Ugrás a fő tartalomra

Meik Wiking: Lykke

A Hygge után adott volt, hogy a Lykke is landolni fog nálam. Ugyan annak idején a Hygge, a véletlen folytán került hozzám, most már tudatosan mentem a boltba az író következő könyvéért.
 Amikor a Hygget olvastam, eldöntöttem, hogy elköltözöm Dániába. Mert ők meglehetősen pozitívak, meglehetősen kedvesek, és sok a forrócsoki náluk. Kaptam egy olyan életérzést, amit szívesen követtem volna, és ezzel nem voltam egyedül. Feltehetően sokan a könyv olvasása után, minimum egy fahéjas forrócsokit megittak a Dánok kedvéért ;) A magyar könyvkiadás is elkezdte ontani az északi népek ilyen-olyan életmód tanácsait. Én beleolvastam a Lagomba is... nem lettünk barátok, valahogy akkor már Hygge. Most várok a Sisu-ra... meglátjuk, hogy a finnek szimpatikusabbak lesznek-e majd a dánoknál... hmm... magas a léc amit meg kéne ugrania annak a könyvnek.
 Meik Wiking akinek szerintem a neve is meglehetősen illik ahhoz, hogy dán legyen és boldogságkutató, nos elvárásaim voltak, hogy ez a könyve legalább olyan jó legyen, mint a Hygge. Olvasás közben már jelölgettem pár dolgot, ami tetszett a felvetésekben, és ki is idéztem őket Molyra. Azért találtam jó pár megszívlelendő jó tanácsot. Hogy megugorta-e a szintet? Nem! De!
A Hygge jóval olvasmányosabb volt, és relatíve csak a pozitív oldalát mutatta be a dánoknak, míg a Lykke már jóval tudományosabb. Már amennyire a boldogságkutatást, már tudományosnak nevezik a nagyok is. Tehát nem volt, annyira magával ragadó és belesüppedős, mint  a Hygge. Máshogy volt jó!
  A könyv hat olyan dolgot hoz fel, és fejt ki, ami mindenképpen szükséges a boldogsághoz. Nem feltétlen kell mindegyikből sok, de szükségesek. Ilyen a:

Együttlét/összetartozás 
Pénz 
Egészség 
Szabadság 
Bizalom 
Jóság 

Az író, mint hivatásos boldogságkutató, sok órányi megfigyelés után arra jutott a társaival, hogy boldogabbak az emberek, ha együtt vannak, mintha magányosak. Ha megvan a valahova tartozás érzése, akkor nagyobb eséllyel vagy boldog, mintha egyedül ülsz egy szobába. Még ha az a szoba olyan is, amilyenre te alakíthatod. Szükséges a társas kapcsolat.

 Fontos a boldogsághoz az anyagi biztonság. Nem gazdagság! Csak és kizárólag az anyagi biztonság, hogy ne kelljen aggódnod azon, hogy nem lesz mit enned, vagy hogy ne legyen benned az az érzés, hogy sehova sem tart az életed. Kell cél, amit el akarsz érni, és erre akár tíz évet is rászánni és gyűjtögetni. Ezt alá is tudom támasztani, 10 évembe telt összegyűjteni azt a pénzt, amivel kijutottam Japánba, és ott voltam... majdnem két hetet. Azt hiszem mondhatom, hogy életem egyik legjobb utazása volt, és boldog vagyok és boldog voltam ott is. És most gyűjtök egy következő útra :D
 Tehát igen, fontos, hogy legyen álmod, legyen célod amit el akarsz érni az életben és arra gyűjtögess. A túl sok pénz nem  feltétlen boldogít a könyv szerint, van az a szint, ahol már  nem leszel boldogabb attól, hogy több pénzt keresel, vagy birtokolsz.

(…) tervezhetünk hosszú távra is! Vajon milyen álomélményt szeretnénk átélni mához tíz évre? Bármi legyen is az, már most kezdjük el gyűjteni rá a pénzt egy külön boldogságszámlán!
91. oldal, 4. fejezet - Pénz (Kossuth, 2018)


Olvassunk minél többet!
106. oldal, 4. fejezet - Pénz (Kossuth, 2018)

 Egészség a rengeteg mozgást hozza fel példaként, és hogy a dánok meglehetősen nagy százaléka biciklivel jár munkába, és így az alap mozgásuk megvan. Annak ellenére, hogy a Hyggében vázolta, hogy péksütiken és fahéjas forrócsokin élnek (kis túlzással). De míg egy csomóan edzésnek tekintik a mozgást, addig a dánok bicajra pattannak és kerekeznek, ők ezt normális közlekedési eszköznek tekintik és nem plusz feladatnak. A biciklizés mellett az erdőjárást emeli ki az író és tapasztaltam, hogy mostanában nagy keletje van az erdőjárás japán módjairól íródott könyveknek (csak, így hirtelen egymás után a Kossuth és a HVG könyvek is kiadott egy-egy kötetet: Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku,és  Csing Li: Sinrin-joku). Én egy időben sokat bicikliztem, de aztán abbamaradt. Kíváncsi leszek, hogy ezek az erdőfürdős könyvek mennyire fogják meghozni az emberek kedvét a természetjárásra, és az elmélyülésre. Mind a két könyv várólistás...
 A következő téma a szabadság volt, hogy mennyire fontos, hogy a szabadidőnk, tényleg szabadidő legyen, hogy lehetőleg találjunk olyan munkát az életben, ami nem csak arról szól, hogy reggel felkelsz, elmész dolgozni és hazajössz... hanem, hogy hivatásod legyen, hogy jól érezd magad a munkád közben. Felhívja a figyelmet arra, hogy az önkénteskedés például neked is jó, és nem csak annak a szervezetnek, akinek segítesz, hogy jó hatással van a boldogságra az, ha segítesz másoknak, és ezért nem vársz ellenszolgáltatást.
 A Bizalom borzalmasan fontos dolog, a boldogság szempontjából (is). Ha bízol a másikban, ha van egy közösség aminek a tagja vagy, és tényleg rá mered bízni a gyereked a szomszédra, vagy tudod (bízol benne), hogy a kirakott könyveket, amiből lépcsőházi könyvtárat nyitottál, nem fogják ellopni, hanem, mindenki annak használja aminek kell, az megfizethetetlen. A dánok bíznak egymásban, legalábbis jóval nagyobb arányban, mint mondjuk a magyarok. De a bizalom a munkában is fontos, fontos, hogy a főnököd bízzon abban, hogy te anélkül is végzed a munkád, hogy folyamatosan ellenőrizne. Ehhez persze az kell, hogy ellenőrzés nélkül is dolgozzanak az emberek, de valakinek el kell kezdenie a bizalom kialakítását...

Erika arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy a dánok azért olyan boldogok, mert társadalmukban a bizalom általános jelenség. És ezzel kétségkívül rátapintott egy fontos dologra, ugyanis a bizalom egyike annak a hat tényezőnek, amelyekkel megmagyarázható, miért boldogabbak egyes országok másoknál. A 2015-ös Világboldogsági jelentés szerint „egy sikeres társadalom tagjai mélységes bizalommal viseltetnek egymás iránt. A társadalomban meglévő bizalom elégedettebbé teszi tagjainak életét.”
201. oldal, 7. fejezet - Bizalom (Kossuth, 2018)

 Jóság 

  Egy kínai közmondás szerint: 
„Aki boldog akar lenni egy órára, szundítson egyet. Aki boldog akar lenni egy napig, menjen horgászni. Aki boldog akar lenni egy évig, örököljön vagyont. Aki viszont egy egész életen át boldog szeretne lenni, az segítsen másokon!”
244. oldal, 8. fejezet - Jóság (Kossuth, 2018)

Öt jó cselekedet a hétre 
1. Hagyjunk apró ajándékot valakinek az ajtaja előtt! 
2. Jegyezzük meg, hogy hívják a munkahelyünkön a recepcióst, vagy valaki mást, akit nap mint nap látunk, és köszönéskor szólítsuk a nevén az illetőt! 
3. Készítsünk két adag ebédet, s az egyiket adjuk oda valakinek! 
4. Elegyedjünk szóba a magányos emberrel, aki félénken elhúzódik másoktól egy buliban vagy az irodában 
5. Mondjunk valakinek egy szívből jövő bókot! Most rögtön!
243. oldal, 8. fejezet - Jóság (Kossuth, 2018)

Tehát a könyvről úgy általában: Örülök, hogy megvettem, és rögtön időt is szakítottam az olvasására. Rengeteg jó dolog van benne, jóval több, mint amit a posztba írtam. Mindenképpen ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy kicsit a boldogság mögé látni, és esetlegesen tippeket olvasni, hogy mivel segíthet magán, mi az ami segíthet boldogabbnak lenni. Vagy adatokat is találhat arról, hogy mely a világ legboldogabb országa, és hol mosolyognak a legkevesebbet illetve legtöbbet.
 Nem olyan olvasmányos, mint a Hygge, de ennek ellenére ez is egy kedvenc olvasmányom lett. És még mindig el akarok menni Dániába ;)

Belbecs: 5/5
Külcsín: 5/5

Fülszöveg:
Könnyű ​belátnunk, miért nevezik Dániát a világ legboldogabb országának. A dánoknál tökéletes egyensúlyban van munka és magánélet, ingyenes a felsőoktatás, pontosan közlekednek a vonatok, és ha mindez nem lenne elég, náluk a legnagyobb az egy háztartásra eső gyertyafelhasználás.
A boldogságról – amit a dánok lykkének hívnak – valószínűleg senki sem tud többet, mint Meik Wiking, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója, aki egyben a szenzációs sikerkönyv, a Hygge, a dán életérzés, ami boldoggá tesz szerzője. Meik Wiking meggyőződése, hogy jóllehet rengeteget tanulhatunk a dánoktól a beteljesült életről, a boldogság kulcsai világunk minden táján ott rejlenek.
E lebilincselő könyv szerzője kincskeresésre invitál bennünket, hogy végül előttünk is megnyílhasson az elégedett élet kapuja. Wiking többek között taglalja, mire fordítjuk drága időnket, hogyan viszonyulunk szomszédainkhoz, és miként főzünk vacsorát – bolygónk legboldogabb zugaiból gyűjtve össze a bizonyítékokat, történeteket és tippeket. Ez az eszményi útmutató ahhoz, hogy valamivel több lykkére leljünk az életünkben.

  • Könyv: Meik Wiking: Lykke
  • Kiadó: Kossuth
  • Kiadás helye: Budapest
  • Kiadás éve: 2018
  • Oldalszám: 288
  • Kötés: Keménytáblás
  • ISBN: 9789630991674
  • Fordította: Hegedűs Péter


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é