Ugrás a fő tartalomra

Kordos Szabolcs: Airport, Hungary

A Japán utamnál fontos volt, hogy ne legyen plusz teher az, hogy olvasni akarok. Valamikor 2-3 éve vettem is egy Kindle-t, amit aztán, könyvtárosként nem igen használtam, hiszen mindig volt papír. Most fontos volt a helytakarékosság. Így ebook olvasóval vágtam neki az útnak, ami kifejezetten jó ötlet volt. Elég könyv volt rajta, hogy válogathassak. Hazafelé valami könnyed és repülőset gondoltam ki magamnak. Főleg, mert azért, ha az ember alszik is a repülőn (annyira nem kényelmes, hogy sokat tudj aludni), akkor is marad még elég ideje, amiben olvashat. Főleg, hogy a Tokyo-Dubaj út, ami oda 10 óra körül volt, visszafelé, majdnem 11 és fél lett.
 Úgyhogy alvás mellett sikerült egy kicsit olvasnom is. Nem vagyok abban biztos, hogy a könyvet normál esetben is végigolvastam volna. Tehát, ha nem vagyok éppen repülőn, vagy ha mondjuk még életemben nem repültem. Mert akkor lehet, hogy nem kötött volna le, vagy gyorsan kerestem volna más olvasnivalót.
 Így egy kicsit jobb volt, bár hála az égnek, a leírt sztorikból semmit sem tapasztaltam (nem is akarnék :D), totális nyugodt utunk volt.
 Azért nem irigylem a sztyuárdeszeket, mert azért utas az ahány ember annyi féle, és annyi problémával, és nyűggel, és azért itt a végső eset az, hogy leszállsz és átadod a rendőrségnek. Normál esetben, és nem nagyon kirívó esetben el kell tűrnöd 1-2 vagy 10-12 óráig is, vagy tovább azt az embert. Ehhez képest ők tényleg próbálnak kedvesek lenni.
 Én nem panaszkodom a mi sztyuárdeszeink mind aranyos volt, és én meg próbáltam jó utas lenni, és akkor amikor nem értettem mit akar is segíteni abban, hogy megoldjuk azt, hogy nem beszélünk közös nyelven, és megoldottuk.
 A könyv maga olvasmányos, rövid de semmi olyan hadi titkot nem tudunk meg, amit valahol már nem hallottunk. Ennek ellenére érdekes volt. Ennek ellenére, nem hiszem, hogy túlzottan hamar olvasni akarnék az írótól mást is. Ez most aktuális volt.

Belbecs: 3/5
Külcsín: 2/5
Szerintem kicsit összedobott a borító, bár ugyebár én E-ben olvastam, ott tökmindegy. De a könyvtárnak megvan papírban, és fogtam már a kezemben, úgyhogy láttam ezt "élőben". Lehetett volna azért ez szebb, jobb is.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é