Féltem ettől a könyvtől. Volt egy olyan érzésem, hogy a
Titok, az Erő koppintása lesz, és nem tud igazándiból mást már kitalálni az
írónő, de még mindig próbálkozik a pénzszerzéssel. A mondat végét, amúgy még
mindig így vélem. De hála az égnek, nem ugyanaz, mint az előző könyvek, bár a
mondanivaló nem változott. Az egész kötet inkább olyan „életút” bemutató dolog.
Adott x. ember, akiknek az életét bemutatja, hogy hogyan kezdtek el álmodni,
hogy valósult meg az álmuk, annak ellenére, hogy már-már reménytelen helyzetből
indultak.
Ez a megoldás
tetszett is, meg nem is. Örültem, hogy megismertem annak a pár embernek az
élettörténetét, és rengeteg jó gondolatot hallhattam tőlük, de az egész
széttagolódott, és így néha ismételte magát. Tudom, minden rész, adott
probléma, vagy lépés a HŐS útján, és ebből adódóan meghallgathatjuk
(olvashatjuk), hogy egy-egy szereplőnk ezt, hogy élte túl, miként lépett túl
adott problémán. Csak amikor hárman egymás után, ugyanazt mondják pár szó
eltérésével, akkor kezd kicsit unalmas lenni. (Tudom, megerősítés, és elhiszem,
hogy sokaknak ez jó dolog.)
Az életutak között
van mindenféle, ami közös a „semmiről indultam, világgazdag-sztár lettem, és
most segítek az embereken”. Hiszek abban, hogy sok embernek segíthet, ha olvas
olyanokról, mint amilyen ő. Olyan emberekről, akiknek semmijük nem volt, vagy
még kevesebbjük, mégis egyszer eljutottak arra a pontra, hogy ennyi, és csak
azért is megmutatják a világnak, hogy érnek valamit. Mert sosem reménytelen. Az
út általában azzal kezdődött, hogy álmodtak valamit, vizualizálták, hogy
márpedig elérik ezt, aztán tettek érte, előre léptek, és ha megbuktak is, újra
kezdték. Nem érezték úgy, hogy egy-egy kellemetlenség, elbocsátás, veszekedés
az útjukban állhat. Úgy döntöttek, hogy akkor is meg fogják tenni amit
elterveztek, és igen itt a kulcs az egészben. Nem elég eldöntened, hogy híres,
gazdag leszel, tenni is kell érte. És ami a legjobban tetszett, hogy megerősítik
azt, hogy : Ahogy te bánsz a világgal, úgy bánik veled. És azt is, hogy
bármennyire is pocsék helyzetben vagy, vagy a munkádban van gond, akkor is
legyél kedves, legyél maximalista. Tegyél meg mindent ami eszedbe jut, vagy
amit akarsz, mert egyszer majd felfigyelnek rád, felfigyelnek a kitartásodra,
és majd egyszer ebből neked hasznod lehet.
Nagyon sokszor írta,
hogy az lenne a tökéletes, ha vállalnád a kockázatot, és olyan munkát keresnél,
ahol nincs az, hogy reggel azért mész be, hogy pénzt keress, hanem azért, mert
SZERETSZ bemenni. Mert minden ember, ott tud a legjobban kibontakozni, ahol
szeret lenni. Például én, szeretem a blogomat, szeretek ide írni, itt kiírom
magamból a dolgokat. Igazándiból a munkámat is szeretem, a buktatói ellenére,
annak ellenére, hogy nevetségesen keveset keresek vele. Ha jó hangulat van
benn, akkor nem kell több, csak amikor ott is felhők keletkeznek felettem akkor
morgok, hogy *******, igen, sokat morgok csillagosat…le kéne szoknom a csúnya
beszédről ^.^” De vannak napok, amikor szinte repül az idő odabenn, és azt
érzem, hogy millió ötletem van, hogy rengeteg olvasó van, akiért igenis öröm
bejárni dolgozni. Mert kedvesek és aranyosak, és rám mosolyognak! Igen, az
olvasókért sok mindent megtennék és meg is teszek! :)
Belbecs: 5/5
A hiányosságai ellenére maximum pontot kap. Mert elérte,
hogy mosolyogva lapozzak, hogy újra kicsit pozitívabb legyek. És megerősítette
azt, amit anyukám is mondott: „azzal,hogy én is bunkó leszek, nem lesz jobb a
helyzet. Magamat kell adnom, és nem foglalkozni az olyanokkal, akikkel gondom
van. Mert azzal, hogy valamit nem teszek meg, amit eddig megtettem, nem adott
személlyel szúrok ki, hanem olyannal, aki nem is tehet róla. És akkor, az már
nem is én vagyok.” És igen, kellett két hét arra, hogy visszaálljak abba, aki
vagyok, egy mosolygós könyvtárosba :D
Amúgy az összes könyve közül, még mindig a Varázslatnak van a legtöbb értéke, számomra legalábbis!
Külcsín: 5/5
Imádom ezt a formátumot, és fényes papíros, régi hatású
dolgot. Ettől független az alcímek olvashatatlan betűtípussal íródtak, amitől
meg felszaladt a szemöldököm. Bár általában a másik oldalon nyomtatottal is ott
volt…így tudtam, mi van odaírva. Szépséges!
Könyv: Rhonda
Byrne: A hős
Eredeti cím: The Hero
Kiadó: Édesvíz
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 228
ISBN:
9789635291977
Fordította: Béresi Csilla
Ár: 3.990 Ft
Kiadói ár: 2.993 Ft
Kiadói ár: 2.993 Ft
Fülszöveg:
Képzeld el, mi lenne, ha létezne egy térkép, amelyik
megmutatná, hogyan juthatsz el onnan, ahol jelenleg vagy, az elképzelhető
leggazdagabb, legteljesebb és legkáprázatosabb életig, amelyben csak részed
lehet. Képzeld el, hogy ez a térkép feltüntetné az ide vezető út minden egyes
lépését; megmondaná, hogyan győzheted le a felmerülő akadályokat; miként
küzdheted le a nehézségeket, és dacolhatsz a csapásokkal, és megmutatná, hogy
minden szükséges képesség és tulajdonság rendelkezésedre áll a győzelemhez.
Nos, pont ilyen térképet tartasz a kezedben. Életed térképét
– a nagyszerűség felé vezető út térképét.
A mai világ tizenkét legsikeresebb embere követte már ennek
a térképnek az útmutatásait. Most megosztják velünk úti tapasztalataikat, és
ennek nyomán kiderül, hogy mindannyian születésünktől kedve megkaptunk mindent
legmerészebb álmaink valóra váltásához; ezáltal tehát teljesíthetjük
küldetésünket, örökké tartó boldogságra lelhetünk, és a szó szoros értelmében
megváltoztathatjuk a világot.
Ezért vagy itt, a Földön.
Ez a történet azt járja körül, miért születtél ide, a
Földre.
Van benned valami különleges. Valami, amire születtél, és
ami különbözik hétmilliárd embertársunk feladatától. Egy élet, amelyet élned
rendeltetett; egy út, amelyet megtenni születtél. Ez a könyv erről az útról
szól. A mai világ tizenkét legsikeresebb embere osztja meg veled hihetetlennek
tűnő tapasztalatait, aminek nyomán kiderül, hogy születésedtől fogva megkaptál
mindent legmerészebb álmaid valóra váltásához – így tehát beteljesítheted
küldetésedet, és a szó szoros értelmében megváltoztathatod a világot. Élt
egyszer egy hős…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése