2019. november 30., szombat

Harriet Dyer: Mondj nemet a műanyagra!

Az a helyzet, hogy ezt a könyvet tök nehéz pontozni. Méghozzá azért, mert nekem pl. semmit sem mondott, amit eddig nem tudtam, így nem igazán tudtam hasznát venni. De akkor ott van az az ember, aki meg éppen most kezd környezettudatosabb lenni, és lehetőleg a könyvtárból veszi ki ezt a könyvet, na neki mond egy csomó mindent amit tud majd használni.
 Tehát, ha valami miatt az ember úgy dönt, hogy környezettudatos lesz, de ennek nem a neten akar utánakeresni, akkor ez a könyv ad egy kezdő lökést, bár azt is kicsit bénácskán. Ismétel folyamatosan, és nem tudom miért kellett 101 egyszerű ötletnek lennie, ha egyszerűen nem tud 101-et összeszedni az író. Mert, hogy:

  1. ismételget, van amit kétszer-háromszor is
  2. halálra emlegeti a pici műanyag darabokat, úgy éreztem ez lehet a mumusa. Nem bagatelizálom el, beszéljünk róla, de ne minden harmadik ötlet végén.
  3. Nekem az, hogy a Tiszán ki gyűjti a műanyag szemeteket, nem ötlet a műanyag helyett, tehát ne kezeljük ezt is a 101-be, meg még úgy az utolsó 20-at oda sorolnám. Az, hogy adakozz olyanoknak, akik környezetvédők, menj gyűjts szemetet és támogasd önkéntesként ezeket a szervezeteket. Mind szép és jó és jó hogy a könyvben van, de nem "egyszerű ötlet műanyag helyett"...
  4. Önellentmondásos azzal, hogy mosószóda, meg mosódió, és bambusz ez-az, amit vehetsz a neten is. A netet amúgy tök sokszor emlegeti opcióként. Majd jön egy pont, hogy ne a neten vásároljál.... :D WTF?
Tehát, sajnálom, hogy fákat vágtak ki a könyvért, ennek ellenére, ha totális homályban van az ember és kicsit akar csak belemenni a dolgokba, akkor jó ez a könyv. De ennél körülbelül százszor jobb blogok vannak a témában, képekkel, leírásokkal, ötletekkel és kommentekkel. Olyan dolgokkal, amiket tényleg tudsz használni, és hidd el, nem kell olyan nagyon sok időt fektetned bele, hogy megtaláld ezeket a blogokat. Írd be a keresőbe, hogy környezetvédelmi tippek, vagy út a nulla hulladék felé, vagy menj el a hulladekmentes.hu -ra és találsz egy csomó mindent.
Ne vedd meg a könyvet, kölcsönözd ki könyvtárból, mert így kevesebb szemetet termelsz. Amúgy mindent inkább kölcsönözz, a könyvtár nagyon környezetbarát. Már csak azért is, mert egy könyvet sokan olvashatnak, nem kell senkinek sem tárolni a könyveket (ezt megteszi a könyvtár), és gazdaságos is, mert hát potom pénzért rengeteget olvashatsz. Én kifejezetten örülök, hogy ezt a könyvet megvette a könyvtár, és hogy onnan olvashattam, mert így kevésbé utáltam, hogy nekem ez már kevés a témában :)

Fülszöveg:
Te is szeretnél tenni valamit a környezetedért? Egyszerűbb lesz, mint gondolnád!
Ma már közismert tény, hogy a környezetünkben felhalmozódó műanyaghulladék ökológiai katasztrófával fenyeget. De változtathatunk-e a kialakult helyzeten anélkül, hogy gyökeresen átalakítanánk az életmódunkat? Természetesen! Ez a kis könyv 101 egyszerű, könnyen megvalósítható ötletet ad ahhoz, hogy környezetbarát anyagokkal helyettesítsük a műanyagot, és ezzel mi is hozzájáruljunk bolygónk védelméhez.


2019. november 29., péntek

Szanjútei Encsó: Kísértetlámpás

Ezt a könyvet is kihívásra olvastam, de itt nem voltak ellenérzéseim, mint a Napóleonos témánál. Bár maga a kísértet história kicsit távol áll tőlem - értsd nem keresek direkt ijesztő könyveket - de a japán kultúra és hiedelemvilág viszont közel áll hozzám és szívesen olvasok róla, hát ha már Kísértettörténetet kellett olvasnom, akkor kerestem olyat ami megvan és érdekel. Már csak azért is jó ez a kihívás, mert egy csomó saját könyvet így előre veszek az olvasásban :)
Egyetlen egy problémám volt csak ezzel a könyvvel, mégpedig az, hogy a fejezetcímek konkrétan lespoilerezték az egész fejezetet. Nesze neked meglepetés mi? :D
Annak ellenére, hogy így kb. mindig tudtam, hogy mi fog történni, azért azt nem tudtam, hogy az hogyan fog történni. Főleg az utolsó fejezetnél, ahol azért erősen lelövi ki fog nyerni. Amúgy mindig is utáltam az olyan fejezetcímeket, amik arra hivatottak, hogy elmesélik egy mondatban, hogy mi lesz a későbbiekben. De amúgy a könyvvel ennyi volt csak a problémám.
 Érdekes volt végigkövetni, hogy miként pecsételődnek meg sorsok, hogyan teljesedik be szerelem, vagy éppen miként válnak emberek kísértetté és térnek vissza, mintha misem történt volna. A szerelem központi szerepet tölt be a könyvben, ahogy a hűség és az árulás is. Érdekes volt követni mind a két szálat, amin elindult a történet, és lassan összefonódtak a szálak. Szereplők haltak meg, vagy éppen kezdtek kísérteni, léptek félre, vagy elárulták a gazdájukat. Borzalmasan sok negatív szereplő van a könyvben, és hát...úgy igazán jó és erényes jellem körülbelül három van, akik úgy sokat is szerepelnek. Kószuke volt a kedvenc szereplőm, mert ő volt a példa, ami bemutatja miként kell igazán hűségesnek lenni. Mindent megtett volna a gazdájának, és megtett azután is, hogy annyi minden kiderült. Sose ártott volna neki, annak ellenére, hogy elintézetlen ügyük volt. Bosszút esküdött, hogy megöli azokat akik megölték Urát, és addig nem is nyugodott meg, míg be nem teljesítette. Őt nagyon szerettem, mert igazán pozitív volt, sosem adta fel, kereste az anyját, és tervezte a bosszút egyszerre, miközben megnősült és családot alapított. (igen, meglehetősen jól volt képes beosztani az idejét és életét, bár cseppet sem irigyeltem.
 Akkor ott van az Úr, akiért bosszút kell állni, de aki korántsem volt olyan jó, mint amennyire az elején szimpatikus volt. Egyrészt amit a lányával tett, még ha csak sugallásra is elég mocsok dolog volt, még úgy is, hogy elhiszem, hogy abban a korban ez szokás volt Japánban.
Nem nagyon tudok úgy írni a könyvről, hogy ne legyen teli cselekményleírással. Egy csomóan kísértetek lesznek, egy csomóan meghalnak, és lesznek akik beteljesítik sorsukat, és lesznek olyanok is, akiknél nem tudtam eldönteni, hogy most meghaltak-e vagy sem...ez mondjuk csak a jós emberke volt. Nem volt teljesen tiszta, hogy most akkor megölte őt az áruló bandita, vagy nem? Csak mert utána még beszélgetett két emberrel, de ezt lazán a kísértetek is megtudták csinálni, élőnek álcázva magukat :D
Mindegy is, élveztem a könyvet, fordulatos és kicsit vérengzős. Nem volt annyira para, mint amennyire a kísértettörténet címke miatt gondolná az ember, de totálisan elhiszem, hogy annak idején, abban a korban amikor ez színdarab volt, a nézőket kiverte a hideg veríték. Amúgy simán megnézném színdarabként is, biztos nagyon hatásos mód lehet ezt feldolgozni :)

Belbecs: 5/5

Teljesen oké a történet, és hozta amit elvártam tőle. Az persze jobb lett volna, ha inkább nem adnak fejezet címeket, mert így mindig, mindent lelőttek, de hát ez van :)

Külcsín: 3/5

Olyan semmilyen ez a borító. Nem akarok gonosz lenni, de nem jön rögtön le róla, hogy ez egy kísértet sztori. Oké, a cím utal rá, de a borító inkább egy romantikus történethez illik. És persze van benne romantika, félrelépés és minden ami egy brazil szappanoperába +kísértetek, de azért mégsem a szerelem volt itt a leglényegesebb.
Erről jut eszembe, hogy  a kedvenc jelenetem az volt, amikor keresték a 100 aranyat ami eltűnt és mindenki cuccát átnézték, és az egyik szolgálólány teli volt khm...malac irodalommal, és ott pirulgatott, hogy ő nem olvas ilyet, csak otthonról küldik neki. Erre az úr csak jelzi, hogy no probléma, ezek az irodalmak feltüzelik a gerjedelmet. Vááá, szegényke ott süllyedt el szégyenébe :) Igen, vannak benne vicces részek.

Fülszöveg:
Vérbosszú és boldog egymásra találás, kötelesség és szenvedély, középkori hűbéri szemlélet és az arany, a pénz hatalmának mindent elsöprő ereje jellemzi ezt a művet, amelyben a láb nélkül lebegő kísértetek és az eleven szereplők nemcsak találkoznak és társalognak egymással, hanem üzletet is kötnek, vérbosszút állnak a hűtlenségért, közösen lakomáznak, sőt, még arra is képesek, hogy együtt élvezzék a szerelem gyönyöreit.
Szanjútei Encsó kísértethistóriája a múlt század 80-as éveinek közepén, közvetlenül egy korszakváltás után jelent meg először Japánban.

Eredeti cím: 怪談牡丹燈籠

Eredeti megjelenés éve: 1886




  • Könyv: Szanjútei Encsó: Kísértetlámpás
  • Kiadó: Széphalom Könyvműhely
  • Kiadás helye: Budapest
  • Kiadás éve: 1994
  • Oldalszám: 190
  • ISBN: 9637488995
  • Fordította: Bratka László
  • 2019. november 25., hétfő

    Meik Wiking: Az emlékteremtés művészete

    Köszönet a könyvért a Kossuth kiadónak!
    A Hygge elolvasása után eldöntöttem, hogy Dániába akarok költözni, a Lykke olvasása után rájöttem, hogy menő dolog ez a boldogságkutató dolog, és mennyi pozitív dolog van a világban...és igen, még mindig imádtam Dániát :) Adott volt, hogy Meik Wiking következő könyvét is olvasni fogom, mert egyszerűen ez a pasi nem tud olyat írni, hogy én azt ne akarjam elolvasni....kivéve ha véletlen valami dán metál együttesről írna, na azt talán nem olvasnám el, de minden egyéb jöhet tőle!
    Az emlékteremtés fontos dolog, de nem gondoltam sosem, hogy erről könyvet kellene írni. Mondjuk azt sem, hogy ezt valaki megírja, és rengetegen fogják elolvasni. Márpedig elég sokan olvassák ezt a könyvet mostanában.
     Mindig úgy gondoltam az emlékteremtésre, hogy hát az emlékek így alakulnak, élem a napjaim és majd visszaemlékszem rá, hogy milyen volt régen, és de nosztalgikus lesz majd az egész. Meg persze mindig úgy gondoltam, hogy mindig mindenre fogok emlékezni, amire éppen a helyzet megkívánja.
    A könyv olvasása közben viszont egyre világosabb lett számomra, hogy egyrészt nem emlékszek mindenre, a fontos dolgok közül sem, és hogy ezt lehet jobban is csinálni.
     A könyv rengeteg tanáccsal lát el, hogy miként teheted egy-egy emlékedet "emlékezetesebbé", a többinél, mit kell azért tenned, hogy valamit tényleg ne felejts el.
     Minden úgy kezdődött, hogy Meik Wiking a boldogságkutató, és munkatársai készítettek egy kutatást, melyben emberektől kérték a pozitív és kellemes emlékeiket. Írják le, mi az, ami éppen az eszükbe jut és jó emlék. Aztán ezeket elemezték is, és ennek az elemzésnek az eredménye részben ez a könyv is. Rámutat, hogy sokkal nagyobb esélyed van emlékezni valamihez, ha az valamilyen jeles esemény. Sokak emlékeznek az első iskolanapjukra, esküvőjükre, eljegyzésükre, vagy valami olyanra ami a megszokottól eltérő volt.
    Fontos, ha biztosra akarsz menni az emlékekkel, akkor társíts hozzá még valamit, egy illatot, vagy egy helyszínt, vagy egy személyt, hogy a történet kerek legyen. Lehetőleg olyan illatot, ami amúgy nem jellemző rád, és lehetőleg kellemeset. Bár biztosan arra is emlékezni fogsz, ha valaminek trágya szaga van, de most fókuszáljunk a pozitív emlékekre.
     Meik is rengeteg hasznos tanácsot ad arra, hogy ő miként őriz meg egy-egy fontosabb emléket, miként tárolja azt el az elméjében, és miként tudja előhozni. A kedvenc történetem az volt, amikor azt tanácsolta, hogy ha emlékezetes előadó akar lenni, olyat kell csinálnia, amit a többi előadó és boldogságkutató nem tesz. Pl. felvisz a pulpitusra egy ananászt, mert hát mindenki emlékszik arra a boldogságkutatóra aki egy ananásszal ment fel a pulpitusra, hisz csak egy volt belőle. Fifikás :)
    A könyv emellett teli van remek történetekkel, néha nagyon meghatókkal is. Olvashatunk arról, hogy csal meg a memóriánk, hogy változnak a történetek és hogy van az, hogy arra emlékszünk, hogy valami megtörtént, pedig az amúgy teljesen máshogy történt, fényképes bizonyíték van rá.
     Szerettem olvasni a könyvet, mert kifejezetten kellemes a sztorizgatás és okos dolgok megosztásának aránya. Nem lett az egész sztorizás, szép lassan a kutatás végére is értünk, de beleláthattunk abba, hogy néhány ember mit érez legjobb és legfontosabb emlékének, vagy hogy hogyan küzd egy nő az ellen, hogy a betegsége miatt mindent elfelejtsen.
     Úgyhogy örülök, hogy ez a könyv megszületett, és annak is, hogy olvashattam. Tanulságos volt.

    Kinek ajánlom?
    Azoknak mindenképpen, akik szeretnék megtudni, miként lehet megerősíteni emlékeket, mert erre rengeteg példa van benne. Azoknak is, akik szerették Meik Wiking előző könyveit.

    Belbecs: 4/5
    A Hygge és a Lykke mind a kettő nagyon erős és inspiráló könyv volt. Mind a kettő után terveztem, hogy kivándorlok Dániába, mert mekkora jófejek a dánok. Ez a könyv viszont nem adott nekem akkora pluszt, mint az előző két könyve a szerzőnek. Ezt is szerettem olvasni, mert Meik Wiking jól ír, és vicces fiú, de úgy érzem, nem sikerült tökéletesen átélnem a könyvet, és így csak 4 pontot adok rá. Ennek ellenére tényleg, bármit ír én elolvasom....mert remek író :)

    Külcsín: 5/5
     Woooow, imádom :) Tudom-tudom nem minden a kivitelezés, de hát ha egyszer ez a könyv is annyira jól néz ki, akkor nincs mit tenni. Imádom a kivitelezését, mind kívül, mind belül. Egyszerűen annyira jó kézbe venni :) És nem mellékesen remekül mutat. Ha szép és okos könyvet szeretnél karácsonyra, na ez az!

    Fülszöveg:

    "Némelyik ​nap csak úgy tovatűnik anélkül, hogy bármi nyomot hagyna, de vannak olyan napok, amelyekre egész életünkben emlékszünk.
    Emlékszel az első csókra? A legfinomabb ételre, amit valaha kóstoltál? Vagy a frissen nyírt fű illatára egy verőfényes nyári napon?
    Ha valami ingerli az érzékszerveinket, ha igába fogjuk az első élmények erejét, ha tudatosítjuk magunkban érzéseinket és érzelmeinket, valószínűleg sikerül megőrizni a boldog emlékeket.
    De milyen összetevők alkotják ezeket a boldog emlékeket? Miért van az, hogy egy dallam, egy illat, egy íz vissza tud minket röpíteni valamihez, amiről azt hisszük, rég elfelejtettük? Meg lehet tanulni, hogyan alkossunk boldog emlékeket, és hogyan őrizzük meg ezeket mindörökre?
    A boldogságkutatás eredményeit felhasználva Meik Wiking erre tanítja meg olvasóit. Adatok és naplók, interjúk és globális felmérések, tanulmányok és pszichológiai kísérletek eredményeire támaszkodva ez a könyv megmutatja, hogyan készíthetünk tökéletes pillanatokat, olyanokat, amelyekre életünk végéig emlékezni fogunk. Olyanokat, amelyek átformálják énünket."

  • Könyv: Meik Wiking: Az emlékteremtés művészete
  • Kiadó: Kossuth
  • Kiadás helye: Budapest
  • Kiadás éve: 2019
  • Oldalszám: 288
  • Kötés: Keménytáblás
  • ISBN: 9789630997294
  • Fordította: Nagy Boldizsár
  • Megjelenés időpontja: 2019. október 28.
  • Ár: 4.500 Ft
  • Kiadói ár 3.600 Ft




  • 2019. november 20., szerda

    Könyvtári zsákmányok 3.

    Azért nem csak kifelé hozom a könyveket, hanem olvasom is őket. Múlt héten pl. az Ég a házunkat elolvastam és vissza is vittem. Mondjuk az is igaz, hogy azért vettem főleg előre, mert előjegyzés volt rá, és nem szeretem, ha rám várnak az olvasók, ha már vették a fáradtságot és elő is jegyezték a könyvet :)
    Ezen a listán most a könyvtárközi könyvem is rajta lesz, mert ebben a hónapban is garázdálkodtam más könyvtár állományában :)


    Neil Patrick Harris
    A ​bájos kis bűvész (Szemfüles szemfényvesztők 2.)

    Fülszöveg:
    Csatlakozz te is a Szemfüles Szemfényvesztőkhöz, amint egy újabb kalandba keverednek!

    Amikor egy híres-neves médium érkezik a városba, Leila a mesteri szabaduló művész és barátai elé olyan rejtély tárul, amit nem biztos, hogy ki tudnak bogozni. Egy azonban biztos: a hat barát mindent megtesz, hogy biztonságban tartsa Bányavölgyet még akkor is, ha éppen őrült majmokat kell üldözni vagy szellemeket kiűzni egy kísértett hotelből. A kérdés csak az, hogy vajon magukat is meg tudják védeni közben?


    Legyél a bűvészmutatványok új rajongója vagy épp az illúziók nagy mestere, a Szemfüles Szemfényvesztők egész biztosan nagyobb örömet nyújt majd még annál is, mint egy segítő kettéfűrészelése!

    Maxim, Szeged, 2019
    320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634990444 · Fordította: Bozai Ágota

    Miért hoztam ki?

    Mert az első része egy ideje nálam van kölcsönkönyvként és gondoltam, hogy majd úgy egymás után fogom olvasni őket. És mivel a könyvtárnak az első rész nincs is meg, annyira nem fogom feltehetően elsietni a dolgot. Igazándiból elég sokat hallottam már az első részről így felkeltette az érdeklődésemet, és szeretem a bűvészetes dolgokat, még ha nem is a legtöbbet olvasott témám :)

    R. F. Kuang
    Mákháború (Mákháború 1.)

    Fülszöveg:
    Nikant ​elárasztja az ópium, amelyet a Mugeni Föderáció juttatott el a birodalom partjaihoz. A drog folyton emlékeztet a velük folytatott háborúra, amelynek csak a trifektaként elhíresült három hős – a Nőstényvipera, a Sárkánycsászár és a Kapuőr – tudott véget vetni. Ezen legendás lények mindegyike istenszerű hatalommal bírt, ők egyesítették a birodalom hadurait a Föderációval szemben. Azóta viszont évtizedek teltek el, és a trifekta felbomlott: a Sárkánycsászár meghalt, a Kapuőr eltűnt, egyedül a Nőstényvipera ül a trónon. Béke uralkodik, de az ópiumtól nem sikerült megszabadulni.
    Amikor Zsin kiváló eredményt ér el a kedzsun – a birodalmi vizsgán, amely a legtehetségesebb fiatalokat válogatja ki az akadémiákra – mindenki megdöbben: a vizsgáztatók, akik képtelenek elfogadni, hogy egy Kakas tartományban élő háborús árva csalás nélkül teljesítheti a vizsgát; Zsin nevelőszülei, akik azt hitték, végre kiházasíthatják a lányt, és ezzel további üzleti előnyökre tehetnek szert; és maga Zsin is, aki ekkor jön rá, hogy végre búcsút inthet az addigi életét meghatározó rabszolgaságnak és kétségbeesésnek. Még nagyobb meglepetést okoz, hogy Zsin Nikan legkiválóbb katonai iskolájába, a Szinegardba nyer felvételt.

    Közben a keskeny tengeren túl ismét mozgolódik a Mugeni Föderáció, az újabb háborúhoz már csak egy szikra kell… és lehet, hogy egyedül Zsin mentheti meg az országa népét. A lány ugyanis a Szinegardban rájön, hogy halálos, földöntúli erővel bír, tehetsége van a sámánizmus szinte mitikus művészetéhez. Pszichoaktív szerek és egy látszólag eszement tanár segítségével próbálja feltárni képessége mélységeit, és közben megtanulja, hogy a rég halottnak hitt istenek nagyon is élnek, ráadásul a hatalmuk uralása nemcsak az emberi mivoltát veszélyezteti, de egy teljes nemzet elpusztításával fenyeget.

     Agave Könyvek, Budapest, 2019
    572 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634196402 · Fordította: Ballai Mária

    Miért hoztam ki?

    Bevallom töredelmesen, hogy amikor az Agave bejelentette a megjelenését akkor rögtön várólistáztam. Tetszett a fülszöveg és gondoltam ez tök jó lesz. Aztán felírtam deziderátába a könyvet, hogy hátha megveszi a könyvtár. Szerencsémre meg is vették, viszont sose néztem azt, hogy ez hány oldal. Úgyhogy amikor hozta a kollégám, hogy "neked jött" és a kezében egy tégla kicsit megijedtem :D De ha jó akkor nem gond, hogy hosszú és én továbbra is bízom abban, hogy jó kis könyv lesz :)

    Min Jin Lee
    Pacsinkó 

    Fülszöveg:
    „Nyertesből ​csak kevés akadt, vesztesből viszont annál több. Mi mégis tovább játszottunk, mert reméltük, hogy egyszer ránk mosolyog a szerencse!”

    A történelem ritkán kegyes. Min Jin Lee mesterien megírt regényeposzában egy szegény, de öntudatos bevándorló család négy nemzedéke küzd azért, hogy száműzve hazájukból, amit sohase ismertek, saját sorsuk uraivá válhassanak.
    Koreában az 1900-as évek elején a tizenéves Sunját, egy félig nyomorék halászember imádott lányát otthonuktól nem messze, a tengerparton elcsábítja egy gazdag idegen. A férfi elhalmozná mindennel, de amikor a lány ráébred, hogy teherbe esett – és hogy a szerelme nős –, nem hajlandó eladni magát. Inkább elfogadja egy szelíd, betegségekkel küzdő lelkész házassági ajánlatát, aki úton Japánba száll meg náluk. Ám döntésével, hogy elhagyja otthonát, és visszautasítja születendő fia nagy hatalmú apját, Sunja izgalmakkal teli családtörténetet indít el, ami a rákövetkező nemzedékekre is kihat.
    A Pacsinkó egy lebilincselően megírt, drámai erejű történet szerelemről, áldozatkészségről, becsvágyról és hűségről. Erős és makacs asszonyok, odaadó nővérek és fiúk, erkölcsi válságban gyötrődő apák – ők Lee bonyolult és szenvedélyes szereplői, akik hol nyüzsgő utcai piacokon, hol japán elitegyetemek előadótermeiben, hol alvilági pacsinkó szalonokban bukkannak fel. Ám van bennük valami közös: mind túlélők, akik kiharcolják a maguk jussát a történelem részvétlen folyamában.

    Min Jin Lee New York-i jogászként kezdi a pályáját, ám már ekkor díjakat nyer szépirodalmi és ismeretterjesztő munkáival. Néhány év elteltével már csak az írásnak él, alkotásait pedig egyre nagyobb érdeklődés övezi. Első regénye, a Free Food for Millionaires 2007-ben arat nagy sikereket. Neves magazinokban, folyóiratokban publikál, Amerika leghíresebb egyetemein tart előadásokat írásról, politikáról, filmről és irodalomról. 2007 és 2011 között Tokióban él, itt kutatja későbbi elsöprő sikerű regénye, a Pacsinkó anyagát. Ez utóbbit a New York Times 2017-ben a tíz legjobb könyv közé választja, és bekerül a National Book Award (Nemzeti Könyvdíj) döntőjébe. Több mint 75 bestsellerlistán szerepel, 25 nyelvre fordítják le. 2018-ban Min Jin Leet is beválasztja az Adweek Creative magazin a „10 író és szerkesztő, akik hatással voltak a nemzetközi párbeszédre” című listájára.

    Alexandra, Pécs, 2018
    544 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634472452 · Fordította: Barta Judit

    Miért hoztam ki?
    Már valamikor nyáron kihoztam egyszer, de akkor előjegyzés lett rá és akkor éppen nem fért bele abba, hogy olvassam. Most is van még ezer olvasnivalóm, de úgy döntöttem, hogy akkor megpróbálkozom vele még egyszer. Elvégre még mindig, egy év után is elég magas a százaléka a molyon, úgyhogy bizakodó vagyok. Most már csak idő kellene, hogy sorra kerüljön :D

    Mark Manson
    A ​„Lesz*rom” rafinált művészete 

    Fülszöveg:
    Több évtizede már mást sem hallunk, csak azt, hogy a gazdag és boldog élet titka a pozitív gondolkodás. „Dugják fel a pozitivitást – mondja Mark Manson, a szupersztár blogger. – Lássuk be, az élet tele van szarral, és ezt tudomásul kell venni.” Ha valami rossz, akkor így is-úgy is az. És ha az ember valamit nem tud, azt vállalnia kell. A szerző mindvégig kíméletlenül osztogatja a pofonokat olvasóinak, mindeközben nyers őszinteséggel, obszcén humorral és látszólagos nyegleséggel kifejti legfőbb elvét: az ember esendő és korlátolt – „nem lehet mindenki különleges, a társadalomban vannak győztesek és persze vannak vesztesek, ami valahol tényleg tisztességtelen, és nem a te hibád.” Ha valaki elfogadja a korlátait, akkor megtalálja azt az erőt, amire szüksége van. Hisz olyan sok minden van, amivel felesleges törődnünk. Csak rá kell jönnünk, mire érdemes az energiát fordítani, és mi az, ami teljesen lényegtelen. Így lehet átgondolni saját értékeinket és legfontosabb dolgainkat.

    Maxim, Szeged, 2018
    208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632618395 · Fordította: Sóvágó Katalin

    Miért hoztam ki?

    Bár inkább, miért kértem könyvtárközivel. Ez az olvasmányom a KSH könyvtárának jóvoltából történhet majd meg :D Azaz igazság, hogy rengeteget nézegettem ezt a könyvet és éppen ott tartok, hogy nagyon meg kellene tanulnom leszarni a dolgokat :D Úgyhogy remélem mond valami okosságot :)

    Joseph Campbell · Bill Moyers
    A ​mítosz hatalma

    Fülszöveg:
    Joseph Campbell világhírű mitológia-kutató gondolatai nagy hatást gyakoroltak emberek százezreire, köztük George Lucasra is, a Star Wars univerzum megteremtőjére. Campbell – akinek a mítosz nem más, mint „a világegyetem dala, a szférák zenéje” – kötetlen beszélgetés formájában avat be régi korok, letűnt népek mítoszainak legfőbb motívumaiba, miközben rámutat az ezekből fakadó erőre, mely a modern társadalmakban is meghatározó szereppel bír. A mitikus narratíva és a szimbólumok mély értelme nemcsak az ókori világban adott különleges jelentéstartalmat születésnek és halálnak, szerelemnek és házasságnak, háborúnak és áldozatnak, Isten és ember kapcsolatának, de mindez – időn és téren átívelve, univerzális hatalma miatt – a ma emberét is képes megérinteni.


    Szenzár, Budapest, 2019
    356 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634792031 · Fordította: Bartók Imre

    Miért hoztam ki?

    Mert már három napja bámulom az új könyvek polcán és mindig eldöntöm, hogy nem hozom ki, mert sok könyv van nálam, és amúgy is mikor fogom én ezt olvasni. De ma győzött a kis harácsoló énem és szépen hazahoztam :P

    Szuzuki Daiszecu Teitaró
    Bevezetés ​a zen buddhizmusba

    Fülszöveg:
     „Ha ​a tudat valamilyen oknál fogva készen áll, felrepül egy madár, megszólal egy csengő, s az ember egyszeriben visszatér az eredeti otthonába, vagyis felfedezi valódi önmagát. Kezdettől fogva semmi sem volt rejtve előttünk; minden, amit látni szerettünk volna, ott volt végig a szemünk előtt, csak mi magunk nem akartunk róla tudomást venni. A zenben ezért nincs mit magyarázni, nincs mit tanítani, nincs mit hozzáadni a tudásunkhoz. Ha nem belőlünk hajt ki, valójában semmiféle tudás nem a miénk; legfeljebb csak idegen tollakkal ékeskedünk.”

    A vallási tradíciók világában sajátos helyet foglal el a zen buddhizmus: sem kinyilatkoztatásra, sem megváltóra nem támaszkodik, hanem a hirtelen megvilágosodás lendületével tör át a diszkurzív gondolkodás falán, s jut el a kettősségektől mentes tudatosság birodalmába.
    Talán mindmáig nem született olyan tömör, lényegre törő és a keleti kultúrában járatlan olvasó számára is érthető összefoglalása a zen buddhizmus „tanításainak”, mint Szuzuki Daiszecu Teitaró immár klasszikusnak számító tanulmánya. A világhírű buddhista tudós és gondolkodó, akinek hatalmas munkásságából eddig mindössze egyetlen, Erich Fromm-mal közösen írott könyvét olvashattuk magyarul, jelen művében bemutatja a zen szemléletmódját és gyakorlatát, s közben bőséggel merít e hagyomány gazdag anekdotakincséből is. És bár a zen világába való rövid bevezetés nem könnyítheti meg azt, ami csakis kitartó erőfeszítés eredménye lehet, ez a kötet mégis segíthet abban, hogy az olvasó ott keresse a zent, ahol az van: a logika vasfalán túl.

    A könyvet C. G. Jungnak a mű német kiadásához írott előszavával együtt nyújtjuk át az olvasónak.

    Polaris, Budapest, 2019
    176 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158100519 · Fordította: Agócs Tamás

    Miért hoztam ki?

    Sokszor nézegettem már a könyvet a könyvtárban, és most eléggé benne vagyok úgyis a Zen témában, így gondoltam ez a kötet is ad egy kis rálátást a dologra majd. Bízom benne, hogy hasznomra fog majd válni, és azt is, hogy nem csak megsétáltatom, hanem olvasni is fogom :)

    Ota Hofman
    A ​kék elefántok órája

    Fülszöveg:

    Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

    Hull ​a hó.
    Közeledik a karácsony.
    Az óvodások kézen fogva ballagnak a hóesésben, és arról vitatkoznak, ki mit kap karácsonyra. Csak Zuzanka hallgat. A hóhullást figyeli, így pillantja meg a kis fényes csillagot az újságosbódé mellett. Felveszi, és magával viszi az óvodába. Jobban megnézve a csillagról kiderül, hogy kis kerek tükör, de nem akármilyen tükör ám… Egyedül az új fiú, Tomás érti meg, hogy a tükröcske kék tó, így Zuzankával hamar összebarátkoznak.
    Zuzanka és apukája hazafelé rossz villamosra szállnak, így jutnak el egy furcsa térre. Az egész kisváros a karácsonyvárás lázában ég, mindenütt sátrak sorakoznak. Apuka elviszi Zuzankát Tomás nagyapjának a lövöldéjébe, itt Tomással is találkoznak. Apuka papírvirágot lő Zuzankának, de véletlenül kilövi a karácsonyt szimbolizáló kék elefánt üvegszemét is. – Vége mindennek – keseredik el Zuzanka és Tomás. – Nem lesz karácsony. – Ám hogy a sok-sok gyerek ne csalódjon a várakozásban, Zuzanka és Tomás útnak indul, hogy az elefántnak új szemet szerezzen. Útjuk során számos akadállyal kell megbirkózniuk… Hogyan? Ez derül ki a kitűnő gyermekíró fantáziadús könyvéből.

    Madách, Bratislava, 1972
    154 oldal · Fordította: Tóth Elemér · Illusztrálta: Květa Pacovská

    Miért hoztam ki?

    Nos, a munkahelyemen karácsonyi idézeteket kerestünk a dekorációhoz, és ennek a könyvnek is feljött az egyik idézete, ami annyira megtetszett, hogy felkértem a hálózati raktárból a könyvet. Remélem, nem csak azaz egy idézet lesz benne jó, hanem az egész :) Amúgy a címe szerintem nagyon kellemes.

    Kristine Asselin · Jen Malone
    Kulcs ​a múltba

    Fülszöveg:
    „Ám ​soha senki nem látta a festményt a falon.”
    Hannah Jordan egy múzeumban lakik. A newporti Szilfa kastély gondnokának a lánya, és odáig van az épület korábbi lakóinak a történeteiért. Külön kedvence Maggie Dunlap, a vele egyidős örökös, akiről még festmény is készült.
    Amikor egy titokzatos tükör lehetővé teszi, hogy Hannah és Maggie helyet cseréljenek, Hannah beleveti magát, hogy megakadályozza a képlopást, Maggie pedig megismerkedik a mobiltelefonnal, a focival (amit lányok is játszhatnak!) és mindazzal a szabadsággal, ami a mai gyerekeknek a legtermészetesebb. Viszlát, fűzők!
    Az időutazásba ágyazott krimi a sodró kaland mellett fontos kérdéseket feszeget. Őszinte rácsodálkozás a századelő és a 21. századi nőjogi helyzet különbségeire és feszültségeire.


    A Pagony Abszolút Könyvek sorozatába olyan 9--12 éveseknek szóló, olvasmányos és izgalmas könyveket válogatunk, amelyek abszolút lendületesek, abszolút színvonalasak, abszolút maiak. Abszolút könnyű őket olvasni, de mégsem felszínesek, abszolút nem megterhelőek, de mégis elgondolkodtatók. Ami mindegyikben közös, és amit garantálunk: ezeket a könyveket jó olvasni!

     Pagony, Budapest, 2018
    344 oldal · ISBN: 9789634103486

    Miért hoztam ki?
    Tetszik a címe és ezzel is úgy vagyok, hogy már többször néztem, és most éppen harácsoló kedvemben vagyok és minden engem érdeklő könyvet kikölcsönzök. Bár ezzel kb. teli is lett az olvasójegyem, úgyhogy most már "csak" olvasni kellene :)


    Őszentsége a XIV. Dalai Láma · Howard C. Cutler
    A ​boldogság művészete a munkában

    Fülszöveg:

    Őszentsége, ​a Dalai Láma forradalmi könyve a Boldogság művészete több éven át vezette a világ számos sikerlistáját. A kiváló pszichiáterrel folytatott interjúsorozata arról szól, hogy a keleti és nyugati ember által képviselt hitelvek, hogyan ütköznek vagy hogyan egyeztethetõk össze. A Dalai Láma hitelvét, miszerint „Életünk meghatározó célja a boldogság felé való haladás” – az élet minden területére kiterjeszti. Ebben a könyvében – túlélés, fizetés, stabilitás, evés, ruházkodás, karrier – az előrelépés lehetősége, elhivatottság, a munka, mint cél, munkatársi viszonyt, önismereti kérdéseket boncolgatja. A munkahely okozta konfliktushelyzetek, féltékenységek, irigységek, ellenségeskedések ellenszerét kínálja. A mindannyiunkat érintő, a nyugati ember számára kihívást jelentő kérdésekre kapunk válaszokat: – Hogyan hat szabadságunk hiánya a boldogságunkra? – Hogyan kezeljük az unalmat, a kihívásokat vagy azok hiányát? – Mit kezdjünk az igazságtalan, az erőnket meghaladó követelményekkel, a munkahely-változtatással? Ismét tanúi lehetünk a Dalai Láma bölcsességének. A könyvben szereplő tanácsok Felbecsülhetetlen erő és békesség forrása mindazoknak, akik a megélhetésért, teljesebb életért dolgoznak.

    Trivium, Budapest, 2004
    178 oldal · ISBN: 9639367435 · Fordította: Frigyik László

    Miért hoztam ki?


    Már vagy ötször megsétáltattam, és most remélem már sorra is kerül. Annak idején a Boldogság művészete borzalmasan nagy hatással volt rám, így reménykedem abban, hogy ez a kötet is majd ad még egy kis löketet nekem :)

    2019. november 19., kedd

    Greta Thunberg · Svante Thunberg · Beata Ernman · Malena Ernman: Ég ​a házunk

    Tudtam, hogy a könyv életrajz, de azt hiszem sokkal többet vártam magáról az iskolasztrájkról és a klíma kérdésről, mint amit kaptam.
     Ennek ellenére nem volt rossz a könyv, csak teljesen másra készültem így az első úgy...200 oldalon csak pislogtam, hogy most akkor engem miért is kellene, hogy érdekeljen, hogy mi a szülei foglalkozása és hogy milyen mentális problémáik vagy betegségeik vannak a családnak. Amikor engem az érdekel, hogy mit csinált, mit ért el és miért is csinálta?
    Persze belátom, hogy sok dolgot megmagyaráz a könyv, így hogy kb. Ádámtól és Évától kezd, még Greta születése előttről, de ha valójában a klímával kapcsolatos törekvéseire voltál kíváncsi akkor unni fogod az elejét. Kicsit untam én is, de aztán szép lassan összeállt az egész.
     Hogy Greta miért kezdte el az iskolasztrájkját, hogy ez hogy kapott médiavisszhangot, akkorát, hogy már Magyarországi híradóba is benne volt! Nos ez úgy a könyv utolsó egyötöd részében van, és sajna a könyvnek kb. ott van vége, hogy vége a sztrájknak és egy felvonuláson beszédet mond Greta. Pedig engem érdekelne, hogy mi történt azután, hogy Greta mindezt megtette, aztán most megint elég keveset hallunk róla, és arról amit képvisel. Bár tény, hogy beleírta a nevét a történelembe.
    Én magam és a családom is ügyelünk környezetünk védelmére. Amit lehet szelektíven gyűjtünk, és próbáljuk mindig megfontoltan dönteni afelől, hogy valamit megvegyünk vagy sem. Megpróbálunk környezetkímélően élni, de még mi is tudjuk, hogy egyenlőre azok akik hasonlóan gondolkodnak nincsenek elegen. Hogy feltehetően nem elég az, hogy te szelektíven gyűjtöd a dolgokat, de mégis több, mint a semmi. Hogy az emberek nagy részét maga a környezet nem érdekli, nem foglalkoznak vele, míg nem érzik a bőrükön a dolgokat. Amíg nem lesz az egész megfordíthatatlan.
    Greta csak azt akarta, hogy a klíma válságát igenis kezeljék válságként, és ne tagadják a dolgokat. Hogy a svéd időjárás is megbolondult, hogy ott vannak 20-30 fokok ahol anno a 15 is túlzás volt, hogy a hegyekről lassan elolvad a hó és terjeszkedik felfelé a természet, mert már elég meleg van, hogy ne fagyjon meg. Ami ismerjük be, hogy nem normális. Nem normális, hogy 100 éve ott még nagy havas táj volt, most meg erdő és cserjés van, és havat örülnek ha télen látnak egy keveset.
    Elég amúgy csak a híradókat nézni, lassan nem lesz olyan nap, amikor nem jön nagy eső valahol, nem zúdul olyan havazás egy-egy tájra, ami nem volt eddig, vagy éppen gyullad meg az aljnövényzet és ég le minden mert már hónapok óta nem esett. Teli vagyunk olyan dolgokkal, amik 100 éve nem voltak. Persze az is lehet, hogy szimplán 100 éve nem volt ekkora média visszhangja annak, ha itt-ott a világban történt valami természeti katasztrófa. De ennek ellenére, rengetegen érzik és tudják, hogy valamit tenni kell, és nem MAJD, hanem most, Ma, mert előbb vagy utóbb elérjük azt a pontot, amikor már tényleg mindegy lesz és csak a károkat próbáljuk meg túlélni, és nem megelőzni azokat.
    Tehát én kedvelem Gretat és amit tett becsülöm, örülök, hogy kapott elég ismeretséget, hogy egy ilyen életrajzi könyv megjelent Magyarországon is. De igen, még ő sem lesz elég, ha aztán elhal az egész dolog.
    Hamarosan itt a karácsony és mivel facebookon a legtöbb csoport amibe benne vagyok, minimalizmussal, környezetvédelemmel, újrahasznosítással foglalkozik, elég kellemes végig pörgetni az oldalakat, mert nem jön folyamatosan az arcomba a FOGYASSZ, VÁSÁROLJ! szlogen. A saját ajándéklistámon is kb. két dolog volt, úgyhogy igen, mi lassan de biztosan leszokunk az ajándékozásról, a tárgyi dolgokról pláne. Elvégre a Karácsonynak sem a fogyasztásról és az ajándékról kellene szólni, hanem, hogy együtt a család :)


    Belbecs: 3/5
    Csak azért a két pont levonás, mert másra gondoltam, mást vártam tőle. Összességében elég összeszedett, de egy csomó kikacsintást és információt teljesen irrelevánsnak gondolok. Persze tudom, hogy ha beakarod mutatni a családot, akkor mindenkinek mindenét leírod, csak ugyebár én főleg Greta-ra voltam kíváncsi.

    Külcsín: -
    Nem igazán akarom pontozni, teljesen korrekt a szerkesztés, bár néhol voltak elütések és néha hiányzott pár betű, de nem volt idegesítően sok ilyen. A borító amúgy tetszik.


    Fülszöveg:

    Ég ​a házunk, közben mi ülünk az asztalnál és veszekszünk. Egyesek szerint nem is ég. Mások szerint nem teljesen biztos, ezért várjunk, amíg több bizonyítékunk lesz. Néhányan azt mondják, igenis ég, azonnal tennünk kell valamit. A füst egyre fojtogatóbb, a meleg elviselhetetlen: ki tudja, kijutunk-e élve? És akkor felpattan az asztaltól valaki: „tűz van!”. Egyesek szerint ez botrány, hiszen még hátra van a desszert és a szivar, és nincs az az isten, hogy ők erről lemondjanak. A többiek hőbörögnek: miért pont ő beszél, hiszen az iskolában a helye, nem szaktekintélye a témának, és különben is, biztosan áll valaki a háta mögött. Néhányan viszont elkezdik kiabálni: „tűz van, ég a házunk!”. Az emberiség önképe szerint az első két csoportba tartoznak a „normálisak”, a harmadikba a „szélsőségesek”. Törvényszerű hát, hogy egy „nem normális” kislány legyen a globális környezetvédelmi küzdelem vezéralakja.
    A Thunberg-Ernman család életrajzából kiderül, hogyan nőtt fel az aspergeres Greta, milyen hatalmas áldozatokat kellett vállalnia szüleinek, valamint hogyan alakult az életük és a klímavédelem ügye az elmúlt években.
    Reméljük, hogy – részben e könyv olvastán is – egyre többen kiáltanak majd tüzet, mielőtt még túl késő lenne.


    Ebook:

    • Kiadó: Corvina
    • Kiadás helye: Budapest
    • Kiadás éve: 2019
    • Oldalszám: 288
    • ISBN: 9789631366075
    • Fordította: Harrach Ágnes

    Papír alapon:

    • Kiadó: Corvina
    • Kiadás helye: Budapest
    • Kiadás éve: 2019
    • Oldalszám: 288
    • Kötés: Puhatáblás
    • ISBN: 9789631366051
    • Fordította: Harrach Ágnes

    2019. november 10., vasárnap

    Filmajánló - Zöld könyv – Útmutató az élethez

    Nyár óta van HBO Go itthon és azaz igazság, hogy amikor jött az emailt, hogy emelik az árat, elgondolkodtam, hogy akkor most le is mondom. Persze tudom, most sem éppen egy vagyon, de ha figyelembe vesszük, hogy azért nem nézünk minden nap tv-t, és ha nézünk is tv-t nem feltétlen az HBO Go-t nézzük.
    Aztán tegnap nagyon időben végzett mindenki a dolgával, ahhoz hogy sorozatot nézzünk (Dr. Csont), ahhoz még elég korán volt, mert a híradó közepéig szokott kb. tartani nekünk a sorozatnézés, most meg volt vagy hat óra :D Két részt meg azért mégsem akartunk abból nézni, hát elkezdtem szörfözni az HBO Go választékában.
     A Zöld könyv nálam már tavaly óta fenn van a várólistán, így amikor megláttam meg is örültem, hogy há, erről annyi jót hallottam. Miután átment a családi rostán is már indulhatott is a film. Néha amúgy nehéz kitalálni mit nézzünk, túl sűrűn nem is nézünk filmeket. De legyen jó (köszi :D), ha sci-fi akkor anyum nem nagyon nézi, ahogy a nagyon erőszakosat sem, bár ezt mondjuk én sem. Szuperhősös is csak apummal nézés vagy magamban. De ez életrajz és igaz történet alapján volt, úgyhogy megfelelt mindenkinek, 88%-on állt a stnitten és vígjáték azon túl, hogy igaz történet :)
    És cseppet sem bántuk meg, hogy erre esett a választásunk. Ugyan a film kicsit lassan indult be, de visszatekintve kellett az a bevezetés. Onnan viszont, hogy mind a két főszereplő egy helyen voltak, és elindultak a turnéra, már nagyon-nagyon élvezetes film lett, néha nagyokat nevettünk, néha meg a falba vertem a fejemet, hogy mennyire sok volt akkor az előítélet, hogy mennyire elvoltak telve maguktól a fehér emberek. Hogy persze a híres zenész felléphet náluk, ez megtiszteltetés, de a wc-t vagy éppen az éttermet már nem használhatja, menjen az utca másik felére enni, meg a kerti budiba mosdóba, mert hát ő kevesebbet ér, mint a fehér társai. Hú de fel tud húzni ez a mentalitás. És persze tudom, hogy rengeteget változott a világ, de még mindig vannak helyek ahol nagyon is élő dolog ez, és vannak családok amikben ez a gyűlölet tovább gyűrűzik, és a gyerek már azt sem tudja, hogy miért is utál egy fekete bőrű vagy ázsiai embert.
    De a film borzalmasan jó, egy csomó dolgot bemutat, ami akkor mindennapos volt, és olyan jó nézni, ahogy  a szereplők egymást alakítják, hogy tűnik el az előítélet, és hogy változik kicsit hétköznapibbá a híres zenész. Azért az mondjuk durva, hogy Tony mennyit tudott zabálni a film alatt :D Néha rossz volt nézni ahogy eszik, márpedig legalább tíz percenként a filmben evett :D
     Tehát ha egy szórakoztató és jó és okos filmet akarsz nézni, akkor bátran ajánlom ezt a filmet :)


    Leírása:
    Tony Lip egyszerű ugyanakkor jó lelkű fickó, az a típus, akinek a problémamegoldó készsége kimerül az „előbb ütök és csak aztán kérdezek” módszerben. Egy kis mellékes reményében elvállalja, hogy egy afroamerikai zongorista, Don Shirley sofőrje lesz, aki Amerika déli államaiba indul turnézni, oda, ahol a helyiek nem látják szívesen azokat, akiknek más a bőrszíne. Don kifinomult stílusa szöges ellentéte az egykori kidobó ember nyers modorának, ám az út során rájönnek, hogy nem is annyira különbözőek.

    Szereposztás

    • Viggo Mortensen  / Tony Lip
    • Mahershala Ali  / Don Shirley
    • Linda Cardellini  / Dolores
    • Sebastian Maniscalco  / Johnny Venere
    • Dimiter D. Marinov  / Oleg
    • Mike Hatton  / George
    • Frank Vallelonga  / Rudy Vallelonga
    • Don DiPetta  / Louie Venere
    • Jenna Laurenzo  / Fran Venere
    • Suehyla El-Attar  / Lynn Venere

    2019. november 9., szombat

    Bryan Lee O'Malley: Repeta

    Hát ez most nagyon jól esett :) Kéne belőle egy Repeta :)
    A szerző nem volt már ismeretlen nekem a Scott Pilgrim sorozatát már olvastam úgy 6 éve körülbelül és úgy emlékszem (és a molyos értékelést megnézve), hogy az is tetszett. Most visszagondolva és ezzel összehasonlítva, a Repeta sokkal jobban tetszett, mint az a sorozat.
    Nem tudnám megmondani, mi az ami a legjobban megfogott ebben a könyvben, mert annyi minden van. Kezdve a nagyon igényes borítótól, ami ezen a képen igazán nem is látszik, mert ez a piros rész, csak a védőborító, alatta is csuda szép dolgok vannak :)
     Tetszett emellett a rajzolás is, szerintem remekül ábrázolták Katie hangulatváltozásait és nekem az is tetszett, hogy visszadumál az írónak :D Pedig általában nem szeretem az ilyesmit, de itt valahogy írtó cuki volt az egész.
    Azt hiszem most nagy szükségem volt egy kis könnyed (mondjuk súlyra elég nehéz) könyvre, amivel gyorsan tudok haladni a sok szakirodalom mellett, és ez egy délután alatt simán elolvasható volt.
    A sztori is nagyon tetszett, főleg a fokozatosság, ahogy Katie próbál rájönni arra, hogy mi történik, hogy minden egyes gombával valami még rosszabba csöppen, pedig ő csak a tökéletességre akar törekedni. Minden apró-cseprő problémáját ezzel akarja megoldani, és nagyon sok gombának kell elfogynia addig, míg rájön, hogy nem lehet mindig megfutamodni, és mindig újrakezdeni a napot és nem lehet az, hogy semminek nincs következménye. Azért örültem, hogy a vége happy end lett :) Sajnáltam volna szegényt, ha nem végződik jól az egész, még ha azért elég hosszú út is kellett ahhoz, hogy elérje a célját.
     Örülök, hogy olvashattam ezt a könyvet, köszönet @AniTigernek, aki kölcsönadta, és a Fumax kiadónak amiért kiadtátok! Borzalmasan hálás vagyok a kiadónak, hogy idén ennyi jó kis képregénnyel látnak el minket, ha még élne bennem a gyűjtő szenvedély, a fél fizetésem rátok költeném az tuti :)
    Tehát ezt a képregényt bátran ajánlom azoknak, akik szeretik a kicsit elgondolkodtató, de mégsem véresen komoly történeteket, a misztikus és megmagyarázhatatlan sztorikat, szellemeket és szívesen követik nyomon, hogy egy lány ráébred, hogy nem mindenre megoldás egy varázsgomba :D
    Amúgy megjegyezném, hogy nagyon bírtam Katie-t, meg Hazelt, meg a ház szellemeit, mind a kettőt, de hogy egy épkézláb pasi karakter sincs, akit minimálisan szeretni tudtam volna, az már-már felháborító :P

    Belbecs: 5/5

    Teljesen korrekt sztori, kerek és egész, mindenre kapunk választ, és izgulhatunk éppen eleget a főhősnőnkért. Szerethető karakterek, mármint a nőiek nagyjából azok, a férfi karaktereket hagyjuk :D

    Külcsín: 5/5

    A rajzolás okés, szerettem és nagyon illet a történethez. A borító és a kivitelezés is maximális pontot érdemel. Csak így tovább :) Ez egy nagyon-nagyon igényes és jó könyv :)




    Fülszöveg:

    Katie ​sínen van: tehetséges fiatal konyhafőnökként már jól menő éttermet visz, és éppen a következő, még jobb hely nyitásán dolgozik. De az új éttermen mintha átok ülne, és Katie élete lassacskán romba dől.
    De jó lenne ilyenkor egy második esély! Vagy több?
    Katie szerencséjére egyik éjjel megjelenik egy rejtélyes lány, egyszerű utasításokkal, hogy miként is kezdheti újra a dolgokat:
    1. Jegyezd fel a hibád
    2. Egyél meg egy gombát
    3. Feküdj le aludni
    4. Kelj fel új emberként
    Ennyi az egész! A rossz dolgok meg sem történtek, és Katie megpróbálhat szembemenni a jövővel, és helyrehozni, ami félrecsúszott.
    Azonban egy nagy fióknyi varázsgomba birtokában ellenállhatatlan kísértést érez, hogy az életét ne csak jobbá, hanem egyenesen tökéletessé tegye. Csak hát ezt nem lenne szabad. Katie pedig hiába lázadozik a szabályok ellen, azok megsértése beláthatatlan következményekkel jár…
    A világszerte hatalmas népszerűségnek örvendő Scott Pilgrim-sorozat alkotójának új története életszagú fordulataival, humorával, frissességével szintén belopta magát az olvasók szívébe.


    2019. november 8., péntek

    Könyvtári zsákmányok 2.

    Igazándiból most megint kicsit hörcsögöt játszottam. Amúgy ez az olcsóbb hörcsög mód nálam, mert nem megveszem a könyveket, csak ideiglenesen hazaköltöztetem őket. Nem mintha nem lenne mit olvasnom, de ezekre vagy kedvet kaptam, vagy éppenséggel annyi jót hallottam már róluk, hogy úgy gondoltam olvasok a szerzőtől valamit - és nem tudtam eldönteni mit, így minden bennlévő könyvét elhoztam -. Igazándiból ez még statisztika javítónak is jó, ha a könyvtár oldaláról nézem :D És szándékomban áll elolvasni ezeket a könyveket :D

    Chris Colfer:
    A ​Kívánságvarázslat (Mesék Földjén 1.)

    Fülszöveg:
    Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

    Amikor az ikrek megkapják nagymamájuk féltve őrzött mesekönyvét, még nem sejtik, hogy hamarosan egy minden képzeletüket felülmúló világba lépnek majd be: a Mesék Földjére, ahol a gyerekkori történeteik mesefigurái életre kelnek.
    Alex és Conner nemsokára ráébred, hogy az általuk oly jól ismert mesék folytatódnak ebben a varázslatos világban: Aranyfürtöcske immár körözött szökevény, Piroska a saját királyságában uralkodik, Hamupipőke királyné pedig anyai örömök elébe néz!

    Az ikrek tudják, hogy valahogyan haza kell jutniuk. De sikerrel járhatnak a legendás Gonosz Királynővel a nyomukban?



     Könyvmolyképző, Szeged, 2015
    410 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633739884 · Fordította: Benedek Dorottya

    Miért hoztam ki?

    Mert valamikor pár éve már kihoztam és akkor olvasás nélkül vittem vissza, pedig már akkor is érdekelt ez a könyv. Megfogott a címével és a borítójával, és nálam ez a kettő veszélyes, ugyanis ha a borító szép, a cím meg hívogató akkor nehezen tudok neki ellenállni :)

    Chris Colfer
    A ​Gonosz Tündér visszatér (Mesék Földjén 2.)

    Fülszöveg:

    „A Mesék Földje” már nem az a vidám hely, amire Alex és Conner Bailey a Kívánságvarázslat-kalandjukról emlékeznek: a Gonosz Tündér, aki megátkozta Csipkerózsikát, visszatért, hogy bosszút álljon, és a mesevilág rettegésben él.
    Amikor a Gonosz Tündér mesterkedése Alex és Conner világát is eléri (elrabolják az édesanyjukat!), szembeszegülnek nagymamájuk utasításaival, és követik a Mesék Földjére, hogy megmenthessék őt.
    Vajon a fanyalgó Piroska királynő, a törvényen kívüli kalandorok, Aranyfürt és Jankó, valamint régi kétéltű barátjuk, Breki segítségével Alexnek és Connernek sikerül megmenteniük édesanyjukat és a mesevilágot az eddig látott legnagyobb veszélytől?


    Könyvmolyképző, Szeged, 2017
    520 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633999424 · Fordította: Benedek Dorottya

    Miért hoztam ki?

    Mert nagyon kis pozitív vagyok, és úgy gondoltam, hogy ha elolvasom az első részt az tuti tetszeni fog (mert miért is ne tetszene), és akkor nehogy az legyen, hogy nincs a közelemben a folytatás amikor rögtön és azonnal esetlegesen folytatni szeretném a történetet. Persze ez mind bukik, ha az első rész nem tetszik, de előre nem tudhatom, hogy mennyire fog bejönni. Borító és cím itt is teljesen magával ragadt úgyhogy 2 pontot már szerzett nálam. Bízom a megérzéseimben :D


    Jennifer Chambliss Bertman
    Könyvvadászok (Könyvvadászok 1.)

    Fülszöveg:

    Az élet egy játék, amelyben a könyvek a zsetonok!
    Emily bohém szüleinek mániája, hogy minden évben új helyre költöznek. Most éppen San Francisco következik, ami legalább jó hír, hiszen itt van a Könyvvadászat központja. Emily lelkes könyvvadász: a játék lényege, hogy bárki bárhol elrejthet egy könyvet, a megtaláló pedig egy online rendszer alapján pontokat kap.
    Amikor Emily a városba érkezik, a Könyvvadászat kitalálóját, aki éppen egy új játék bejelentésére készül, megtámadják. Ijedtében elrejti a nála lévő, teljesen egyedi kiadású könyvet. Emily újdonsült barátjával véletlenül bukkan a könyvre, és a csapat a könyvvadászaton keresztül nyomozni kezd. Az értékes könyvre azonban másoknak is fáj a foga, így indul a versenyfutás. Vajon kinek sikerül előbb megfejtenie a rejtvényeket?

     Pagony, Budapest, 2019
    378 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634104667 · Fordította: Illés Róbert · Illusztrálta: Sarah Watts

    Miért hoztam ki?

    Azért mert amikor anno megláttam, hogy megjelenik már kiakartam hozni, csak folyton előjegyzés volt rá. A cím a borító és a történet is teljesen elnyerte a tetszésemet, és néha kell egy kis ifjúsági irodalom is. Bár mintha a könyvtári zsákmányaim eleje a gyermekkönyvtárból valók lennének...


    Frances Hardinge:
    Hazugságok ​fája

    Fülszöveg:
    Frances Hardinge Hazugságok fája című könyve 2015-ben elnyerte a Costa Év könyve díját gyerekkönyv kategóriában.

    Mikor Faith apját rejtélyes körülmények között holtan találják, a lány elhatározza, hogy kibogozza az igazság és hazugságok szálait. Az apjai holmijai közt kutatva egy különös fa nyomára bukkan. Egy fáéra, amely hazugságokból táplálkozik, és gyümölcse titkokat fed fel.
    Ám amint Faith egyre inkább a valótlanságok hálójába keveredik, rádöbben, hogy a hazugságok igézetében az igazság összezúzódik…

    „A levelek hűsek voltak és nyirkosak. El sem téveszthette volna. Kétségkívül ezeket látta az apja füzetében, körültekintő aprólékossággal lerajzolva. Ez volt az apja legnagyobb titka, üdvözülése és veszte. A hazugságok fája. Most az övé volt, és az út, amit az apja sosem fejezhetett be, kitárult előtte.”

     Ventus Libro, Budapest, 2018
    384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155755019 · Fordította: Sámi László

    Miért hoztam ki?

    Mert annyira depresszív a borítója és a címe annyira tetszett. Igen, már megint ezek a fránya cím és borító alapján választás. Plusz megfigyeltem, hogy sosincs benn, mindig kinn van valakinél, így most kivételesen lecsaptam rá. Remélhetőleg hamarosan olvashatom. Az egésznek olyan sötét és baljós hatása van *-*

    Catherine Doyle
    Viharok ​Őrzője (Viharok Őrzője 1.)

    Fülszöveg:

    „Amint Fionn Boyle Arranmore szigetére lép, a sziget felbolydul a lába alatt…”

    Fionn Boyle nővérével Arranmore távoli szigetén, nagyapjuknál tölti a nyári vakációt. Még soha nem járt itt, nagyapját, ezt a fura, titokzatos öregembert se ismerte azelőtt. A fiú hiába tudja, hogy vén tengeri matrózok leszármazottja – retteg a víztől. Nem érdeklik a kalandok, a hajótörések, sem a fáradhatatlan szél, ami időről időre végigsöpör a szigeten.

    De egy régi varázslat felbolydul a sziget rétegei alatt. Hatalmas vihar közeledik a tenger és az idők mélyéről, ugyanaz a vihar, ami tizenkét évvel ezelőtt elragadta Fionn apját is. Családja védelmében Fionn-nak fel kell vállalnia a sorsát, és szembeszállnia legnagyobb félelmével…
    Catherine Doyle első könyve 2018-ban elnyerte a Brit Könyvkereskedők olvasói díját.

     Pagony, Budapest, 2019
    304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634105312 · Fordította: Rét Viktória

    Miért hoztam ki?

    Ez egy vicces sztori! Várólistáztam a könyvet rögtön, amikor szembejött velem, a már megszokott, de jó a borító és de jó a címe, és tuti izgalmas dolgok miatt. Aztán láttam, hogy a könyvtár megvette, de mégsem láttam sehol sem, így kicsit nyüszögtem, hogy akkor most megvan vagy nincs meg. Aztán úgy döntöttem, akár megtaláljuk akár nem, akkor se hozom most ki, hisz annyi de annyi olvasnivalóm van. Erre hétfőn már a nevemen volt...hát akkor már nem fogom otthagyni. És ez is sorozat basszus -.- :D

    Szvetlana Alekszijevics:
    Nők ​a tűzvonalban

    Fülszöveg:

    A ​csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő, sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. De ha vállalja, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést. Nem véletlen, hogy sem hazájában, Belorussziában, sem Oroszországban, melynek nyelvén ír, nem dédelgetett személyiség. Nem szorul rá. Bátor asszony, aki megvívta a maga harcát, és végül győzött. Valami olyasmit tett le az asztalra, ami alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, s akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük, mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből.
    Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért.
    Szvetlana Alekszijevics (1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.


    A háború nem asszonyi dolog címmel is megjelent. Annak cenzúrázatlan és bővített változata.

    Helikon, Budapest, 2016
    478 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632277578 · Fordította: Földeák Iván

    Miért hoztam ki?

    Az íróról rengeteg jót hallottam. A téma elég kemény és valójában a Csernobili imát akartam, de az nem volt benn. Mindenesetre úgy döntöttem, hogy mivel a témáról elég keveset tudok, így nem árt nekem majd ez a könyv. Nem biztos, hogy sikerül is majd végigolvasnom, de bízom benne, hogy jó lesz. Tényleg rengetegen dicsérik az írónőt, csak nem tévednek :)

    Szvetlana Alekszijevics:
    Fiúk ​cinkkoporsóban 

    Fülszöveg:
    „Mi nem egyszerűen csak rabszolgák voltunk, hanem a rabszolgaság romantikusai” – írja Alekszijevics könyve előszavában, mely mind ez ideig a legkegyetlenebb számvetés arról, mi történt Afganisztánban 1980 és 1989 között. A fehérorosz írónő az Afganisztánt megjárt katonákkal s az elesett fiaikat gyászoló anyákkal folytatott megrázó beszélgetéseit fűzte dokumentumregénnyé, elsősorban azt a kérdést vizsgálva: miként válhat az ember számára természetessé a gyilkolás. A könyv 1991-ben sokkoló erővel szembesítette az orosz társadalmat mindazzal, amit a szovjet hadigépezet Afganisztánban elkövetett, s egyúttal keserű ítéletet mond a „rabszolgaság romantikusait” kinevelő militarista rendszer fölött.
    Eredeti cím: Цинковые мальчики

    Eredeti megjelenés éve: 1991

     Európa, Budapest, 2017
    374 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634056942 · Fordította: Enyedi György, M. Nagy Miklós

    Miért hoztam ki?

    Ugyanazért, mint az írónő másik könyvét. Remélem, hogy nem fog nagyon megterhelni és hogy nem lesz gond, és hogy ennyi ember nem tévedhet. Ennek ellenére a Csernobili ima még mindig várólistás - az mondjuk a sorozat miatt!

    2019. november 6., szerda

    Sigrid-Maria Grössing: Napóleon

    Napóleon egy olyan figurája volt a történelemnek, akiről hallottam ugyan, de olyan nagyon mélyen sosem mentünk bele az életébe. Nem emlékszem, hogy túl sok történelemórát ölelt volna fel az ő munkássága, pedig így ezt a könyvet elolvasva, lehet nem ártott volna.
    Én magam csak kihívás miatt olvastam a könyvet, bevallom ez volt a legrövidebb, ami Napóleonos és úgy gondoltam, hogy ebből az emberből nekem ennyi bőven elég is lesz. És nem is tévedtem, ugyanis ő nem az akiről esetleg ezek után még több könyvet is szeretnék olvasni.
    Beismerem, hogy ő egy egyéniség volt, egy igazán nagy egyéniség, aki rengeteg mindent tett és borzalmasan sok dolgot ért el annak ellenére, hogy egy felkapaszkodott korzikai volt "csupán".
    A könyv, ahogy az alcím is mutatja Híres barátnők és szeretők főleg a nőügyeivel foglalkozik, viszont egyetlen egy nőügy sem volt csak úgy, így igazándiból nagy vonalakban sikerült megismernem Napóleont, hogy honnan indult, mit ért el, és hová száműzték végül.
    Érdekes volt, mert tényleg nem volt egy túlzottan szép gyerek, aztán mennyi barátnője és szeretője volt. A könyv érdekes volt, még úgy is, hogy a témája nem igazán érdekelt. Szerintem jól összeszedett kötet, és ad egy kis korképet is Napóleon koráról és munkásságáról.
    Némelyik szeretőnél amúgy a kép után azon gondolkodtam, hogy ez tényleg akkor szépnek számított. Már nem emlékszem mely szeretője volt kissé fura arcú, de a képen pislogtam, hogy az most nő, vagy férfi beöltözve nőnek :D Mint kiderült nő, de elég markáns vonalai voltak az arcának.
    Örülök, hogy a kihívás miatt muszáj volt elolvasnom, viszont nekem, Napóleonból ennyi éppen elég volt.
    Amúgy azt vettem észre, hogy a könyvtári olvasók is szeretik ezt a Királyi Házak sorozatot, és így egy olvasás után elég összeszedettnek tűnik. Nekem megvan a Maszakó-s rész, úgyhogy lehet, hogy jövőre annak is nekiállok majd :)

    Belbecs: 4/5
    Szerintem korrekt a könyv, de ennél több pontot nem adok rá, mert az, hogy korrekt még nem jelenti azt, hogy imádtam olvasni :D

    Külcsín: 3/5
    A fekete-fehér képek néha elég rossz minőségűek voltak, ami értem, hogy nem túl új kiadás, és amúgy sem olyan jók gondolom az eredeti képek sem, de azért némelyik elég pixeles volt :(

    Fülszöveg:
    Napóleon életét színezték, olykor alakították is a különböző, hol rövid és viharos, hol magas hőfokon égő és hosszan kitartó szerelemi viszonyok. Sigrid-Maria Grössing, a nálunk is ismert sikeres írónő új, mindmáig ismeretlen képet rajzol a nagy Bonapartéról.

    Eredeti cím: Die Liebschaften Napoleons

    2019. november 2., szombat

    Hans Christian Andersen: Mesék

    Kihívás miatt olvastam, de cseppet sem bántam meg. A feladat az volt, hogy olvassunk olyan könyvet, aminek a borítóján hattyú van. Ezzel a könyvvel amúgy is már egy éve szemeztem a könyvtárban, így nem volt nehéz találnom a paramétereknek megfelelő könyvet.
     Andersent amúgy is szeretem, még megvan  a nagy mesekönyve is, amit imádtam lapozgatni kisebb koromban. Ez a kötet amúgy sokban hasonlít hozzá, rengeteg mese ugyanaz benne, még ha a fordítás más is. Illetve mások az illusztrációk.  Nincsen túl sok kép a könyvben, de a legtöbb nagyon szép és eltalált. Az egyetlen amin kiakadtam az  A rendíthetetlen ólomkatonához tartozó egyik kép volt, amikor is a tűz martalékává válnak. Egyrészt, emlékszem, a régi mesekönyvben a végeredmény volt látható (ólom szív és bross), nem az elégés. De oké, legyen ez, de szegény balerina a képen konkrétan úgy néz ki, mint egy rossz transzvesztita... de csak ez a kép volt az, amit amúgy nagyon utáltam, a többi nagyjából okés, vagy éppenséggel tökéletes volt.
    De hogy ebben a kötetben mik is szerepelnek?
    A 2018-as Park-kiadás tartalma:

        Hüvelykpanni:
    Ezt a történetet amúgy szeretem, de feltehetően kevesebbszer találkoztam vele kiskoromban, így voltak homályos részek benne, amikre nem emlékeztem. Jó volt feleleveníteni, és lekövetni Hüvelykpanni viszontagságos utazásait. Nem lett kedvenc mese, de szerettem.

        A kertész és az uraság
    Erről meg életemben nem hallottam még. Viszont tanulságos, bár kicsit fura az egész, de inkább pozitív hatással volt rám.

        Borsószem királykisasszony
    Oké, ezt a mesét meg mindenki ismeri, bár valami miatt nekem az rémlett, hogy ez hosszabb történet, mint kb. 2-3 oldal, úgyhogy kicsit csalódtam, hogy hipp-hopp vége is lett.

        A rút kiskacsa
    Ezt imádom, mindig sajnáltam szegénykét, de legalább tudtam már, hogy pozitív a vége, és így csak vártam, hogy mikor eszmél rá, hogy miért is ronda kacsának :D Voltak amúgy benne olyan momentumok, amikre én totál nem emlékeztem, pedig ezt sokszor olvastam már.

        A teáskanna
    Ez nekem olyan semmilyen. Nem utáltam, de szeretni sem tudtam.

        A vadhattyúk
    Szeretem, és sokszor is hallottam/olvastam már. Ennek ellenére itt is voltak homályos foltok a történetben, amikre máshogy emlékeztem, vagy éppen nem emlékeztem. Nagyon jó volt újra olvasni :)

        A rendíthetetlen ólomkatona
    Sose szerettem ezt a mesét igazán, talán mert ijesztő. Ma már nem ijesztő, de sose kerül bele a kedvenc könyveim közé.

        A kis hableány
    Hát, itt a Disney félét jobban csípem, ez olyan kicsit komor.

        A kis gyufaárus lány
    Ez a mese mindig elszomorít. Pedig mindig tudom a végét, de ettől még nem fáj kevésbé. :(


        A hóember
    Hát, nem ismertem eddig ezt a mesét, és most így utólag azt mondom, hogy meglettem volna nélküle. Elég gyenge volt a többi történet között, simán kilehetett volna hagyni a kötetből. Mert csak töltelék, és olyan nagyon-nagyon meghatározó sztorija sincs.

        A hókirálynő
    Őszinte leszek én pár dolgot máshogy ismertem, mint ahogy itt volt, de egyik verziót sem szeretem igazán. Feltehetően azért, mert sem a srácot, sem a kislányt nem tudtam megszeretni, a hókirálynő meg csak úgy van az egészben, úgyhogy egynek elmegy, de nekem nagyon nem a kedvencem :(


    Belbecs: 4/5
    Ennek ellenére, a válogatás szerintem remek lett. Az, hogy nekem nem jött be pár mese, az nem jelenti azt, hogy nem jó a válogatás (bár azt a Hóembereset simán kivehették volna belőle). Annak aki most ismerkedik Andersennel, egy jó kezdő löket, mert a legtöbb felfutott meséje benne van. Aztán innen lehet továbbmenni minden egyéb meséjére :) Mert azért van neki rengeteg :)

    Külcsín: 4/5

    Ha az a transzvesztitás Rendíthetetlen ólomkatonás kép nem lett volna, akkor 5 pontot kapott volna. A borító nagyon eltalált, a méret olvasóbarát, a kivitelezés gyönyörű. Az illusztrációk meg nagyrészt szépek :)

    Fülszöveg:

    Válogatásunk az összegyűjtött mesék bő egynegyedét tartalmazza a leghíresebbektől kezdve a feledésszámba menő ismeretlenekig, így rávilágít a dán meseköltő világirodalmi jelentőségére. Andersen tágan értelmezte a mese műfaját, kutatta a benne rejlő lehetőségeket, és rájött, hogy a meséken keresztül minden elmondható az emberi lélekről gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Meséi nem egyformák: igaz, hogy mindegyikre erősen rányomja bélyegét a költő senki máséval össze nem téveszthető személyisége, ám mindegyik más-más ötletre épül, mindegyiknek más az előadásmódja, így mindenki találhat magának újabb kedvenceket a régiek mellé. Mesekönyvünk legnagyobb szenzációja, hogy a fordítás dán nyelvből készült, melyre Magyarországon korábban soha nem volt példa. Kiadónk ezzel a különleges mesekönyvvel szeretné emlékezetessé tenni Andersen születésének 200. évfordulóját.

    Könyv: Hans Christian Andersen: Mesék
    Kiadó: Park
    Kiadás helye: Budapest
    Kiadás éve: 2018
    Oldalszám: 228
    Kötés: Keménytáblás
    ISBN: 9789633554982
    Fordította: Kertész Judit
    Illusztrálta: Nikolaus Heidelbach

    2019. november 1., péntek

    Ezeket olvasom majd 2020-ban!

    Ha minden jól megy persze. Ezek csak tervek. Tervezni szeretek, így adott volt, hogy a könyveim között körbenézve megnéztem, mi az amivel jövőre mindenképpen szeretnék majd foglalkozni. Szerzők, akiket nagyon szeretek és szeretném ha nem csak egy olvasásom lenne tőlük. Szerzők, akikkel már régóta szemeztem, és rengeteg könyvük van itthon és hát jó lenne, ha nem csak itt porosodnának :)
    Tehát ezeket tervezem jövőre olvasni :)
    Nem tudom, hogy mennyi fog sikerülni, de előre tervezni imádok, és ezeket a szerzőket vagy szeretem, vagy meggyőződésem, hogy szeretni fogom, hisz rengeteg könyvüket beszereztem. Így éppenséggel már nagyon eljött az idő, hogy el is olvassam ezeket a könyveket :)

    On Sai:

    On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?
    On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
    On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik - Újraolvasás lesz :)
    On Sai: Esővágy
    On Sai: Lucy
    On Sai: Scar
    On Sai: Szürke szobák 
    On Sai: Miogin bázis

    Amik még nincsenek meg, de ezeket is olvasni szeretném jövőre:

    On Sai: Álruhában
    On Sai: Artúr

    J. Goldenlane:

    J. Goldenlane: Csillagok szikrái 
    J. Goldenlane: Éjfél
    J. Goldenlane: Farkastestvér
    J. Goldenlane: Holdnak árnyéka 
    J. Goldenlane: Napnak fénye
    J. Goldenlane: Papírtigris 

    Brandon Sanderson:


    Brandon Sanderson: A korok hőse 1-2. 
    Brandon Sanderson: A Megdicsőülés Kútja 1-2. 
    Brandon Sanderson: A törvény ötvözete 
    Brandon Sanderson: A Végső Birodalom 1-2.  - Újraolvasás lesz!
    Brandon Sanderson: Acélszív 
    Brandon Sanderson: Elantris 

    Ami nincs meg, de szintén olvasni szeretném:
    Brandon Sanderson: Tűzlény 
    Brandon Sanderson: Vész 
    Brandon Sanderson: A lélek árnyai
    Brandon Sanderson: Az Elmúlás Pántjai 

    Raana Raas:

    Raana Raas: Árulás
    Raana Raas: Az ogfák vöröse
    Raana Raas: Elágazó utak
    Raana Raas: Hazatérők
    Raana Raas: Kiszakadtak

    Ami nincs meg, de szerintem szintén olvasni szeretném:
    Raana Raas: Ellenállók 
    Raana Raas: Menekülők 

    Gaura Ágnes:

    Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája  - Újraolvasás lesz
    Gaura Ágnes: Átkozott balszerencse
    Gaura Ágnes: Lidércnyomás 
    Gaura Ágnes: Lángmarta örökség 
    Gaura Ágnes: Túlontúl 
    Gaura Ágnes: Démoni színjáték 
    Gaura Ágnes: Embertelen jó 
    Gaura Ágnes: Mindenki egyért 

    Ami nincs meg, de szintén szeretném elolvasni:

    Gaura Ágnes: Attila koporsója 

    Anne McCaffrey:

    Anne McCaffrey: Sárkányröpte - Újraolvasás lesz
    Anne McCaffrey: Sárkányhajsza
    Anne McCaffrey: Sárkányének 
    Anne McCaffrey: Sárkánydalnok 
    Anne McCaffrey: Fehér sárkány 
    Anne McCaffrey: Sárkánydobok 
    Anne McCaffrey: Moreta, a Pern sárkányúrnője / Nerilka története 


    Rinzai Mesterek
    1. Shodo Harada Roshi: A tíz ökörkép
    2. Sódó Harada: Bódhidharma ösvényén
    3. Jeff Shore: Létezés én nélkül
    4. Jeff Shore: A zen koan gyakorlása  Mert ezt már olvastam :)
    5. Taigen Shodo Harada Roshi: Hétköznapok és meditáció



    Magamról

    Saját fotó
    Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.