2014. november 18., kedd

Susan Spann: Macskakarmok (Sinobi rejtélyek 1.)

 Még egy sorozat! Megfogadtam, hogy nem nagyon kezdek új sorozatba, mert így is van éppen elég függőm, amiknek valahogy sosem lesz vége. Ez néha jó, néha nem. Amikor megláttam a könyvet Molyon, egy ismerősöm polcán, már tudtam, hogy olvasni akarom, azt viszont nem, hogy sorozat lesz. Most persze aggódhatok, hogy megjelenik-e a folytatás, vagy megreked itt és nem adják ki a többi részt. Eredeti nyelven eddig két rész jelent meg.
 Szeretem a japán kultúrát és szeretem az ott játszódó történeteket is. Kicsit furának tartottam, hogy maga az író viszont nem japán. Ilyenkor mindig bennem van azaz érzés, hogy nem lesz tökéletes az élmény, hiszen a japánokról a japánok tudnak a legtöbbet és ők a leghitelesebbek is. Bár tény, hogy a japán írók könyvei kicsit nehezebben emészthetőek. Legalábbis, nekem eddig ilyen tapasztalatom volt. De be kell ismernem, hogy az írónő kellő mértékben utánanézett a kultúrának, az adott kornak, és viselkedési mintáknak, szakszavaknak és mindenféle érdekességnek. Ebből adódóan amúgy egy igen jó lábjegyzetet csinált a könyv hátuljába (amit sikerült akkor észrevennem, amikor már elolvastam a könyvet…talán egy számozás nem ártott volna a szavaknál!). A nagy igyekezetben viszont néha érzésem szerint átlendült egy kicsit magyarázósba. Engem mondjuk nem zavart, de mesélte aki olvasta, hogy neki ez már túl szájbarágós volt, esetlegesen túl sok, de „te mint fiatal, neked biztos tetszik” volt az ukász. Igen, nekem mint fiatalnak tetszett, és mivel bár oda vagyok Japánért, mégis igen keveset tudok róla, így legalább kicsit fejlődött a tudástáram.
 Ami a történetet illeti. Imádtam Hiro gondolatmeneteit, és azt, ahogyan kutakodott, holott az egész ügyet a háta közepére kívánta. Tetszett, hogy fogalmam sincs ki a gyilkos, hogy Hironál kicsit lassabban állnak össze a szálak a fejemben és, hogy még igazán a gyilkosság Okát sem tudjuk, egészen a végéig. Bár a könyv, rögtön a közepén kezd „meghalt egy szamuráj”, és már az elején belekeverik a papot és Hirot is. Szegény mindent jobban akart, mint nyomozni, egy számára teljesen érdektelen ember halálával kapcsolatban, mégis rá lesz kényszerítve, és le a kalappal előtte. Zseniális!!
 Amit viszont sajnálok, hogy Hiro-ról igazán keveset tudtunk meg. Annyit tudtunk csak meg, hogy a portugál papra kell vigyáznia, hogy életben kell tartania és azért felelős, hogy ne essen semmi bántódása és, hogy mindezt valamiért büntetésből kapta! De, ezen kívül nem sok dolog derül ki róla, pedig engem igazán érdekelt volna, hogy mit csinált amivel ilyen büntetést érdemelt, és milyen volt az élete mielőtt testőrnek szegődött a paphoz.
 A gyilkos felfedése bonyolultabb volt, mint azt gondoltam volna. Én azt hittem, hogy már az elején kapunk egy erős sejtést, és akkor biztosan az lesz a gyilkos. De ahogy haladt előre a történet egyre több embernek lett érdeke, hogy a szamuráj halott legyen,  és relatíve csak az nem volt gyanús, akit azzal vádoltak, hogy megölte. Briliáns a befejezés is, és úgy az egésze! Olvassátok!

Belbecs: 5/5

Nem tudom, mikor olvastam ennyire gyorsan pergő és jól megírt krimit! Általában nálam mindig az a baj, hogy előre tudom a gyilkost, és most fura volt, hogy nem, és az utolsó leleplező beszélgetésig nem voltam tisztában a kilétével!

Külcsín: 5/5
 Igazándiból nekem nagyon tetszik a borító. Bár amikor rákerestem az eredetire, akkor elámulva felsóhajtottam. Az a borító sokkal jobban tetszik! A kiadvánnyal nem volt probléma, pár olvasás után (nem én voltam az első kölcsönzője), nem látszik megviseltnek, tehát tartós. Nem esnek ki a lapjai, ez pozitív manapság. Elgépelés és hasonló bakit nem találtam. Amit bánok, hogy a lábjegyzet vagy jegyzet a végén, az ismeretlen kifejezésekkel, nem volt számozott, vagy jobban kiemelve, hogy tudd, ha hátralapozol, megmagyarázza. Dőlt betűvel írták a szavakat, amik idegenek voltak, de az úgy látszik nálam nem volt elég :D

Várom a folytatást J


Könyv: Susan Spann: Macskakarmok
Eredeti cím: Claws of the Cat
Kiadó: I.P.C.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 336
ISBN: 9789636354954
Fordította: Popovics Ferenc
Fogyasztói ár: 3.199Ft


Fülszöveg:

1565. május: Egy kiotói teaházban egy szamuráj brutális gyilkosság áldozata lesz. A nindzsamester Hirónak esze ágában sincs belekeveredni az ügybe. Ám a gyilkossággal megvádolt, gyönyörű szórakoztatópartner Mateo atya segítségét kéri, a portugál jezsuita papét, akinek védelmére Hiro felesküdött. A sinobinak mindössze két napja van, hogy megtalálja a gyilkost, és megmentse a lányt és a papot a kivégzéstől. A nyomozás veszélyes vizekre tereli Hirót és Mateo atyát Kiotó szórakoztató negyedében, és rájönnek, hogy a teaház ravasz tulajdonosától kezdve az áldozat megszégyenített testvéréig valószínűleg mindenki érdekelt abban, hogy a szamuráj halála rejtély maradjon. Hirónak túl sok a gyanúsítottja, és túl kevés az ideje, hogy válaszokat találjon, miközben egy, a nindzsa orgyilkosok által kedvelt, ritka fegyver, egy női szamuráj és egy titkos szerelmi szál között próbálja megtalálni az összefüggéseket. Ráadásul a nyomozás temérdek olyan talányt fed fel, amely nemcsak Mateo atyát és a teaházat fenyegeti, de Japán jövőjére is kihat. Susan Spann könyve érdekfeszítő detektívregény, mely a japán kultúra gazdagon részletezett történelmi hátterével párját ritkító írás. „Történelem, rejtély és elbűvölő szereplők keveréke. Hiro és Mateo atya párosa friss életet lehel a „Kelet és Nyugat találkozása” szlogenbe. Korhű és lebilincselő.” – Laura Joh Rowland, A sógun ágyasa és a Bundori szerzője

A folytatás

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.