2014. október 29., szerda

Tolkien világa (Középfölde képekben)


Szeretek képeket nézegetni, megvan a varázsa annak, amikor egy általam ismert könyvhöz készült képeket látok. Könnyen kideríthető belőle, hogy mit talált fontosnak az adott alkotó, mit emelt ki, és hogy képzelte el, az általam is ismert szereplőket, helyszíneket. Így adott volt, hogy amint tudom, megszerzem (esetemben kikölcsönzöm a könyvtárból), Tolkien köteteihez készült albumot.
 Nem csalódtam, gyönyörű képek vannak benne, egy-egy oda illő idézettel ami teljessé teszi az élményt. Amit viszont hiányoltam, hogy nem sikerült időrendbe rakni a képeket. Próbáltak egy körülbelüli időrendet felállítani, de Galadriel tükre előbb lett mint Mória, ami emlékeim szerint pont fordítva van. A szilmarilok, meg emlékeim szerint a Hobbit előtt történtek, mégis  a könyv végére került az egész (a sorrendet csak tippelem, mindegyiket újra kéne olvasnom, hogy biztos legyek benne…). Tehát az időrendiség kicsit rontott a dolgon, de még így is élvezet volt lapozgatni a könyvet.
 Amit még hiányolok belőle, hogy egy kis minimális információt azért adhatna a képekről. Bár nem vagyok egy nagy festészet rajongó, de igenis érdekelne a technika amivel készült, és ránézésre ez nem derül ki. Esetleg az eredeti kép méreteit is oda lehetett volna írni, csupán a művészetrajongók kedvéért. Igazándiból ugyanis, úgy néz ki egy-egy oldal, hogy egyik oldalon a kép címe, az alkotó, egy idézet, ami az adott képhez illik, másik oldalon a kép. Ennyi, nem több, azért ennél többre kíváncsi még egy laikus is szerintem…
Legolas
 Inger Edelfeld és Michael Hague képei tetszettek a legkevésbé, valahogy olyan furán rondák. Hangulatilag nem voltak velük bajok, de valahogy a fejemben adott helyszínről-szereplőről a kép teljesen más, és na…nem szépek. Legolas....nekem akkor is szőke marad (lehet a könyvben nem szöszi, de már beleégett a tudatomba a film miatt...)
 A könyv végén voltak „életrajz” szerű dolgok, minden alkotóról, és egyetértek azzal a párral, akik kijelentették, hogy Alan Lee arra született, hogy Tolkien könyveit illusztrálja. Gyönyörűek a képei, és tényleg nagyon oda passzolók. Ahogy Ted Nasmith, John Howe képei is egyszerűen káprázatosak. Ami a többi alkotó képét illeti, ők nálam a közép mezőny. Nem alkottak számomra kiemelkedően szépet, de nem is voltak olyan rondák, hogy kiemeljem a nevüket.

John Howe
A válogatás, hiányosságai ellenére, kötelező minden művészetbarát, Tolkien rajongónak, más nem olvasás szintjén. Nem éreztem, hogy szeretnék belőle saját példányt, mert ennyire azért nem szeretem a festészetet.

 Oh és igen, aki még nem olvasta a könyveket, az ne nagyon nézegesse, erősen spoileresek a képek, úgyhogy örülök, hogy előbb olvastam a Hobbitot is, mint hogy a könyv a kezem ügyébe került. Igen morcos lettem volna, ha lapozok-lapozok, és igazándiból a fő pontokat lelövi nekem…. Érdekesség még, hogy a Babóból idéz, tehát még a régi fordítást olvashatjuk a Hobbitos képekhez. Nekem fura volt, hogy az Arkenkő, itt Őskő volt stb.
 Sokkal több képet el tudtam volna viselni, a leghíresebb képek nem is voltak benne a kötetben. Mármint úgy híresek, hogy olyan sokszor látja az ember lánya az interneten őket, hogy már automatikusan csatolja a fejében a könyvhöz. Pedig Alan Lee, John Howe és Ted Nasmith képeiből egy sokkal vaskosabb művészeti albumot is lehetne csinálni.
Vélemények:

0 megjegyzés: