Ugrás a fő tartalomra

Kis újítás


 Sokat gondolkodtam azon, hogy kell-e, hasznos-e, ha a könyveket pontozom is. Egy ideig úgy gondoltam, hogy felesleges, mert a posztból, úgyis kiderül, hogy tetszett-e vagy sem. Néhány poszt óta viszont, belső indíttatás miatt elkezdtem az értékelés után pontokba is kifejezni tetszésemet vagy nem tetszésemet. Csak kell hozzá egy magyarázó leírás is, mert nem vagyok túl könnyű eset :)


 Külcsín és belbecs, erre a két dologra tagolódik a posztjaim nagy része. Külön értékelem a borítókat, kivitelezést és külön a tartalmat, kidolgozottságot, szereplőket és ez után jöhet minden egyéb ami a könyvről eszembe jut, mint a folytatások, ajánlók, köszönetnyilvánítás. Így adott volt, hogy a pontozás is külön válik, két fő kategóriára.
 Egy ideig törtem a fejem, hogy 10-es vagy 5-ös skálán pontozzak, használjak-e fél szinteket, mint a 4,5 , de arra jutottam, hogy maradok az 5-ös skálán, tehát a maximum amit elérhet egy könyv az 5*, nincsenek fél kategóriák, mert nem hiszek abban, hogy "majdnem".
 Itt is megjegyezném, hogy szeretném, ha minden könyvre azt mondhatnám, hogy 4-es vagy 5-ös, mert az azt jelentené, hogy csak jó könyveket fogtam meg...de sajnos ennyire még én sem vagyok mázlista.


Külcsín:

5* - Akkor kapja ezt egy könyv, ha tökéletes, ha kézbe fogva, már azt érzem, hogy mindegy a tartalom, a kivitelezésért már megérné megvenni.

5 - Legszebb borító, de nem az a húha érzés. Jó kivitelezés, ha van benne illusztráció az szép(ez szubjektív dolog, sok minden tetszik nekem ami másnak nem, és fordítva). Tehát, a kiadó itt mindent megtett azért, hogy el tudja adni a könyvet, és az tartós is legyen. Előnyben a kemény táblás könyvek.

4 - A borító még mindig kifogástalan, csak valami nem tetszett, vagy az illusztrációk, vagy a betűtípus, betűméret, vagy csak puha táblás verziót adtak ki, ami tartósság szempontjából nem a legjobb.

3 - Több kifogásolható dolog is van a könyvvel. Itt persze, lehet, hogy a borító gyönyörű, de a belső illusztrációk egy része olyan szinten ront az egész megjelenésen, hogy már nem tudom megajánlani neki a 4 pontot. Ide tartoznak, az idegesítően sok elütéssel rendelkező könyvek is!

2 - Remélem ezt nem kell semmilyen könyvre adnom, mert ha egy könyv kinézetileg nagyon ronda, akkor nagy gondok vannak. Ide kerül az is, ha a könyv szétesik a kezembe egy olvasás után! Volt már rá sajnos példa...

1- ez az a kategória ami, remélem szintén nem lesz, mert ahhoz, hogy ezt kapja egy könyv, nagyon jó beltartalommal kell rendelkeznie, és nagyon-nagyon ronda borítóval, vagy igénytelen kiadással. Hála az égnek a kiadók arra ügyelnek, hogy ilyen ne nagyon legyen, tartsák meg a jó szokásukat, nem akarok 1-est adni egyik könyvre sem.


És akkor a belbecs:

5*- 5 - Remélem, majd sok könyvnek adhatom ezt. Ez a tipikusan "húha" könyv, amit biztosan újra fogok olvasni, amit ha eddig nem vettem meg, megveszek.

4 - Nagyon tetszett a történet, de újra nem fogom olvasni, vagy legalábbis első olvasás után nem érzem rögtön a késztetést. De könyvtárba ajánlom, és ismerőseimnek is megjegyzem, hogy ez egy nagyon jó könyv volt. Ide kerülhet könyv azért is, mert már kinőttem a kategóriából, akiknek íródott, viszont ennek ellenére nagyon tetszett.

3 - Nem volt ez rossz, de többet ki lehetett volna belőle hozni. Bakik, tévedések, vagy szimplán nem tudták végig fenntartani a figyelmemet. Antológiáknál nagy esély erre a számra, mert általában hullámzó a tartalma.

2 - Itt már erősen elgondolkodom, hogy miért is adták ezt ki. Általában gyönyörű borítóval rendelkeznek, és érdekes fülszöveggel, no meg jó marketinggel, csak éppen a beltartalom már nincs.
 
1 - Miért adták egyáltalán ki? Sajnálom a fákat amiket kivágtak érte! (remélem ilyet nem fogok olvasni :D)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é