2013. május 11., szombat

John Boyne - Barnaby Brocket és a szörnyű dolog, ami vele megesett

Fülszöveg:
Brocketékben nincs a világon semmi rendkívüli. UNALmasak, TISZteletreméltóak (erre büszkék is), s lenéznek mindenkit, aki különös vagy éppen csak MÁSmilyen. BARNABY Brocket azonban a születése pillanatától fogva ellenáll a gravitáció törvényének … és LEBEG. Mivel mindenáron a szülei kedvében szeretne járni, Barnaby igyekezne két lábbal állni a földön – CSAKHOGY ERRE EGYSZERŰEN KÉPTELEN!
Egy végzetes napon Brocketéknél betelik a pohár. Sosem kérték, hogy különc, abnormális LEBEGŐ GYERMEKÜK legyen. BARNABYNAK MENNIE KELL …
A cserbenhagyott, rémült és MAGÁNYOSan lebegő Barnaby útját egy igazán különös hőlégBALLON keresztezi, s ezzel megkezdődik varázslatos VILÁGkörüli utazása …



A könyvért köszönet a Ciceró Kiadónak!


Ha nem lenne ilyen hülye címe, tökéletes lenne!

De komolyan, a címével van a legnagyobb bajom. Ugyanis hosszú, és kissé nehezen megjegyezhető(nekem), ebből adódóan amikor ajánlom valakinek, puskáznom kell a címet, vagy felmutatni a könyvet, hogy "Ezt olvasd el". De a cím nem a kiadó hibája, már az eredetinek is ritka hosszú címe volt.
 A borító teljesen rendben van, bár szerintem kicsit olyan...hogy is mondjam. Nem hívja fel kellően a figyelmet a könyvre. Átvett borítóról van szó, tehát szintén nem a kiadó hibája, hogy ilyen kis "semmilyen" lett a borító. De tény és való, hogy a rengeteg szép, figyelemfelkeltő borító mellett ez, szinte beleolvad a környezetébe.
 Az illusztrációk aranyosak benne, néha mondjuk nem teljesen sikerült jó helyre rakni, mintha elcsúszott volna néha. Idegesítő csak az volt, amikor a mondat félbemarad, egy oldalas kép és lapozva folytatódik a mondat. Igen, ez talán mégiscsak egy picike hiba.

Külcsín: 4/5


Mit jelent az, hogy más vagy mint a többi ember?


 Lebegsz? Netán ha tüsszentesz láthatatlanná válsz? Esetleg a kezeid helyén kampó van, mint a kalózoknak, no de faláb nélkül, hisz ha faláb is lenne, már Normális volnál. Vagy nincs orrod, és füled, mégis hallod mindenki hangját, és érzed az illatokat? Esetleg visszafelé beszélsz.... Ők a csodabogarak a történetben, emberek akiken látszódik is, hogy mások mint a többiek. Egyik sem tehet róla, hogy olyan amilyen, hogy Más.
 Barnaby lebeg. Ilyennek született, és tényleg nem tehet róla. Ahogy arról sem tehet, hogy olyan családba született amilyenbe. A legtöbb család  feltehetően meglepődött volna, fennakadt volna a dolgon, de nem okolta volna a fiút, azért ami, és nem hitte volna  azt, hogy direkt csinálja.  Barnaby még csak nem is élvezi a lebegést...elejével.  És nem várná el, hogy egyik napról a másikra, ne lebegjen. Hisz lehetetlent kérnek!
 Barnaby ugyan nem önként és dalolva, de világot látott.  Két kedves öregasszony talált rá, a levegőben, és vitte egészen Braziliáig, ahol egy kellemes hetet töltött a kávéültetvényen. Találkozott rengeteg emberrel, és szerzett rengeteg barátot. Arra is rájött, hogy nem csak az ő szülei ilyen...kegyetlenek, hogy kitaszítják, mert más. A két öreg hölgyet is kidobta a családja, csak mert másképp gondolják az életet, és nem hajlandóak arra, hogy úgy tegyenek, mintha teljesen normálisak lennének. Ahogy kidobta a kritikust is a családja, mert egy balesetben megcsúnyúlt, de persze, amikor híres már a család tagja újból, ahogy az álmodozó művészt is kitagadják, mert nem akarja tovább vinni az üzletet...és folytathatnánk a sort. Barnaby rengeteg Más embert ismert meg, rengeteg tanult abba a pár hónapba amíg körüllebegte a világot, és eljutott az űrbe is!
 És Barnaby rájött arra, hogy valójában ő ilyen, és ilyennek kell elfogadni, és ha valaki erre képtelen, hát nem kell velük foglalkozni. Mert nem akart átlag fiú lenni, normálissá válni, a földön járni, és olyanná válni mint mindenki körülötte. Még ha ez is volt a szülei elvárása!

Barnaby más...és ő ettől különleges. Lebeg, de ő ettől boldog....

Az emberek különböznek egymástól, és azt hiszem addig jó a világ, míg ennyire sokszínű. És el kell fogadni azt, ha valaki más. Akár látszik rajta kívülről is, akár csak a viselkedésében ütközik ki. Mert nem vagyunk egyformák... még szerencse.

Elgondolkoztató könyv, gyorsan haladós, a felét egy délután alatt elolvastam. Újra olvasós, mert szükség van rá, hogy újra és újra kézbe vegyem...Kedvenc is.

Belbecs: 5*/5

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.