Tudni kell, hogy a saját magam védelmében, a molyos vitákba nem szeretek részt venni. De ez a kötet kellően felkeltette a figyelmemet, annyira, hogy pénzt (999 Ft) és időt nem kímélve a végére járjak annak, hogy tényleg annyira rossz-e ez a könyv, mint amennyire mondják.
A vitáról nem írnék, nincs értelme. A kiadó gyerekes, a molyok igazságtudata meg nem képes elengedi az egészet. Vége van, el kell engedni, annyit nem ér ez a kiadvány, kiadó, írók, hogy egyáltalán még 3 nap múlva is erről beszéljünk.
De elrettentésnek azért, ha valaki megakarná venni ezt a könyvet, számítson egy ilyen emailre:
Viszont, ha itt biztosítjuk a kiadót, hogy nem ismerjük az illetőt - én nem ismerem - akkor elküldi amit megrendeltünk és kifizettünk. Úgy hallottam, ha nem tetsző a válasz akkor visszautalja a pénzt. Éljen a felnőttes viselkedés!
Mindegy is, nagy neheze hozzájutottam a kötethez és két napomba telt az, hogy a végére is érjek.
Marosi Katalintól, még 2015-ben olvastam egy....levelet, az értékelést linkelem is. Így ő nem volt számomra ismeretlen, bár akkor sem voltam az "írói" tehetségéről meggyőződve. De úgy gondoltam, hogy talán ha a novella/regény írás nem is megy neki, attól még verset lehet, hogy tud írni. Nos, nem akarom bántani, de gondolom, hogy tisztában van azzal, hogy aki megjelentet egy könyvet, és azt emberek olvashatják, azok kritizálni fogják. Főleg, ha pocsék amit ír. Sajnálom, verset sem tud szegény írni. Versben még segítség sem lehetek, mert a versekhez nem értek. De ezek borzalmasak voltak. Gyerekesen naívak, rímtelenek, ahol a rím megvolt, ott értelme nem volt a szövegnek, vagy minden más nem stimmelt. Nem tudom miért erőltette az egészet, de borzalmasan sajnálom, hogy nincs a közvetlen közelében valaki, aki őszintén beszélne vele arról, hogy ez nem vers, ez nem költészet és engedje el ezt. Írjon az íróasztalfióknak, vagy pályázatokra, és kapjon korrekt kritikákat. Mert a molyok szét fogják kapni, mert szar....de tényleg, durván pocsék.
Gondoltam, hogy hát akkor majd Gabriel Wolf más lesz. Más is, hát basszus, ennyi halált, kínt és szenvedést még nem olvastam egy versen belül, pláne köteten keresztül. Úgy érzem a szókincse nem túl nagy, és mind a halál, csonkolás, gyilkosság, férgek, sötét és keserű élet oldalán van. Oké, persze bipolár a címe a könyvnek két ellentétes pólus, de a halált is lelehet írni ám sokkal kevésbé hányingerkeltően. Amúgy az ő versei, sem tűntek mindig versnek, de talán kicsit jobban ír Katalinnál. De mondjuk, ha valaha szembejön velem még egyszer egy verses kötet tőle, akkor nagy ívben elkerülöm. Nyomasztó, és rímtelen, volt ahol rímes, de ott rémes. Jaj istenem.
Összességében a kötet belbecse: 1/5
És ezzel még baromi jószívű voltam. Ez amit ketten leműveltek nem irodalom. Nem verseskötet, nem látom értelmét. Íróiskolába elmehetnek, talán megtanulnak majd írni, bár Mr. Wolf könyveire akkor sem leszek kíváncsi, ha ingyen odaadná. Nekem ez a sötét és depresszív élet és írás kellően elvette a kedvem attól, hogy esetleg egy regényével is megpróbálkozzam. Marosi Katalin meg még mindig olyan szinten van, mint 4 éve, nem fejlődött szegény semmit sem. Az istenért, valaki segítsen neki, vagy beszélgessen el vele, őszintén.
Külcsín, avagy hogy ne hányd le a monitort: -
Ez most komoly? Komolyan aki ilyen borítót csinál, az elégedett a munkájával? Azért emelem ezt így ki, mert valamelyik régebbi karcában Wolfnak megnéztem és istenítette valamelyik borítóját, ami kb. ezen a szinten volt. Nem mondom, hogy én jobbat tudok csinálni (nem is akarok, mert nem borítótervező vagyok), de ez valami borzalmasan gusztustalan. És a legtöbb könyvének kb. ez a színvonal van meg a borítónál. Nem tudom mi a cél, de mondjuk olvasót ezzel nem szerez. Elárulok egy titkot, egy csomó ember borító alapján is hoz döntéseket...itt azt, hogy "Erre se adok pénzt!"...
