Ugrás a fő tartalomra

Nyolc éves a blog!

forrás:
Nyolc éves lett a blog!
Ez a hét a születésnapokról szól, július 17-én 33 éves lettem, majd 18-án 10 éves mollyá váltam, és ma, 21-én a blog is betölti a 8. születésnapját! :) Ebből látszik amúgy, hogy a születésnapom környékén általában roppant mód ráérek :)
 Hogy mi történt az elmúlt nyolc évben:

  • 732 poszt született, ezzel a poszttal együtt 733
  • 241 208 látogató kereste fel a blogomat (itt is köszi)
  • 89 feliratkozóm van, ami szerintem tök jó dolog, egyszer majd elérem a százat és annak is nagyon fogok örülni :D
  • A leglátogatottabb posztom: Marie Kondo: Rend a lelke mindennek volt :)
  • a bejegyzések gyakorisága elég rapszodikus volt a 8 év alatt
  • ►  2019 (38)
  • ►  2018 (85)
  • ►  2017 (70)
  • ►  2016 (85)
  • ►  2015 (111)
  • ►  2014 (149
  • ►  2013 (106)
  • ►  2012 (42)
  • ►  2011 (46)
  • Szerveztem sok nyereményjátékot, és sokan játszottatok velem. Remélem ez továbbra is így marad :)
  • írtam recenziókat, jelent meg bejegyzésem online újságban
  • írtam utazásról, élménybeszámolóról, a Japán utamról. Amúgy azt egészen sokan nézték meg!
Összességében ez még mindig egy hobbi nekem, és ezt szeretném ezután is megtartani. Szeretek bejegyzéseket írni és szeretem megosztani veletek mindenféle könyves, vagy utazási nyűgömet. Örülök, hogy írhatok és örülök, hogy olvastok. 
 Úgyhogy termékeny 8 év volt, és remélhetőleg még minimum ugyanennyi jön. Nekem is vannak "írói" meg "olvasási" válságaim, ilyenkor a blog kicsit áll, mert akkor sem olvasni sem írni nincs kedvem. Vagy kedvem van, csak mindent borzalmasan rossznak találok. De nem kell megijedni, ha pár hónapig nincs poszt, akkor se tűntem el...csak éppen minden mást csinálok az olvasás és íráson kívül ;D
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do
3 megjegyzés
Korábbi bejegyzések »

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.
Megjegyzés küldése
Korábbi bejegyzések »

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é
Megjegyzés küldése
Korábbi bejegyzések »