuk tényleg tetszett, aranyos volt, a Kerge ABC-t amit végigszenvedtem...és a Diótörőt. Na jó a Diótörő tényleg tetszett, de ott nem vers volt.
 Visszatérve erre a könyvre, én magam kicsit erőltetettnek vélem, de nem nekem írták, hanem gyerekeknek. Úgyhogy lehet, hogy jó ez a kicsit buta szöveg, a gyerekeknek...
 A fülszöveget egy kicsit amúgy nyomulósnak vélem, olyan unszimpatikus :(

Belbecs: 2/5



Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do
3 megjegyzés
Korábbi bejegyzések »

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.
Megjegyzés küldése
Korábbi bejegyzések »

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é
Megjegyzés küldése
Korábbi bejegyzések »