2013. október 1., kedd

Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?

Fülszöveg:
„Jeanette Wintersont olvasni annyi, mint szeretni őt. Ez a szilaj, elragadóan különös brit írónő szokatlan őszinteséggel vall magáról önéletrajzi könyvében.” O, The Oprah Magazine
„A szikrázó humorú Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? nemcsak az örökbefogadás érzelmi örökségét dolgozza föl sokoldalúan, hanem helyet kap benne az az üdítő felismerés is, hogy az életet megérteni ugyanolyan nehéz, mint megélni.” Entertainment Weekly
Amikor Jeanette tizenhat évesen elmegy otthonról, mert szerelmes lesz egy másik lányba, örökbe fogadó anyja, Mrs. Winterson csak annyit kérdez tőle: „Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?”
Winterson azonban nem mond le a boldogságról, hanem keresi egy életen át – erről szól ez a mulatságos, szellemes, hol dühödt indulattal, hol lelkesedéssel megírt történet, amely nem más, mint az igazság, a világszerte népszerű Jeanette Winterson életének története.

Köszönet a könyvért a Park kiadónak!

 Őszinte leszek, a könyvet nem kértem, csak úgy kaptam, egy véletlen miatt. Másik könyvet vártam, és ez érkezett. Először még azt sem tudtam, hogy mi fán terem ez a könyv, semmit nem hallottam még az írónőről, és a címe is olyan fura volt. A cím megragadott, elolvastam a fülszöveget és eldöntöttem, hogy vissza biztosan nem küldöm (na jó, ha azt mondták volna, hogy küldjem vissza akkor azért vissza küldtem volna), és el fogom olvasni. Hiszek abban, hogy a könyvek Okkal kerülnek hozzánk. Hiszek abban, hogy nincsenek véletlenek!

 Tegnap, úgy döntöttem, hogy a jelenleg olvasott (Koreás) könyv túl tömény nekem, kell valami ami lazább. Nos, lazaság szempontjából nem ezt kellett volna választanom, de nem bántam meg. Két délután alatt olvastam el. Elhasználtam egy csomó post it-et, hogy jelöljem miket akarok Molyra idézni. Nem vagyok, egy túlzottan idézet kiírós ember, de ebben a könyvben tényleg egy csomó olyan dolog volt, amit akartam, hogy más is olvasson, akartam, hogy a könyvhöz is kedvet kapjanak. Az idézetek nagy része ami tetszett, könyvtár, könyvtáros, olvasás, könyv témakörben születtek. A cím alapján nem is gondolná az ember, hogy ennyi sok utalás lesz a könyvekre. Mint könyvtáros, amúgy is elfogult vagyok.
Jeanette élete érdekes, ahogy a könyvben csapong, ahogy bemutatja miken ment keresztül. Volt, hogy hangosan felhördültem, volt hogy kikerekedett szemekkel néztem, hogy basszus, van ilyen ember? Mrs. W. nos ő volt az akit legszívesebben megvertem volna, vagy a képébe ordítottam volna, hogy „NORMÁLIIIISSS????” ,  mert szerintem nem komplett. A hittbuzgóság egy dolog, de úgy bánni egy gyerekkel, ahogy ő bánt, úgy bánni egy férjjel, ahogy ő bánt…az nem normális. Bár megjegyezném, hogy a férje sem normális, hogy hagyta! Érdekelt volna, hogy miért fogadta el így a feleségét. Miért nem hagyta el, amikor a nő szemében csak egy ember volt, aki dolgozik, ellátja a családot…ennyi semmi több. Még egy szobában alvásról sem volt szó, nem hogy többről.
 Érdekes életútja van Janette-nek, érdekes és szerintem tanulságos, hogy ennyi borzalom után, ennyi hátránnyal az ember mégis képes talpra állni, képes tovább menni. Sokra vitte, ahhoz képest, hogy egy lepukkant környéken élt, lepukkant és kissé elmebeteg nevelőszülőkkel. Nem fogadták el, azt hogy leszbikus, nem fogadták el azt, hogy olvas, nem fogadták el, hogy gondolkodik, hogy véleménye van, hogy él…
 Sok dolognál éreztem azt, hogy szerencséje volt! Pedig tényleg mindene megvolt, hogy egy negatív végkifejlettel záruljon. Szerencséje volt, amikor kiállt magáért, amikor úgy döntött, hogy minden pénzét könyvre költi. Tetszett az elhatározása, hogy megtanulja fejből a dolgokat, mert az, ami benne van azt nem lehet elvenni, az az övé, azt nem égethetik el. A könyv égetős résznél mondjuk felhördültem.
 Nem tudom kinek ajánlom a könyvet. Talán azoknak, akik néha el vannak keseredve, hogy a sors ilyen rossz hozzájuk, mert nem…higgyék el van rosszabb életút, mint a sajátjuk. Azoknak akit érdekel az angol munkásosztály élete, aki szeret életutakról olvasni.  Én magam eldöntöttem, hogy elolvasom a gyerekkönyveit is az írónőnek, azt mesélte a könyvben, hogy sokszor kisegítette az írás, az olvasás a válságból…
 Maga a könyv kicsit csapongó, kicsit szokatlan, nem regényes, nem életrajzos, olyan vegyes. De érdekes…kedvenc lett.
Belbecs: 5*/5

 A borító érdekes, az eredeti lett átvéve. Amúgy domború szöveges, úgyhogy már ez a része tetszik. Maga a kép annyira nem, és nem is tudom túlzottan kötni a könyvhöz (gondolom az egyik tengerparti nyaralás kiskorában), de mivel én sem tudom, milyen borító lenne ehhez jobb, így le sem szólom. A cím érdekes és megfogja az embert. Bár volt aki elolvas a címet, azt mondta, hogy „hát ez nem valami izgalmas”. Nem adok igazat, nem izgalmas az biztos, viszont elgondolkoztató. Nem tudom, hogy mikor vettem volna kezembe, ha nem kapom meg csak így…fogalmam sincs, nem az a tipikus könyv amire vadászok. Úgy gondolom kicsit újra kell gondolnom ezt is. Nem minden a borító.
Külcsín: 3/5

Kiadási év: 2013
Kiadó: Park
Fordította: Lukács Laura
Oldalszám: 264
ISBN: 9789633550212
Eredeti megjelenési év: 2011
Eredeti cím: Why Be Happy When You Could Be Normal?
Eredeti ár: 3.500Ft
Vélemények:

0 megjegyzés: