Észak-Korea ismét : Menekülés a 14-es táborból

Fülszöveg:

Észak-Korea elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma szintén több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok.

Szin Donghjok az első észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot és sikerült megszöknie. Gyermekkorát egy nagyfeszültségű szögesdróttal körülvett lágerben töltötte. Mivel nagybátyjai állítólag bűnt követtek el, az állam őt is bűnözőnek tekintette genetikailag, és teljes jogfosztottságban tartotta.

Sorsa az államgépezet rendelkezése értelmében örökös kényszermunka volt. Első emléke egy kivégzés, és anyjára mint versenytársra tekintett a mindennapi élelemért. Tizenhárom éves korában beárulta anyját és testvérét, akik szökni akartak. A fiút megkínozták, majd szeme láttára anyját felakasztották, testvérét pedig agyonlőtték.

Blaine Harden könyve Szin Donghjok huszonhárom éves rabságának és szökésének története.

„Szeretet, együttérzés és család: Szin előtt ismeretlen fogalmak voltak. Isten sem tűnt el vagy halt meg számára: egyszerűen nem hallott róla.”

 Nem is olyan régen olvastam, Barbara Demick: Nincs mitirigyelnünk a világtól című könyvét. Ami szintén Észak-Koreáról szól, szintén olyanok mesélik el az életüket, akik elszöktek onnan, ilyen-olyan indokokkal. Megrázott az a könyv is, mert számomra nehéz elfogadni, hogy itt a 21. Században még mindig létezhet egy ennyire elnyomott ország. Az említett könyvben az átlag lakosok életén keresztül láthattam, hogy milyen az éhínség, milyen agymosáson mennek keresztül az emberek és, mi vezet oda, hogy eljönnek onnan, hogy szökni próbálnak. És arról, hogyan boldogulnak Dél-Koreában.

 Ebben a könyvben viszont más az alap történet. Szin életét mutatja be, aki eleve egy munkatáborba született, ott nőtt fel. A szülei „jutalomként” kapták egymást  a táborban, így házasodtak, és lehetett gyermekük is. Szinnek volt egy bátyja is. Az apja és az anyja évente körülbelül 5 napra látták egymást, így igazándiból Szin nem ragaszkodott az apjához, szinte nem is ismerte. Az anyját megvetette, szeretet nem kapott…azt sem tudta mi az, hogy szeretet. Arra nevelték az őrök, hogy besúgó legyen, jelentsen mindenkiről…ahogy mindenki.

 13 éves amikor az anyja és a bátyja szökni próbál…ő jelentette őket…ők meghaltak. Megrázó olvasni ezt az egészet. A kínzást, azt hogy mennyire nem volt képes arra, hogy ember legyen. Végtére is, miért lett volna ember? Állatot neveltek belőle, akit csak az érdekelt, hogy legyen mit ennie. A szökését is relatíve ez motiválta, hogy ne kelljen nélkülöznie, hogy legyen mit ennie.

 Érdekes, ahogy eljut Kínába, ahogy eljut Dél-Koreába, majd az USA-ba, hogy miként küzd maga ellen, és próbál megbirkózni a kialakuló emberi érzéseivel. Nem irigylem… ahogy amúgy egy Észak-Koreait sem. Bár számára nem volt agymosás, azt sem tudta igazán ki Korea vezetője, ő csak szimplán nem számított embernek. Nehéz megbíznia bárkiben, azok után, hogy olyan közegben nőtt fel, amiben mindenki egymást hátba támadta, ahol nem volt egyetlen igaz barátja sem, bár igénye sem volt rá…azt sem tudta, mi az, hogy barát.

 Van Szinnek elég hibája, de egyet sem tudok olyannak mondani, hogy Ő tehet róla. Olyan helyen nőtt fel, ahol ez elvárt volt, ahol mindennapos volt, hogy embereket vernek agyon az őrök, hogy a nőket megerőszakolják, ha teherbe esik akkor agyon is lövik őket. Ahol ritka, hogy valakiben megbízhatsz. Szin akkor változott amikor megismerte Pak-ot, és ő kedvességgel mindent elmesélt…jelentenie kellett volna róla is, de nem tette. Itt fordult a világ meg Szinnel.

 Szin jelenleg is Észak-Koreaiakért harcol, úgy ahogy tud, hogy elmeséli a történetét. Ő az első ember, aki munkatáborban született és megszökött.

Belbecs: 4/5

Nem lehet irodalmi értéket adni neki, hogy jaj de jól megírt könyv. Érdekes…elgondolkodtató és megrázó.

 Egy kicsit a borítókról, én a külföldiekre szavazok, mert azon Szin van, és felismerhető. Lehet, hogy a magyaron is, de nem annyira biztos a dolog. A könyv közepén van pár fotós lap, ami jó, mert érdekesek a képek, de szerintem meg lehetett volna simán oldani, hogy pl. Szin rajzai a kínzásról, abba a fejezetbe legyen befűzve, ahol erről ír…szerintem sokat javított volna rajta. Elgépelés és hasonlók nem nagyon voltak benne. Puha fedeles, ragasztott könyv, hát nem tudom, hány olvasást bír. Egyelőre strammnak tűnik, és nem én voltam az első olvasója (könyvtári), úgyhogy mondhatom, hogy tartós.

Külcsín: 4/5

Könyv adatai:

Olvass bele!

Kiadási év: 2013

Kiadó: HVG könyvek

Fordította: Nagy Marcell, Rádai Andrea

Oldalszám: 236

Eredeti megjelenési év: 2012

Eredeti cím: Escape from Camp 14

Eredeti ár: 3.200 Ft

Kiadói ár: 2.880Ft