Ugrás a fő tartalomra

Beavatott - A film

 Most, hogy láttam a filmet, másfélszer, tehát egyszer végig, egyszer meg jelenetugrásokkal nézegetve, azt kell mondanom, hogy bár sokak szerint ez egy remek könyv adaptáció, de sikerülhetett volna ez sokkal jobbra is.
 Imádtam a könyvet amikor olvastam, legalábbis emlékeimben úgy él, hogy ez egy izgalmas kis disztópiás, YA könyv volt. Pörgő, gyorsan fogyó lapokkal, és lehetett izgulni Thrisért. A film meg átment egy kissé romantikusba. Nem tudom, lehet, hogy az én emlékeim törölték a könyvből a „jaj de cuki vagy Négyes, mindjárt elolvadok” pillantásokat, vagy tényleg nem volt ennyire romantikus a könyv, mint a film. egyszerűen kihagytak olyan jeleneteket amik nélkül nincs értelme pár dolognak.
SPOILER:
 Amikor megpróbálják Thrist bedobni a Kútba. A film ezt elintézte úgy, hogy rátámadnak, dulakodás, há Négyes megmentett! Kb. 4 perc. A könyvben van ennek előzménye, rendesen kifejtve, hogy MIÉRT akarják ledobni, KIK akarják ledobni, és nem három rugás után jön a megmentő sereg. Hiányoltam itt a magyarázatot.
 A másik amitől idegbajt kaptam, bár nem tudom mi lett volna  a jó megoldás, azaz ahogy Thris fejlődik. Két perc, ahogy bénázik, azt időugrás, és már fasza leányzó! Persze nem tökéletes, mert hát nem, de mégis akkora az ugrás, hogy aki nem olvasta a könyvet az azt hiheti, hogy elég volt neki ránézni, megnézni hogy csinálják és megy is. Azért emlékeim szerint ennyire egyszerűen nem ment. Bár azt jól megoldották, hogy Thris mindig kieső szériában van, de azt már nem mutatták, amikor előre lép. Azért azt a jelenetet beraktam volna. Talán akkor érthető lett volna, miért akarják kinyírni.
 Egy csomó szereplőt nem így képzeltem el, és egy csomó szereplőt akinek nem mondták ki a nevét a mai napig nem tudok hova tenni, hogy ki a franc az. Lehet újra kéne olvasnom a könyvet, mert kicsit fura ez a film nekem.

 Négyes félelmeire mondjuk emlékeztem, meg Thrisére is. Bár erre a belső monológra, hogy „ez nem igazi”….valahogy nem emlékeztem. Torit is máshogy képzeltem el, meg úgy a tetoválást is. A filmben nem tűnt túl fájdalmasnak, attól meg miért lennél bátor, hogy rád raknak egy plazmát ami rád nyomtatja amit akarsz?...és közben mosolyogsz és beszélgetsz, tehát tuti nem fájdalmas.
 És igen, mivel tudom mi a folytatás, így azért annyira nagy meglepődések nem voltak. Az azért érdekelne, hogy a második rész a vásznon mennyire fog csöpögni, ha már EZT elvitték a jaj de romantikus felé…abban emlékeim szerint több az értelmetlen „szeretlek, nem szeretlek, de mégis szeretlek, de mégse…de mégis…de mégse…” -.-” úgyhogy én félek a megfilmesítéstől, mert ez sem annyira bejövős. Lehet, ha nem ismered a sztorit akkor jó. Apukám nem mondta, hogy unalmas, végigülte velem.


Színészek:

Szerintem, csak Négyes lett eltalálva, bár ő is kicsit bárgyú képet vág néha, mintha azt sem tudná, éppen melyik filmben játszik és mi a szerepe. Thris lehet külsőre olyan amilyen a könyvben, de emlékeim szerint azért ennél egy kicsit önállóbb volt és voltak gondolatai, és nem nézett ki a fejéből, hogy akkor most, mi van. És nem duzzogott folyamatosan mint egy hülyegyerek. Mert a filmben bizony duzzogott. „megvágtad a fülem, te mocsok…jaj most még hálás is legyek” vagy a „ otthagytál, így nem tudok harcolni”… -.- az istenit, de béna. Tehát aki még nem olvasta a könyvet. Olvassátok, százszor jobb mint a film. Aki olvasta a könyvet, de még nem látta  a filmet…hát…meg lehet nézni, csak nem a legjobb adaptáció. Mintha nem lett volna pénz rendes színészekre meg egy jó rendezőre…vagy csak én vagyok elfogult, és nekem nem tetszett, meglehet :P

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é