2014. november 13., csütörtök

Rhonda Byrne: A hős

Féltem ettől a könyvtől. Volt egy olyan érzésem, hogy a Titok, az Erő koppintása lesz, és nem tud igazándiból mást már kitalálni az írónő, de még mindig próbálkozik a pénzszerzéssel. A mondat végét, amúgy még mindig így vélem. De hála az égnek, nem ugyanaz, mint az előző könyvek, bár a mondanivaló nem változott. Az egész kötet inkább olyan „életút” bemutató dolog. Adott x. ember, akiknek az életét bemutatja, hogy hogyan kezdtek el álmodni, hogy valósult meg az álmuk, annak ellenére, hogy már-már reménytelen helyzetből indultak.
 Ez a megoldás tetszett is, meg nem is. Örültem, hogy megismertem annak a pár embernek az élettörténetét, és rengeteg jó gondolatot hallhattam tőlük, de az egész széttagolódott, és így néha ismételte magát. Tudom, minden rész, adott probléma, vagy lépés a HŐS útján, és ebből adódóan meghallgathatjuk (olvashatjuk), hogy egy-egy szereplőnk ezt, hogy élte túl, miként lépett túl adott problémán. Csak amikor hárman egymás után, ugyanazt mondják pár szó eltérésével, akkor kezd kicsit unalmas lenni. (Tudom, megerősítés, és elhiszem, hogy sokaknak ez jó dolog.)
 Az életutak között van mindenféle, ami közös a „semmiről indultam, világgazdag-sztár lettem, és most segítek az embereken”. Hiszek abban, hogy sok embernek segíthet, ha olvas olyanokról, mint amilyen ő. Olyan emberekről, akiknek semmijük nem volt, vagy még kevesebbjük, mégis egyszer eljutottak arra a pontra, hogy ennyi, és csak azért is megmutatják a világnak, hogy érnek valamit. Mert sosem reménytelen. Az út általában azzal kezdődött, hogy álmodtak valamit, vizualizálták, hogy márpedig elérik ezt, aztán tettek érte, előre léptek, és ha megbuktak is, újra kezdték. Nem érezték úgy, hogy egy-egy kellemetlenség, elbocsátás, veszekedés az útjukban állhat. Úgy döntöttek, hogy akkor is meg fogják tenni amit elterveztek, és igen itt a kulcs az egészben. Nem elég eldöntened, hogy híres, gazdag leszel, tenni is kell érte. És ami a legjobban tetszett, hogy megerősítik azt, hogy : Ahogy te bánsz a világgal, úgy bánik veled. És azt is, hogy bármennyire is pocsék helyzetben vagy, vagy a munkádban van gond, akkor is legyél kedves, legyél maximalista. Tegyél meg mindent ami eszedbe jut, vagy amit akarsz, mert egyszer majd felfigyelnek rád, felfigyelnek a kitartásodra, és majd egyszer ebből neked hasznod lehet.
 Nagyon sokszor írta, hogy az lenne a tökéletes, ha vállalnád a kockázatot, és olyan munkát keresnél, ahol nincs az, hogy reggel azért mész be, hogy pénzt keress, hanem azért, mert SZERETSZ bemenni. Mert minden ember, ott tud a legjobban kibontakozni, ahol szeret lenni. Például én, szeretem a blogomat, szeretek ide írni, itt kiírom magamból a dolgokat. Igazándiból a munkámat is szeretem, a buktatói ellenére, annak ellenére, hogy nevetségesen keveset keresek vele. Ha jó hangulat van benn, akkor nem kell több, csak amikor ott is felhők keletkeznek felettem akkor morgok, hogy *******, igen, sokat morgok csillagosat…le kéne szoknom a csúnya beszédről ^.^” De vannak napok, amikor szinte repül az idő odabenn, és azt érzem, hogy millió ötletem van, hogy rengeteg olvasó van, akiért igenis öröm bejárni dolgozni. Mert kedvesek és aranyosak, és rám mosolyognak! Igen, az olvasókért sok mindent megtennék és meg is teszek! :)

Belbecs: 5/5

A hiányosságai ellenére maximum pontot kap. Mert elérte, hogy mosolyogva lapozzak, hogy újra kicsit pozitívabb legyek. És megerősítette azt, amit anyukám is mondott: „azzal,hogy én is bunkó leszek, nem lesz jobb a helyzet. Magamat kell adnom, és nem foglalkozni az olyanokkal, akikkel gondom van. Mert azzal, hogy valamit nem teszek meg, amit eddig megtettem, nem adott személlyel szúrok ki, hanem olyannal, aki nem is tehet róla. És akkor, az már nem is én vagyok.” És igen, kellett két hét arra, hogy visszaálljak abba, aki vagyok, egy mosolygós könyvtárosba :D
Amúgy az összes könyve közül, még mindig a Varázslatnak van a legtöbb értéke, számomra legalábbis!

Külcsín: 5/5

Imádom ezt a formátumot, és fényes papíros, régi hatású dolgot. Ettől független az alcímek olvashatatlan betűtípussal íródtak, amitől meg felszaladt a szemöldököm. Bár általában a másik oldalon nyomtatottal is ott volt…így tudtam, mi van odaírva. Szépséges!

Könyv: Rhonda Byrne: A hős
Eredeti cím: The Hero
Kiadó: Édesvíz
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 228
ISBN: 9789635291977
Fordította: Béresi Csilla
Ár: 3.990 Ft
Kiadói ár: 2.993 Ft

Fülszöveg:
Képzeld el, mi lenne, ha létezne egy térkép, amelyik megmutatná, hogyan juthatsz el onnan, ahol jelenleg vagy, az elképzelhető leggazdagabb, legteljesebb és legkáprázatosabb életig, amelyben csak részed lehet. Képzeld el, hogy ez a térkép feltüntetné az ide vezető út minden egyes lépését; megmondaná, hogyan győzheted le a felmerülő akadályokat; miként küzdheted le a nehézségeket, és dacolhatsz a csapásokkal, és megmutatná, hogy minden szükséges képesség és tulajdonság rendelkezésedre áll a győzelemhez.
Nos, pont ilyen térképet tartasz a kezedben. Életed térképét – a nagyszerűség felé vezető út térképét.
A mai világ tizenkét legsikeresebb embere követte már ennek a térképnek az útmutatásait. Most megosztják velünk úti tapasztalataikat, és ennek nyomán kiderül, hogy mindannyian születésünktől kedve megkaptunk mindent legmerészebb álmaink valóra váltásához; ezáltal tehát teljesíthetjük küldetésünket, örökké tartó boldogságra lelhetünk, és a szó szoros értelmében megváltoztathatjuk a világot.
Ezért vagy itt, a Földön.
Ez a történet azt járja körül, miért születtél ide, a Földre.
Van benned valami különleges. Valami, amire születtél, és ami különbözik hétmilliárd embertársunk feladatától. Egy élet, amelyet élned rendeltetett; egy út, amelyet megtenni születtél. Ez a könyv erről az útról szól. A mai világ tizenkét legsikeresebb embere osztja meg veled hihetetlennek tűnő tapasztalatait, aminek nyomán kiderül, hogy születésedtől fogva megkaptál mindent legmerészebb álmaid valóra váltásához – így tehát beteljesítheted küldetésedet, és a szó szoros értelmében megváltoztathatod a világot. Élt egyszer egy hős…

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Munkámat tekintve könyvtári adminisztrátor vagyok. 2006.12.01-e óta, a József Attila könyvtárban (Dunaújvárosban). Kölcsönzés a fő munkaterületem, de emellett, foglalkozom a beérkezett ajándékkönyvekkel, javítom a katalógus hibáit, és a könyvtár Molyos profilját is én használom, tehát én töltöm fel az új könyveinket, és rakom fel oda a híreket. Emellett még ezer más dolgot csinálok, amit általában az éves beszámolóba is elfelejtek beírni, mert már annyira alap :D Nagyvenyimen élek édesanyámmal, egy kertes házban, Bogi kutyánkkal, aki mindenkit szeret, főleg ha kap simogatást és ennivalót :) Érdeklődési körömet elég könnyű lekövetni a blogon, igen a legaktívabb a könyvek szeretete, utána jön az írás. Témakörben a Kelet, a spiritualitás, a buddhizmus, az önsegítő irodalom. Ha szépirodalomra vetemedek, akkor inkább fantasy, minimális romantika, de amúgy bármit szívesen kipróbálok (maximum az első 50 oldal után abbahagyom). Koromból adódóan már megtanultam, hogy nem MUSZÁJ elolvasni egy könyvet, ha nem vonz be, akkor el kell engedni, akkor nem nekem íródott.