2015. augusztus 29., szombat

Szögjal Rinpocse: Pillanatról pillanatra

 Szeretem az ilyen könyveket, amik elgondolkodtatnak, és teli vannak okos dolgokkal. Azokat a könyveket is szeretem, amik minden napra mondanak egy okosságot, így igazándiból, elég volna egy oldalt elolvasni egy nap, nem többet. Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy valóban jobb lenne az ilyen könyveket így olvasni, és nem úgy, hogy leül az ember, és elejétől a végéig halad gyors tempóban és nem 1 oldal/ nap sebességgel. Lehet sokkal többet mondana és adna úgy a könyv mint így. Ennek ellenére, sajna elég türelmetlen típus vagyok, és még olvasási válságban sem túlzottan tudok ekkora tempóval haladni. Mert vagy nem olvasok egy oldalt sem, vagy sokkalta többet. Így nálam az ilyen könyvek is gyorsan kivégződnek.
 Mindig is érdekeltek a buddhista szemléletek, mindig is érdekelt a karma, az újjászületés és minden, a mai világban már oly ismert fogalom. De vajon tényleg ismerik az emberek, vagy csak puffogtatják ezeket a szavakat? Én nem szívesen használok olyan szavat, amit nem igazán értek. A karma persze olyasmi amiről sokat olvastam, de kevés beszélgetés van ahol kiejteném a számon, hogy jó vagy rossz a karmám, egyrészt mert fogalmam sincs milyen, másrészt próbálok úgy cselekedni, hogy lehetőleg a mérleg a jó irányba billenjen majd, ha eljön az ideje.
 Ez a könyv az életről, és a halálról elmélkedik, sajnos eléggé kiragadott idézetekkel. A dalok, vagy történetek még teljesen rendben voltak, ezek vagy rövidek voltak, mint egy dal, semmi kommentárral, vagy kicsit hosszabbak, mint történet, semmi kommentárral. Ezek tetszettek, mert szeretem magam levonni a következtetést, legyen az helyes, vagy helytelen, de az enyém. A többi részlet, számomra csak ritkán volt elgondolkodtató. Vagy túlmagyarázta, vagy nem magyarázta, és nem is illet sem az előtte, sem az utána lévőkhöz, az ilyenekkel viszont még én sem tudok mit kezdeni. És tudom, hogy nehéz 365 olyan szöveget összeválogatni, hogy az ember :

-Ne keveredjen bele
-Ne ismételjék egymást a történetek
-Ne legyen szájbarágós
-Ne legyen érthetetlen

 Feltehetően egy gyakorló buddhistának a könyv.... unalmas. A felét élvezni fogja, és remekül el lehet meditálni mindenen (szó szerint mindenen), de neki nem mond semmi újat. A nem gyakorló buddhistáknak, mint mondjuk én, akik csak érdeklődnek a vallás iránt, de nem igazán a vallás részébe akarnak belemenni, nekünk nos félig meddig érthető, félig meddig érthetetlen. Ha ez lett volna az első könyvem a Halál és Élet buddhista felfogásában... akkor soha többet nem olvasnék sem a témában, sem a buddhizmusról úgy amblock. Első könyvnek borzalmas, sokadiknak elmegy. Azoknak, akik Teljesen kivülállnak a keleti kultúrák és életfelfogás köréből... ők ne nagyon olvassák. Előtanulmány nélkül nem érthető. Persze el lehet merengeni rajta így is, de van egy olyan érzésem, hogy igenis jelen esetben kell, hogy olvasson az ember a témában, hogy értse ezt az egészet. És igen, rengeteg jobb válogatás van a témában! Úgyhogy nem kell feltétlen ezt.

Belbecs: 3/5

Külcsín: 4/5

 Igazándiból, ha eltekintek attól, hogy olyan jellegtelen az egész borító és belső szerkezete a könyvnek, akkor akár jó is lehet. Plusz pont, hogy kemény táblás. És ezzel igazándiból a plusz pontjai el is fogytak. Jellegtelen, és olyan semmilyen. Nem tudom, ha maga a téma nem érdekelt volna, vajon a kezembe veszem-e. Sejtésem szerint nem igazán. Tudom, hogy mértékletesség, és hogy a külső mit sem számít.... de a 21. században sajnos a külső rengeteget számít. És persze tudom, hogy ezt a könyvet csak azok olvassák akiket érdekel a téma nekik meg mindegy a kinézet... de azért lehetett volna kicsit szebb. Bár az eredeti borítója még ennél is jellegtelenebb.



Fülszöveg:
A Tibeti könyv életről és halálról című, a maga műfajában immár klasszikusnak számító könyve után a szerző a tibeti tanító meditációról szóló művét tartja kezében az olvasó. Új kötete a tibeti hagyományból meríti bölcs gondolatait és tanulságos történeteit. Ezeknek a buddhista tanra épülő példáknak a gyűjteménye az együttérzés forrása lehet, s életünk napjait örömmel, derűvel, és bölcsességgel töltheti meg.
A kötet, amelyet a szerző finom kalligráfiái illusztrálnak, megértő szeretetre nevelve, bölcsességgel mutatja be a szellemi út megpróbáltatásait és jutalmát, a halál elfogadását, a cselekvésben megnyilvánuló könyörületességet, a meditáció és a karma lényegét.
Szögjal rinpocse sokat utazik szerte a világban, nyilvános meditációs gyakorlatokat vezet, amelyekkel igazi segítséget nyújt a rászorulóknak. Tanításait könnyedség és világos megfogalmazás jellemzi, ez avatta korunkban a tibeti buddhizmus egyik legnépszerűbb értelmezőjévé, jövőjének meghatározó személyiségévé Kelet és Nyugat határán.

Eredeti cím: Glimpse after glimpse
Eredeti megjelenés éve1995
Kiadó: Officina Nova
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1997
Oldalszám: 414
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 963548514X
Fordította: Sárközi Alice
Illusztrálta: Szögyal Rinpocse
Vélemények:

0 megjegyzés: