2015. június 17., szerda

Guus Kuijer: Minden dolgok könyve

 Vannak könyvek, amiknek nem kell hosszúnak lenniük, hogy ütősek legyenek. Vannak történetek, amik röviden elmesélve talán sokkalta többet mondanak, mint akkor, ha nyújtanák-nyújtanák a végletekig őket. A Minden dolgok könyve még 150 oldal sincsen. Azt is szellősen szedték, és vannak fél oldalak, amik teljesen üresek. Mert nem mindig kell szöveg, mert nem mindig kell bármi is, hogy hasson. Vannak dolgok, amiknél egy üresen hagyott fél oldal többet mond.
 A téma, amit boncolgat a könyv, sajnos még a 21. Században is egyértelműen napi probléma, a világ minden kontinensén, sok-sok családban. Jó talán a szomszéd kommunistának megjelölése lassan kikopik, de a többi megmarad. Pedig sokkal szebb volna a világ, ha nem lenne családon belüli erőszak, és az a féle vallásosság, amit a könyvben szereplő Apa jelenít meg. A vallással, a hittel semmi baj, míg nem elvakult, és míg nem használod pajzsként. Pajzsként arra, hogy azért verem a feleségem, mert Isten így akarja, mert nem tudja hol a helye és Isten így akarja, mert Isten is megmondta, hogy verhetem, hogy a helyes útra tereljem. Mert ugyan szégyen, ha egy férfi veri a feleségét, de csak ha ok nélkül. Aha… tényleg milyen menő okai voltak, szinte már megértettem őket. *szarkasztikus sóhaj.*
 Tehát magával a vallással nincsen gond, míg nem elvakult, és nem remek indok az erőszakra. A könyv egyik alap problémája a családon belüli erőszakra való rámutatás. A könyv viszont még ennek is elveszi az élét. Bár felszisszentem, és káromkodtam is eleget, és legszívesebben Margot példáját követve lázadtam volna (oké, talán nem pont úgy, ahogy ő tette, mert az elég szélsőséges megoldás volt), de nem volt vészes. A megfogalmazás, Thomas szemszögéből látott történet, a humor, amit az író belecsepegtetett a történetbe, olyan élhetővé teszi az egészet. Persze ettől még megveted, és mérges vagy az apára, és sajnálod a családot, de úgy hiszed, hogy lehet ez majd jobb, lesz ez majd jobb.
 A vallás nem csak az apa elvakultságában tűnik fel, hanem Thomas magán párbeszédeiben, képzeletében is. Jézus egy igen komolytalan és laza csávóként jelenik meg, aki úgy beszél, mint egy tini, és hát a viselkedése is néha igen érdekes. Sőt mondhatni, erősen pimasz. Mindazonáltal, feltehetően Jézus az, aki tartja a lelket a fiúban, aki kicsit mintha hasonlítana az anyára (a végén). És hát az angyalok a könyv végén, az nagyon édes volt :D
 Szerettem olvasni, mert az apán kívül, mindenki szerethető volt. Thomas, az édesanyja, a nővére, a szomszéd, aki boszorkány, az ismerősök és barátok, Eliza a féllábú, fél kezén csak egyujjú lány. Mind-mind kedvelhető karakter volt, akik kellemessé tették, az amúgy komor témát. Tetszett a könyv, a sok irodalmi utalás miatt, amiatt, hogy Thomas, amit olvas, azt értelmezi és újrahasznosítja, hogy nem csak odadobott az író pár könyvcímet, hogy fitogtassa tudását és műveltségét, hanem normálisan beleépítette a történetekbe. Tetszett, hogy Thomas álmodozó szemszögéből olvashattam a történeteket, a gyermeki ártatlansággal, azzal a tisztasággal, amit egy olyan apa csoda, hogy nem ölt ki belőle….és igen tetszett, hogy Jézust eléggé furán, vidáman és kevésbé vaskalaposan jelenítik meg. Már-már elhiszem, hogy ilyen.

Belbecs: 5/5

Mindenképpen örülnék neki, ha sokan olvasnák. Nem csak azért mert jó könyv (de azért is!!!), hanem mert a téma időszerű (sajnos), a történet megható, vicces, komoly, és gondolkodtatva kapcsol ki. Szórakoztatóan mutat meg olyasmit, amit jó esetben az ember nem tapasztal meg sosem a saját bőrén.

Külcsín: 5/5
 Több borítót megnéztem, míg keresgéltem a neten. Azt kell mondanom, hogy annak ellenére, hogy a magyar borító enyhén depresszív, mégis az egyik legjobb lett a találtak közül. Elgépelést és hasonlót nem találtam. Értékelem, hogy a könyvcímeket dőlt betűvel írták, annak ellenére, hogy azért feltehetően amúgy is leesett volna, hogy az egy könyv címe :D
 Egyszerűen tetszik a magyar kiadás!

Fülszöveg:
Thomasék szomszédja egy vén boszorkány, akitől mindenki tart. Trópusi halak úsznak a csatornában. Békák hada dörömböl a bejárati ajtón. Legalábbis Thomas így látja. Rajta kívül azonban senki másnak nem tűnnek fel ezek a dolgok. A fiú mindent lejegyez a naplójába, a Minden dolgok könyvébe. Ez nyugtatja meg, amikor az apja elveri, vagy amikor az angyalok sírni kezdenek az édesanyja miatt. Az írás erőt ad Thomasnak, és segít, hogy olyan emberré váljon, amilyen mindig is lenni szeretett volna… boldog.

Eredeti cím: Het boek van alle dingen
Eredeti megjelenés éve: 2004
Kiadó: Kolibri
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 128
ISBN: 9786155450112
Fordította: Wekerle Szabolcs
Ár: 2.490 Ft

1 megjegyzés:

AniTiger írta...

Örülök, hogy neked is tetszett! ^.^

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.