2013. május 11., szombat

John Boyne - Barnaby Brocket és a szörnyű dolog, ami vele megesett

Fülszöveg:
Brocketékben nincs a világon semmi rendkívüli. UNALmasak, TISZteletreméltóak (erre büszkék is), s lenéznek mindenkit, aki különös vagy éppen csak MÁSmilyen. BARNABY Brocket azonban a születése pillanatától fogva ellenáll a gravitáció törvényének … és LEBEG. Mivel mindenáron a szülei kedvében szeretne járni, Barnaby igyekezne két lábbal állni a földön – CSAKHOGY ERRE EGYSZERŰEN KÉPTELEN!
Egy végzetes napon Brocketéknél betelik a pohár. Sosem kérték, hogy különc, abnormális LEBEGŐ GYERMEKÜK legyen. BARNABYNAK MENNIE KELL …
A cserbenhagyott, rémült és MAGÁNYOSan lebegő Barnaby útját egy igazán különös hőlégBALLON keresztezi, s ezzel megkezdődik varázslatos VILÁGkörüli utazása …



A könyvért köszönet a Ciceró Kiadónak!


Ha nem lenne ilyen hülye címe, tökéletes lenne!

De komolyan, a címével van a legnagyobb bajom. Ugyanis hosszú, és kissé nehezen megjegyezhető(nekem), ebből adódóan amikor ajánlom valakinek, puskáznom kell a címet, vagy felmutatni a könyvet, hogy "Ezt olvasd el". De a cím nem a kiadó hibája, már az eredetinek is ritka hosszú címe volt.
 A borító teljesen rendben van, bár szerintem kicsit olyan...hogy is mondjam. Nem hívja fel kellően a figyelmet a könyvre. Átvett borítóról van szó, tehát szintén nem a kiadó hibája, hogy ilyen kis "semmilyen" lett a borító. De tény és való, hogy a rengeteg szép, figyelemfelkeltő borító mellett ez, szinte beleolvad a környezetébe.
 Az illusztrációk aranyosak benne, néha mondjuk nem teljesen sikerült jó helyre rakni, mintha elcsúszott volna néha. Idegesítő csak az volt, amikor a mondat félbemarad, egy oldalas kép és lapozva folytatódik a mondat. Igen, ez talán mégiscsak egy picike hiba.

Külcsín: 4/5


Mit jelent az, hogy más vagy mint a többi ember?


 Lebegsz? Netán ha tüsszentesz láthatatlanná válsz? Esetleg a kezeid helyén kampó van, mint a kalózoknak, no de faláb nélkül, hisz ha faláb is lenne, már Normális volnál. Vagy nincs orrod, és füled, mégis hallod mindenki hangját, és érzed az illatokat? Esetleg visszafelé beszélsz.... Ők a csodabogarak a történetben, emberek akiken látszódik is, hogy mások mint a többiek. Egyik sem tehet róla, hogy olyan amilyen, hogy Más.
 Barnaby lebeg. Ilyennek született, és tényleg nem tehet róla. Ahogy arról sem tehet, hogy olyan családba született amilyenbe. A legtöbb család  feltehetően meglepődött volna, fennakadt volna a dolgon, de nem okolta volna a fiút, azért ami, és nem hitte volna  azt, hogy direkt csinálja.  Barnaby még csak nem is élvezi a lebegést...elejével.  És nem várná el, hogy egyik napról a másikra, ne lebegjen. Hisz lehetetlent kérnek!
 Barnaby ugyan nem önként és dalolva, de világot látott.  Két kedves öregasszony talált rá, a levegőben, és vitte egészen Braziliáig, ahol egy kellemes hetet töltött a kávéültetvényen. Találkozott rengeteg emberrel, és szerzett rengeteg barátot. Arra is rájött, hogy nem csak az ő szülei ilyen...kegyetlenek, hogy kitaszítják, mert más. A két öreg hölgyet is kidobta a családja, csak mert másképp gondolják az életet, és nem hajlandóak arra, hogy úgy tegyenek, mintha teljesen normálisak lennének. Ahogy kidobta a kritikust is a családja, mert egy balesetben megcsúnyúlt, de persze, amikor híres már a család tagja újból, ahogy az álmodozó művészt is kitagadják, mert nem akarja tovább vinni az üzletet...és folytathatnánk a sort. Barnaby rengeteg Más embert ismert meg, rengeteg tanult abba a pár hónapba amíg körüllebegte a világot, és eljutott az űrbe is!
 És Barnaby rájött arra, hogy valójában ő ilyen, és ilyennek kell elfogadni, és ha valaki erre képtelen, hát nem kell velük foglalkozni. Mert nem akart átlag fiú lenni, normálissá válni, a földön járni, és olyanná válni mint mindenki körülötte. Még ha ez is volt a szülei elvárása!

Barnaby más...és ő ettől különleges. Lebeg, de ő ettől boldog....

Az emberek különböznek egymástól, és azt hiszem addig jó a világ, míg ennyire sokszínű. És el kell fogadni azt, ha valaki más. Akár látszik rajta kívülről is, akár csak a viselkedésében ütközik ki. Mert nem vagyunk egyformák... még szerencse.

Elgondolkoztató könyv, gyorsan haladós, a felét egy délután alatt elolvastam. Újra olvasós, mert szükség van rá, hogy újra és újra kézbe vegyem...Kedvenc is.

Belbecs: 5*/5

Nincsenek megjegyzések: