Ugrás a fő tartalomra

Harcos Bálint: Szofi varázsol

Nem olvastam még Harcos Bálinttól, így nincsen összehasonlítási alapom. Feltehetően heteken belül lesz, és akkor már viszonyítani is tudok, hogy ez mennyivel jobb vagy rosszabb a többi könyvénél. De be kell ismernem, hogy ha csak belenéztem volna (és az illusztrációkat nézem), akkor nem olvastam volna el a könyvet. Borzalmasan rondának találom a képeket. És értem én, hogy a gyerekeknek még nem kell olyan nagyon kidolgozott kép, és nem kell felnőtt fejjel is szép illusztráció (bár ezzel a megállapítással vitatkoznék), de ez akkor is ronda. Olyan igazán, nagyon ronda. Tehát az illusztrátor nem lett a szívem csücske, még ha néha el is kapta azt a hangulatot, amit a szöveg közvetíteni akart.
 A mese maga viszont aranyos, nem túlzottan túlkomplikált és nem is hosszú, de szépen felépített és szép kerek. Azaz igazság, hogy feltehetően kreatív szülők még tovább írhatják, hogy mi mindent lehet a csiribú-csiri (…) helyére írni. És meglehetősen menő cirkusznak tartom azt, ahol valóban van mágia! Szofi meg egy cserfes kislány, meglehetősen kreatív és meglehetősen szófogadatlan. Láthatóan éppen a „csak azért sem” korszakát éli, így miért is mondaná ki helyesen a varázsigét. Főleg, hogy az első rontás után rájön, hogy amivel végződik, a varázsigéje az valóra válik.
 Legyünk őszinték, ki ne élne ezzel a lehetőséggel, már csak a hecc kedvéért is. A csillárnál amúgy még morogtam, hogy most komolyan ennyire kreatívatlan, de aztán nagyon beindult, vár, bál, sár, kád, ágy stb. stb. És igen tetszett, hogy azért ha nem is Szofi, de Harcos Bálint szépen átgondoltan adta a sorrendet, és így szép keretet adva a cirkuszos történetnek.
Azok, akik nyitottak a mesékre, a bűvészekre (akiket utálok), azoknak mindenképpen ajánlom. Sajnos vizuális értéke nem nagyon van a könyvnek (szerintem).

Külcsín: 1/5

Felejtős, inkább hagyjuk, nem tetszett L

Belbecs: 4/5

Lehet ebből még többet is kihozni. Mindenképpen akarok még olvasni a szerzőtől, és feltételezem nem sikerült a legjobb művével kezdenem a többit mintha többen dicsérték volna. Ez is tetszett, de nem az a Hűha könyv.

Harcos Bálint kötetei:

Fülszöveg:
"A nézőtéren mindenki izgatottan várakozott.
Egyszer csak kilépett a színpadra a csodálatos Feribűvész! Azt mondta:
– Gyerekek, kéne nekem egy kis segítség. Ki lesz a segédem?
A gyerekek mind kiabálni kezdtek:
– Én! Én!
De mind közül Szofi kiáltotta a leghangosabban:
– ÉN!"
Hogy mi sül ki abból, ha Szofi varázsol, és Csiribú-csiribá helyett azt mondja, hogy csiriBÁL? Esetleg csiriVÁR? Neadjisten csiriSÁR? Kész cirkusz!

Eredeti megjelenés éve: 2015
Kiadó: Pagony
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 40
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634101017
Illusztrálta: Cristina Quiles
Ár: 1.990 Ft
Kiadói ár: 1.692 Ft

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é