2019. augusztus 13., kedd

Gabriella Eld: Játékok ​unatkozó felnőtteknek (Legendák a Bagolyvárosból 2.)

Köszönöm a könyvet @AniTiger-nek! Mert olyan rendi, hogy kölcsönad könyveket ;)
Nos, részben jobb ez a másik résznél, részben meg rosszabb, mint a másik rész. Az elgépelések száma amúgy kicsit kevesebb lett, nem olyan idegesítő a dolog, mint az előzőbe, pedig a hossza ugyanolyan. Vagy a szerző figyelt itt már jobban oda, vagy kapott egy szerkesztőt, aki átnézi, bár ahhoz képest még mindig elég sok elütés volt.
Értékelem, hogy a fantáziájának egy nagy hányadát beledobta a könyvbe, de ennek az eredménye csak valami kavarc lett, ami nem volt mindenhol végtelenül logikus. Sőt! Értem én, hogy függő vég és amúgy majd egyszer megmagyaráz mindent, de most kb. minden lóg a levegőben. Alaska, Igor, a német, Cadie, meg a beszélő könyve.
Az előző értékelésnél is írtam, hogy az a baj, hogy váltott szemszögben van és ez a váltott szemszög rögtön 4-5 amit egy ilyen rövid történetnél még úgy ahogy tud koordinálni, de mondjuk, egy hosszabbnál nem. És itt is voltak vakfoltok, amikor igazándiból semmit sem tudunk meg, vagy egyáltalán nem vezetnek sehova sem a szálak. A nézőpontok meg irreleváns relatíve, hogy ki beszél, mert összefolynak a dolgok éppen ezért kellett volna megmaradni 2-nél mondjuk.. mondjuk Igor meg Cadie és ezzel lefedte a történet szereplőit, úgyis egy helyen van mindenki.
Ennek ellenére nem volt rossz, csak túlzsúfolt, túl sok mindent történt és kiszámítható volt. Az is, hogy ami történik az nem annak a műve, akire először gondoltak. Legalábbis nekem egyértelmű volt.
Egy nyári olvasmánynak jó, hogy a sorozat, ha folytatódik folytatom-e én is? Nem vagyok benne biztos. Cadie szála tök nem érdekel, Alaskáék meg sokat nem fejlődtek az előző rész alatt, bár az a gyanúm, sok idő sem telt el a két kötet között, mármint történetileg sem. Tehát olyan nagy karakterfejlődés sajna nem volt, bár azért Alaskán látszik a könyv végére, hogy kicsit élőbb lett, mint az előző kötetben, de ehhez kellett egy kiadós rémálom. Ami amúgy a tükörképét illeti, az az egyetlen olyan karakter Igoron kívül akit kedvelek. Mert egy bunkó, de legalább nem titkolja, hogy taj paraszt.

Belbecs: 3/5
Külcsín: 4/5
Tetszik a borító és a cím is, csak nem tudom a könyvhöz kötni. Egyiket sem, jó a cigis kezet tudom Cadie-hez kötni, de a cím akkor is így lóg a levegőben...mint ezzel a történettel oly sok minden :( Pedig szeretni akartam!

Fülszöveg:
Cadie Gerwulfé az egyik legveszélyesebb adottság a világon.
Ám addig, amíg viseli a kesztyűt, nincs mitől félni.
Amikor Herr Wulf megkéri Alaskát és Igort, hogy vigyázzanak egy napig különc unokagyerekére, a fiúk ijedtség nélkül mondanak igent. Elvégre mi baj lehet egy dacos tizenhat évessel?
Ám a dolgok gyorsan visszájukra fordulnak, amikor kiderül, hogy Cadie-nek esze ágában sincs együttműködni a két idegennel, akiknek a nyakába sózták.
Alaska és Igor számára megelevenedett rémálom kezdődik, halálból visszatért szeretteikkel, hús-vér tükörképekkel és démoni bestiákkal, amikor védencük lehúzza a kesztyűjét, és olajra lép. Csak egy dolgot tudnak biztosan: Cadie nem juthat ki az Impériumba, mert akkor mindennek vége.
De ezt megakadályozni egy megelevenedett rémálomban, ahol mindenki ellened játszik, nem a legkönnyebb feladat.

Könyv: Gabriella Eld: Játékok unatkozó felnőtteknek
Kiadó: Főnix Nova
Kiadás helye: Hajdúböszörmény
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 144
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786155999062
Megjelenés időpontja: 2019. június 12.

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.