2019. november 19., kedd

Greta Thunberg · Svante Thunberg · Beata Ernman · Malena Ernman: Ég ​a házunk

Tudtam, hogy a könyv életrajz, de azt hiszem sokkal többet vártam magáról az iskolasztrájkról és a klíma kérdésről, mint amit kaptam.
 Ennek ellenére nem volt rossz a könyv, csak teljesen másra készültem így az első úgy...200 oldalon csak pislogtam, hogy most akkor engem miért is kellene, hogy érdekeljen, hogy mi a szülei foglalkozása és hogy milyen mentális problémáik vagy betegségeik vannak a családnak. Amikor engem az érdekel, hogy mit csinált, mit ért el és miért is csinálta?
Persze belátom, hogy sok dolgot megmagyaráz a könyv, így hogy kb. Ádámtól és Évától kezd, még Greta születése előttről, de ha valójában a klímával kapcsolatos törekvéseire voltál kíváncsi akkor unni fogod az elejét. Kicsit untam én is, de aztán szép lassan összeállt az egész.
 Hogy Greta miért kezdte el az iskolasztrájkját, hogy ez hogy kapott médiavisszhangot, akkorát, hogy már Magyarországi híradóba is benne volt! Nos ez úgy a könyv utolsó egyötöd részében van, és sajna a könyvnek kb. ott van vége, hogy vége a sztrájknak és egy felvonuláson beszédet mond Greta. Pedig engem érdekelne, hogy mi történt azután, hogy Greta mindezt megtette, aztán most megint elég keveset hallunk róla, és arról amit képvisel. Bár tény, hogy beleírta a nevét a történelembe.
Én magam és a családom is ügyelünk környezetünk védelmére. Amit lehet szelektíven gyűjtünk, és próbáljuk mindig megfontoltan dönteni afelől, hogy valamit megvegyünk vagy sem. Megpróbálunk környezetkímélően élni, de még mi is tudjuk, hogy egyenlőre azok akik hasonlóan gondolkodnak nincsenek elegen. Hogy feltehetően nem elég az, hogy te szelektíven gyűjtöd a dolgokat, de mégis több, mint a semmi. Hogy az emberek nagy részét maga a környezet nem érdekli, nem foglalkoznak vele, míg nem érzik a bőrükön a dolgokat. Amíg nem lesz az egész megfordíthatatlan.
Greta csak azt akarta, hogy a klíma válságát igenis kezeljék válságként, és ne tagadják a dolgokat. Hogy a svéd időjárás is megbolondult, hogy ott vannak 20-30 fokok ahol anno a 15 is túlzás volt, hogy a hegyekről lassan elolvad a hó és terjeszkedik felfelé a természet, mert már elég meleg van, hogy ne fagyjon meg. Ami ismerjük be, hogy nem normális. Nem normális, hogy 100 éve ott még nagy havas táj volt, most meg erdő és cserjés van, és havat örülnek ha télen látnak egy keveset.
Elég amúgy csak a híradókat nézni, lassan nem lesz olyan nap, amikor nem jön nagy eső valahol, nem zúdul olyan havazás egy-egy tájra, ami nem volt eddig, vagy éppen gyullad meg az aljnövényzet és ég le minden mert már hónapok óta nem esett. Teli vagyunk olyan dolgokkal, amik 100 éve nem voltak. Persze az is lehet, hogy szimplán 100 éve nem volt ekkora média visszhangja annak, ha itt-ott a világban történt valami természeti katasztrófa. De ennek ellenére, rengetegen érzik és tudják, hogy valamit tenni kell, és nem MAJD, hanem most, Ma, mert előbb vagy utóbb elérjük azt a pontot, amikor már tényleg mindegy lesz és csak a károkat próbáljuk meg túlélni, és nem megelőzni azokat.
Tehát én kedvelem Gretat és amit tett becsülöm, örülök, hogy kapott elég ismeretséget, hogy egy ilyen életrajzi könyv megjelent Magyarországon is. De igen, még ő sem lesz elég, ha aztán elhal az egész dolog.
Hamarosan itt a karácsony és mivel facebookon a legtöbb csoport amibe benne vagyok, minimalizmussal, környezetvédelemmel, újrahasznosítással foglalkozik, elég kellemes végig pörgetni az oldalakat, mert nem jön folyamatosan az arcomba a FOGYASSZ, VÁSÁROLJ! szlogen. A saját ajándéklistámon is kb. két dolog volt, úgyhogy igen, mi lassan de biztosan leszokunk az ajándékozásról, a tárgyi dolgokról pláne. Elvégre a Karácsonynak sem a fogyasztásról és az ajándékról kellene szólni, hanem, hogy együtt a család :)


Belbecs: 3/5
Csak azért a két pont levonás, mert másra gondoltam, mást vártam tőle. Összességében elég összeszedett, de egy csomó kikacsintást és információt teljesen irrelevánsnak gondolok. Persze tudom, hogy ha beakarod mutatni a családot, akkor mindenkinek mindenét leírod, csak ugyebár én főleg Greta-ra voltam kíváncsi.

Külcsín: -
Nem igazán akarom pontozni, teljesen korrekt a szerkesztés, bár néhol voltak elütések és néha hiányzott pár betű, de nem volt idegesítően sok ilyen. A borító amúgy tetszik.


Fülszöveg:

Ég ​a házunk, közben mi ülünk az asztalnál és veszekszünk. Egyesek szerint nem is ég. Mások szerint nem teljesen biztos, ezért várjunk, amíg több bizonyítékunk lesz. Néhányan azt mondják, igenis ég, azonnal tennünk kell valamit. A füst egyre fojtogatóbb, a meleg elviselhetetlen: ki tudja, kijutunk-e élve? És akkor felpattan az asztaltól valaki: „tűz van!”. Egyesek szerint ez botrány, hiszen még hátra van a desszert és a szivar, és nincs az az isten, hogy ők erről lemondjanak. A többiek hőbörögnek: miért pont ő beszél, hiszen az iskolában a helye, nem szaktekintélye a témának, és különben is, biztosan áll valaki a háta mögött. Néhányan viszont elkezdik kiabálni: „tűz van, ég a házunk!”. Az emberiség önképe szerint az első két csoportba tartoznak a „normálisak”, a harmadikba a „szélsőségesek”. Törvényszerű hát, hogy egy „nem normális” kislány legyen a globális környezetvédelmi küzdelem vezéralakja.
A Thunberg-Ernman család életrajzából kiderül, hogyan nőtt fel az aspergeres Greta, milyen hatalmas áldozatokat kellett vállalnia szüleinek, valamint hogyan alakult az életük és a klímavédelem ügye az elmúlt években.
Reméljük, hogy – részben e könyv olvastán is – egyre többen kiáltanak majd tüzet, mielőtt még túl késő lenne.


Ebook:

  • Kiadó: Corvina
  • Kiadás helye: Budapest
  • Kiadás éve: 2019
  • Oldalszám: 288
  • ISBN: 9789631366075
  • Fordította: Harrach Ágnes

Papír alapon:

  • Kiadó: Corvina
  • Kiadás helye: Budapest
  • Kiadás éve: 2019
  • Oldalszám: 288
  • Kötés: Puhatáblás
  • ISBN: 9789631366051
  • Fordította: Harrach Ágnes
Vélemények:

0 megjegyzés: