2015. augusztus 16., vasárnap

Bärbel Mohr: Rendeld meg az Univerzumtól!

 Szeretem az ilyen bevonzom a jót, ha jóra gondolok témában íródó könyveket. Mert fontosnak tartom, hogy az emberek kellő képpen tendáljanak a pozitív gondolkodás felé. Én sem vagyok tökéletes, én is gondolkodok negatívan, de a sok ilyesféle könyvnek hála azért vannak pozitív sikerélményeim is. Rengeteget segít, hogyha az ember képes a jó dolgokra gondolni, és a jót bevonzani, a rosszra nem energiát fektetni. A Titok és a Varázslat jóval jobb szövegezésű könyv, sokkalta érthetőbben van megfogalmazva mint ez.
 A könyv végén írja is, hogy valójában ez ilyen kinyomtatott papírokon, vagy emailben terjedt az írónő baráti körében, aztán úgy döntöttek, hogy kiadják. Amúgy nincs ezzel baj, csak azt felejtik el ilyenkor az emberek, hogy ami egy baráti társaságban pozitív hatást kelt, az nem feltétlen érdemes arra, hogy kiadásra kerüljön, és nem feltétlen kellene erőltetni.
 Ez a könyv szedett-vedett és még annak sem teljesen jó. Rengeteg gondolatot akar átadni, de annyira lazán, hogy már sajnos nem vehető komolyan. Nem ír semmi újat (nem tudom, előbb volt-e ez mint a Titok vagy utána, de a lényegen nem igazán változtat). A kötet végén szereplő idézetgyűjteménnyel voltak a legnagyobb gondjaim. Ha az ember idéz valakitől, legalább azt tegye meg, hogy oda írja kitől. Szép dolog világigazságokat puffogtatni és sulykolni a dolgokat, de ha nem te találtad ki, akkor legalább írd már oda, hogy kicsoda. A három :) <--- fej ugyanis nem tekinthető minden esetben elégnek az író kilétéről.
 A könyv eleje még ígéretes volt, még bíztam abban, hogy lehet ez jó, molyos értékelések ellenére is (79%-on áll), de tényleg egy sablonos és sekélyes.
 Emlékszem, hogy valamikor 5-10 éve a Venyimi könyvtárból vettem ki az első ilyen témában íródott könyvet. Akkor még elég pesszimistán álltam hozzá a témához, még annyira nagyon olvasni sem szerettem, de azért elolvastam. Bolondnak tartottam az írókat, azért a menthetetlen optimizmus miatt, amivel rendelkeznek. Talán irigyeltem őket? Ma már nem találom, hogy melyik volt az a könyv, de tudom, hogy annak ellenére, hogy akkor inkább negatív kisugárzást váltott ki belőlem, megalapozta az önsegítő könyvek olvasását nálam. Aztán jött a Titok és társai. Amik már jóval összeszedettebbek, mint az első amit olvastam. Persze futottam bele utána is olyanba, mint ez a könyv is, hogy le akarja írni azt amit sokan leírtak, de nem tud igazán fogalmazni, ebből adódóan eltűnik az értelem, a lényeg. A tudást akarja átadni, amit elméletileg mindenki tud, de nem képes közérthetően megfogalmazni. Ebben a kötetben az is zavart, hogy tegeződni akart velem. Értem, laza és jópofa.... én meg humortalan.
 Értékelem, azt ami akarna lenni, de mint a témába vágó könyv én nem ezt ajánlanám senkinek sem. Azt sem értettem, hogy abba a röpke ~120 oldalba, hogy kerültünk a barátot kívánok magamtól, a halál utáni élményekig, és addig, hogy a vakok a halál után látnak. Összecsapott, átgondolatlan és többet akarna elmondani, mint amire képes.

Belbecs: 2/5


Külcsín: 3/5

Belül egész türhető. Kivülről, ha eltekintek a szerintem őrülten giccses borítótól, akkor még akár szép is lehet. A könyv mérete viszont tetszik, olyan kis zsebbe való cucc. Ha kevés helyed van, de valamit olvasni akarsz, akkor ez a méret tökéletes. Jó, hogy keménytáblás, ez tetszett benne. A felbontás borzalmas belülről, néha hirtelen ugrik fejezetet, majd részt, és az idézetes részeknél, nos az a mélypont. Sem az idézet eredeti szerzője nincs ott, sem semmi, csak három mosolygós fej ami elválassza ezeket egymástól. Borzalmas.
 Viszont, most, hogy megnéztem az eredeti borítót, nos így nem rovom fel a kiadónak, ezt a borzalmat, mert csak az eredetit vették át. Ettől még giccses :D

Fülszöveg:

„Évek óta tanítom a Silva-féle agykontrollt, melynek üzenete számomra a következő: Vállalj felelősséget az életed alakulásáért, légy etikus, s elméd erejével – a világmindeség néhány alaptörvényét megismerve – teremts magadnak olyan életet, amilyet szeretnél!” Barbel Mohr ehhez a teremtéshez ad praktikus tanácsokat.
Dr. Domján László

Gyakran magunk sem hisszük igazán, hogy vágyaink valóra válhatnak. Talán sosem fogalmaztuk meg pontosan, mi az, ami boldoggá tenne minket. Itt a lehetőség, hogy mostantól mindez másképp legyen! Az Olvasó a kívánságok telejesülésének kézikönyvét tartja kezében. Barbel Mohr megtanít arra, hogyan „rendeljük meg” magunknak álmaink társát, munkahelyét vagy lakását, és mindent, amit csak akarunk. Rávezeti az Olvasót, hogyan hallgasson belső hangjára, hogyan váljék elkötelezettebbé saját magával szemben, és hogyan alakítsa saját életét.



Kiadó: Bioenergetic
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2004
Oldalszám: 124
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9639569267

Fordította: Makra Júlia

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.