Még egy sorozat! Megfogadtam,
hogy nem nagyon kezdek új sorozatba, mert így is van éppen elég függőm, amiknek
valahogy sosem lesz vége. Ez néha jó, néha nem. Amikor megláttam a könyvet
Molyon, egy ismerősöm polcán, már tudtam, hogy olvasni akarom, azt viszont nem,
hogy sorozat lesz. Most persze aggódhatok, hogy megjelenik-e a folytatás, vagy
megreked itt és nem adják ki a többi részt. Eredeti nyelven eddig két rész
jelent meg.
Szeretem a japán
kultúrát és szeretem az ott játszódó történeteket is. Kicsit furának tartottam,
hogy maga az író viszont nem japán. Ilyenkor mindig bennem van azaz érzés, hogy
nem lesz tökéletes az élmény, hiszen a japánokról a japánok tudnak a legtöbbet
és ők a leghitelesebbek is. Bár tény, hogy a japán írók könyvei kicsit
nehezebben emészthetőek. Legalábbis, nekem eddig ilyen tapasztalatom volt. De be
kell ismernem, hogy az írónő kellő mértékben utánanézett a kultúrának, az adott
kornak, és viselkedési mintáknak, szakszavaknak és mindenféle érdekességnek. Ebből
adódóan amúgy egy igen jó lábjegyzetet csinált a könyv hátuljába (amit sikerült
akkor észrevennem, amikor már elolvastam a könyvet…talán egy számozás nem
ártott volna a szavaknál!). A nagy igyekezetben viszont néha érzésem szerint
átlendült egy kicsit magyarázósba. Engem mondjuk nem zavart, de mesélte aki
olvasta, hogy neki ez már túl szájbarágós volt, esetlegesen túl sok, de „te
mint fiatal, neked biztos tetszik” volt az ukász. Igen, nekem mint fiatalnak
tetszett, és mivel bár oda vagyok Japánért, mégis igen keveset tudok róla, így
legalább kicsit fejlődött a tudástáram.
Ami a történetet
illeti. Imádtam Hiro gondolatmeneteit, és azt, ahogyan kutakodott, holott az
egész ügyet a háta közepére kívánta. Tetszett, hogy fogalmam sincs ki a gyilkos,
hogy Hironál kicsit lassabban állnak össze a szálak a fejemben és, hogy még
igazán a gyilkosság Okát sem tudjuk, egészen a végéig. Bár a könyv, rögtön a
közepén kezd „meghalt egy szamuráj”, és már az elején belekeverik a papot és Hirot
is. Szegény mindent jobban akart, mint nyomozni, egy számára teljesen
érdektelen ember halálával kapcsolatban, mégis rá lesz kényszerítve, és le a
kalappal előtte. Zseniális!!
Amit viszont
sajnálok, hogy Hiro-ról igazán keveset tudtunk meg. Annyit tudtunk csak meg,
hogy a portugál papra kell vigyáznia, hogy életben kell tartania és azért
felelős, hogy ne essen semmi bántódása és, hogy mindezt valamiért büntetésből
kapta! De, ezen kívül nem sok dolog derül ki róla, pedig engem igazán érdekelt
volna, hogy mit csinált amivel ilyen büntetést érdemelt, és milyen volt az
élete mielőtt testőrnek szegődött a paphoz.
A gyilkos felfedése
bonyolultabb volt, mint azt gondoltam volna. Én azt hittem, hogy már az elején
kapunk egy erős sejtést, és akkor biztosan az lesz a gyilkos. De ahogy haladt
előre a történet egyre több embernek lett érdeke, hogy a szamuráj halott
legyen, és relatíve csak az nem volt
gyanús, akit azzal vádoltak, hogy megölte. Briliáns a befejezés is, és úgy az
egésze! Olvassátok!
Belbecs: 5/5
Nem tudom, mikor olvastam ennyire gyorsan pergő és jól
megírt krimit! Általában nálam mindig az a baj, hogy előre tudom a gyilkost, és
most fura volt, hogy nem, és az utolsó leleplező beszélgetésig nem voltam
tisztában a kilétével!
Külcsín: 5/5
Igazándiból nekem
nagyon tetszik a borító. Bár amikor rákerestem az eredetire, akkor elámulva
felsóhajtottam. Az a borító sokkal jobban tetszik! A kiadvánnyal nem volt
probléma, pár olvasás után (nem én voltam az első kölcsönzője), nem látszik
megviseltnek, tehát tartós. Nem esnek ki a lapjai, ez pozitív manapság. Elgépelés
és hasonló bakit nem találtam. Amit bánok, hogy a lábjegyzet vagy jegyzet a
végén, az ismeretlen kifejezésekkel, nem volt számozott, vagy jobban kiemelve,
hogy tudd, ha hátralapozol, megmagyarázza. Dőlt betűvel írták a szavakat, amik
idegenek voltak, de az úgy látszik nálam nem volt elég :D
Várom a folytatást J
Könyv: Susan
Spann: Macskakarmok
Eredeti cím: Claws
of the Cat
Kiadó: I.P.C.
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 336
ISBN:
9789636354954
Fordította:
Popovics Ferenc
Fogyasztói ár: 3.199Ft
Fülszöveg:
1565. május: Egy kiotói teaházban egy szamuráj brutális
gyilkosság áldozata lesz. A nindzsamester Hirónak esze ágában sincs
belekeveredni az ügybe. Ám a gyilkossággal megvádolt, gyönyörű
szórakoztatópartner Mateo atya segítségét kéri, a portugál jezsuita papét,
akinek védelmére Hiro felesküdött. A sinobinak mindössze két napja van, hogy
megtalálja a gyilkost, és megmentse a lányt és a papot a kivégzéstől. A
nyomozás veszélyes vizekre tereli Hirót és Mateo atyát Kiotó szórakoztató
negyedében, és rájönnek, hogy a teaház ravasz tulajdonosától kezdve az áldozat
megszégyenített testvéréig valószínűleg mindenki érdekelt abban, hogy a
szamuráj halála rejtély maradjon. Hirónak túl sok a gyanúsítottja, és túl kevés
az ideje, hogy válaszokat találjon, miközben egy, a nindzsa orgyilkosok által
kedvelt, ritka fegyver, egy női szamuráj és egy titkos szerelmi szál között
próbálja megtalálni az összefüggéseket. Ráadásul a nyomozás temérdek olyan
talányt fed fel, amely nemcsak Mateo atyát és a teaházat fenyegeti, de Japán
jövőjére is kihat. Susan Spann könyve érdekfeszítő detektívregény, mely a japán
kultúra gazdagon részletezett történelmi hátterével párját ritkító írás.
„Történelem, rejtély és elbűvölő szereplők keveréke. Hiro és Mateo atya párosa
friss életet lehel a „Kelet és Nyugat találkozása” szlogenbe. Korhű és
lebilincselő.” – Laura Joh Rowland, A sógun ágyasa és a Bundori szerzője
A folytatás |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése