Ugrás a fő tartalomra

Júniusi beszerzések

 Azt hiszem, egy cseppet mintha eltűntem volna. Feltehetően nincs túlzottan jó hatással rám a meleg, meg a hosszú napos dolgozások, amikor azt sem tudom éppen milyen nap van, és amikor hazajövök csak arra tudok gondolni, hogy de jó lenne végre aludni egyet, vagy legalább csukott szemmel meditálni az élet dolgain. Lassan a könyvtár is átáll a nyári munkarendre, azt hiszem még három hét, és akkor hol délelőtt, hol délután kell majd menni. Reményeim szerint egy kicsit kevésbé meleg időben. Jöhetne a felüdülés, egy kicsit hidegebb, mondjuk 25 fok? Én nagyon elégedett volnék 25 fokkal, esetleg lehet 30, de semmi esetre sem tartósan 35 ....
 Tehát élek és virulok, csak nem jutok el odáig, hogy értelmesen összefoglaljam a dolgokat egy-egy könyvről, már ha sikerül a 3 oldal/nap átlagot kicsit feljebb tornászni. Kedv lenne olvasásra, erő és fittség nincs rá.
 Akkor nézzük is, mi az amiről nem írtam, vagy írtam csak röviden Júniusban:

Beszerzések!
A legtöbb könyvet a Könyvhéten szereztem be, ebből adódóan hónap végére erősen azt éreztem, hogy nincs pénzem. Pedig már rengetegszer eldöntöttem, hogy nem veszek könyveket, de hát 500 és 1.000 forintért nem lehet otthagyni őket. Tudom-tudom, valójában ott lehet, szimplán gyenge vagyok. De vettem máshol is, happoltam is, kaptam is könyvet, akkor íme a lista:

Vásárolt könyvek:

J. Goldenlane: Éjfél (Könyvhét)


 Csak úgy hozzám került:




Happolt könyvek:


Csere:

Guillaume Musso: Mi lesz velem nélküled? (régi csak most leltároztam be)


Kaptam:



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é